Végül az Orbán-kormány nyitja meg Európa kapuit a GMO-k előtt?

Ahogy arról lapunk is beszámolt, megalakult a GMO-mentes Magyarországért Egyesület, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. Csakhogy, egyáltalán nem olyan egyértelmű a magyar kormány bátor kiállása GMO-ügyben, mint ahogy azt a hazai sajtóban próbálják eladni.

A 11 tagot számláló egyesület létrejöttét a politikus a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. dabasi székhelyén jelentette be hétfőn - írta az MTI.
 
A parlamenti államtitkár az eseményen leszögezte: már az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország GMO-mentes övezet szeretne lenni, így az EU-ban nem véletlenül hazánk volt a zászlóvivője a kételkedőket is meggyőzni igyekvő mozgalom elindulásának.
 
A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország ratifikálta először a GMO-mentességről szóló egyezményt, majd „saját hatáskörben” első lépésként kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből. „Itt azonban nem állhatunk meg, tovább kell menni; célunk, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer" – húzta alá Nagy István.
 
Csakhogy, a múlt héten közreadott, szintén Nagy István által aláírt FM közleményben a szaktárca rámutat: a génmódosított élelmiszerek és takarmányok nemzeti szintű korlátozásáról és tiltásáról a részletes tárgyalások Magyarország elkötelezett fellépésének eredményeként indulhatnak meg.
 
Ez viszont iszonyatos öngól, stílszerűen egy újabb trójai faló az Európai Unió határain belül.
 
A GMO-lobbi, ami döntően az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági mamutcégeinek érdekeit képviseli, egyik legnagyobb fegyvere éppen a nemzeti szintű korlátozás intézmények bevezetése lenne. S ennek belátásához egyáltalán nincs szükség tudományos fokozatra, elég hozzá a józan paraszti ész.
 
A génmódosított szervezetek okozta szennyeződést ugyanis nem lehet közigazgatási határokkal megállítani. Ez nem működik a menekült-politikával hasonlatos analógiára (vö.: plakátkampány, kerítésépítés). A GM-növényekből származó pollen a szélrózsa minden irányába terjed, így ha a szomszédos országban termesztenek génkezelt kukoricát, repcét, az tutira beszennyezi a határ másik oldalán található mezőket is.
 
Márpedig, ha a GMO-k esetében nem egységes a közösség, ha nem az Európai Unió minden országára kötelező érvényű tiltást vezetnek be, hanem a kormányok kezébe helyezik a döntést, akkor azzal zöld utat biztosítanak az Egyesült Államok cégei számára. (Egyébként a szennyeződés már hazánkban is többször előfordult, több ezer hektáron kellet már emiatt megsemmisíteni kukoricát.)

S hogy mekkora a veszély?

A 2014-es - hivatalos - adatok szerint Európában a spanyolok, a csehek, a szlovákok és románok termesztenek genetikailag módosított növényeket, azonban - csakúgy, mint ahogy Magyarország is - takarmányként más országokban is megjelennek génkezelt szervezetek. 
 
 
Jellemző példa, hogy holland kimutatások szerint, azon vasúti pályák mentén lévő gabonamezőkön, ahol az Amszterdamban behozott GMO-kat szállítják szét a kontinens országai között, szintén kimutatható a szennyezés.
 
S ha már az országhatároknál tartunk, nem szabad elfelejtenünk Kanada példáját sem. Az észak-amerikai ország mezőgazdaságát gyakorlatilag úgy zabálták föl az Egyesült Államok cégei, hogy át sem kellett lépniük a határt, a szél megtette helyettük a gyarmatosítást. Kanada elveszítette a GMO-kkal szembeni harcát, éppen ezért már nem is tud "tiszta" mezőgazdasági termékeket exportálni.
 
Ezt a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának egy másik megjegyzése miatt volt fontos leszögeznünk, ugyanis az egyesület megalakulása kapcsán Nagy István arra is emlékeztetett, hogy ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítja majd a boltok polcain lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget. 
 
Csakhogy ez egy szabadkereskedelmet korlátozó kitétel, és mivel az EU és Kanada közti egyezmény (CETA) szövege már csak ratifikálásra vár, könnyen megeshet, hogy hiába a magyar alaptörvény, illetve a GMO-mentes védjegy bevezetése, nem állítható meg a dömping.
 
Mindamellett, a fideszes képviselők az Európai Parlamentben (a szocialistákkal és a gyurcsányistákkal egységben) igent mondtak az Egyesült Államok és az EU közti szabadkereskedelmi egyezményre (TTIP) is, amelynek az egyik legfontosabb pontja, az európai piacok megnyitása: az amerikai küldöttség már számos alkalommal kinyilvánította, hogy a génmódosított szervezetekre vonatkozó európai szabályokra és a gyakorlatra mint a kereskedelmet akadályozó korlátokra tekint, és a TTIP-tárgyalásokkal pont az a célja, hogy ezeket a "korlátokat" feloldják.
 
Ezek után nehéz eldönteni, hogy kinek az oldalán is áll az Orbán-kormány.