Végre, itt a hivatalos álláspont
Szűcs Balázs főépítész reakciója Szilágyi Zsolttal, a kerület jobbikos önkormányzati képviselőjével készült interjúnk után érkezett meg szerkesztőségünkbe. A szakember levelében az alábbiakkal magyarázta, hogy művészettörténeti és városképi szempontból is fontos ingatlanok kerültek bontandó kategóriába Ferencvárosban:
"A hivatkozott mellékletben szereplő rehabilitációs területen lévő egyéb épületek bontását - a gazdaságosan felújítható épületekkel szemben - azok csak gazdaságtalanul felújítható mivoltuk, véglegetekig leromlott műszaki állapotuk és a hazai és nemzetközi szakma által is elismert városrehabilitációs folyamat végrehajtása (sötét közterületek kiszélesítése, zöldfelületek kialakítása, parkolási helyezte javítása) indokolja."
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) által védendőnek titulált 16 ingatlan Szűcs szerint "akadályozza a városrehabilitációs folyamat kulcselemeinek végrehajtását", és kiemelte:
ő is fontosnak tartja az értékes homlokzatok és a történelmi utcakép megőrzését.
Az Erkel Ferenc utca 18. lebontása kapcsán a főépítész külön felhívta az FME figyelmét: a ház lerombolásáról szóló döntést a korábbi polgármester dr. Gegesy Ferenc hagyta jóvá.
Mint írta: a "hozzáállás" azóta pozitívan, de a jogrendet szilárdan tartó módon változott meg.
Leszögezi:
"Az ingatlanok építési szabályait a hatályos Kerületi Építési Szabályzat tartalmazza."
Ez akár megnyugtató is lehetne, de láss csodát, sajnos mégsem az.
A történelmi házak bontásával és felújításával is rosszul jár Ferencváros - Hogy lehet ez?
Szilágyi Zsolt a ferencvárosi lakótömbök bontásával kapcsolatban több érdekes információt is elárult portálunknak. Beszélgetésünk során szóba kerültek olyan anomáliák, amik az eddigi rehabilitációk eredményeit is erőteljesen megkérdőjelezik, de kissé jobb bepillantást nyertünk a kivitelezési problémák komor hátterébe is. A felújítások és a bontások körüli mizéria nem most kezdődött a IX.
Befektetői érdekek miatt rossz gazda az önkormányzat?
Korábbi cikkünkben már volt szó róla, hogy a ferencvárosi bontási szándékok mögött kő kemény, befektetői anyagi érdekek állhatnak, most ezt a gyanút csak tovább erősítette a kerület jobbikos országgyűlési képviselőjével, Hegedűs Lorántnéval folytatott beszélgetésünk.
A vezető ellenzéki párt politikusa szerint a IX. kerületben nagyon is sok kifogásolni való akad a Szűcs Balázs által hivatkozott dokumentummal:
"Nemrég, egymás után többször is, különböző kerületegységekre (4-5 utca által határolt területekre) vonatkozóan módosították a Kerületi Építési Szabályzatot. Ez egy olyan rendeletfajta, ami egyértelműsíti a létesítendő épületek paramétereit, azaz, hogy ki, mekkorát és hova építhet."
Hegedűs Lorántné szerint a szóban fogó területeken mindenhol a többszörösére növelték a szintterületi mutatót, ami azt jelenti, hogy a jövőben itt a jelenlegi házak helyére mélységükben és magasságukban is jóval méretesebb ingatlanokat építenének.
Amellett, hogy ez sokkal intenzívebb beépítést tesz lehetővé - ami például a közműveket is jobban megterheli -, így a befektetők is sokkal nagyobb profitra tehetnek szert. Nem beszélve arról, hogy a magasabb épületek felhúzásának lehetősége a "sötét közterületek kiszélesítésének", a "zöldfelületek kialakításának", de még a történelmi városkép megőrzésének hivatalos szándékával is szöges ellentétben áll:
"Itt a bontás egyértelműen befektetői érdekeket szolgál."
Hegedűs Lorántné szerint a sűrű módosítgatás időpontja sem volt véletlen, ugyanis az Országgyűlés még 2016. júniusában fogadott el egy olyan törvényt, ami arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy alkossanak rendeletet a településkép védelméről. Ezt megelőzően, 2017. decemberéig egy úgynevezett Településképi Arculati Kézikönyvet kell készíteniük, ami egyaránt tartalmazza a település összes megőrzendő értéket, illetve a városképi szempontból jó, vagy akár rossz példákat. Ezekről társadalmi egyeztetést és szakmai fórumokat kell tartani, ahol kikérik a szakemberek, a civilszervezetek, illetve a fontosabb helyi szereplők véleményét.
"A IX. kerületben feltehetően tudták, hogy lesz egy ilyen törvény, és így felgyorsították a saját építési szabályzataik felülvizsgálatát, ami már eleve az Arculati Kézikönyv tartalmának szűkítését is eredményezheti."
- magyarázta a sietség okát a jobbikos politikus.
Ezért akarják lebontani a ferencvárosi házakat - Megszólalt a Fiatal Műemlékvédők elnöke
Kecskeméti Norberttel, a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének (FME) elnökével beszélgettünk a ferencvárosi házak bontásának hátteréről és arról, milyen veszélyek leselkednek a kerület és Budapest épített örökségére. A válaszokból lesújtó kép rajzolódik ki a IX. kerület hozzáállásáról és a fővárosi épületek jövőjéről, de az is kiderül: lehet még bízni a civil kurázsiban.
A képviselő asszony szerint egyébként a 2016-os törvény hasonlóan jó megoldás lehet a városképi szempontból értékes épületek megóvására, mint a Fiatal Műemlékvédők által javasolt Műemlék Jelentőségű Területté nyilvánítás, mivel az az alapján elkészítendő önkormányzati rendelet lehetővé teszi azon lakóközösségek bírságolását, ahol nem fordítanak elegendő forrásokat az épületek állagának megőrzésére, attól függetlenül, hogy az adott épület műemlék-e vagy sem. A büntetést ráadásul akárhányszor ki lehet szabni, és ahol nem fizetnek, az a lakótömb önkormányzati tulajdonba kerülhet.
Arra a kérdésünkre, hogy mit lehet lépni a már önkormányzati tulajdonban lévő elhanyagolt épületek ügyében, a képviselő asszony úgy válaszolt:
"A karbantartási kötelezettség az önkormányzatra is vonatkozik. Elvárható, hogy a kerület, vagy a város vezetője jó gazda legyen: az önkormányzat vagyonát, többek között az Alaptörvény szerint is felelősen, átláthatóan és fenntarthatóan kell kezelni. Ez nem csak a pénzre, hanem az ingatlanvagyonra is vonatkozik. Aki ennek nem tesz eleget, az hanyag kezelést valósít meg."
Szerinte az önkormányzatoknak olyan bérleti díjakat kell meghatározniuk, hogy azokból a házak karbantartására, felújítására is legyen forrás. Emellett nyilván szükség lehet szociális bérlakások fenntartására is, ahol a bérleti díjak meghatározása más logikát követ.
A szocializmus öröksége és a szakmai felelősség
Hegedűs Lorántné azt is elmondta: ugyan előfordul, hogy egy épület annyira rossz állapotba kerül, hogy le kell bontani, de ezekben az esetekben is minimum elvárás kéne legyen az eredeti homlokzat visszaállítása, vagy megőrzése.
Az átépítések kapcsán szomorú tapasztalatként említette, hogy a külföldön már 30-40 éve alkalmazott módszer - miszerint a "kulisszaszerűen meghagyott" utcai homlokzatokat megtámasztják, míg mögötte egy új szerkezetű házat húznak fel, - a belvárosi kerületekben többször eredményezte ezen homlokzatfalak megrogyását, ami végül is elbontásukat eredményezte.
Kiemelte: az, hogy a külső kerületek többségében ennyire botrányos állapotban van a XIX. századtól Budapesten kiépült, egységes, ugyanakkor esztétikus és harmonikus város- és utcakép, javarészt a szocializmus évtizedeinek köszönhető.
Ettől függetlenül elfogadhatatlannak és az építési szabályzatoknak is ellentmondónak nevezte az olyan megoldásokat, miszerint modern épületeket emelnek a történelmi utcaképpel rendelkező környékek közepén. A szabályozás szerint ugyanis érvényesülnie kellene az illeszkedés törvényének, ám a valóságban ezt sokszor nem veszik figyelembe:
"Ha amit építenek, meg is felel az építési szabályzatban foglaltaknak, de ordítóan kilóg az utcaképből, akkor az nem megfelelő épület, hiába szabályosak a paraméterei."
Hozzátette:
"Azt nem értem, hol a mostani főépítész szeme és ízlése, hogy ilyen épületeket engedélyez? Azért van a főépítész, vagy a tervtanács, hogy adott esetben azt mondják: 'ne haragudjon, kolléga, de menjen haza és gondolja át még egyszer, mert ez finoman szólva nem sikerült'."
Hegedűs Lorántné a kérdés kapcsán külön fontosnak tartja a tömbbelsők rehabilitációját, átszellőzhetővé, élhetőbbé és jobban kihasználhatóvá tételét. Emiatt akár a hátsó traktusok megbontását is indokoltnak tartja, ami modern módszerekkel anélkül is kivitelezhető, hogy egész lakótömböket kellene a földdel egyenlővé tenni.
Több százszorosan térülhetnek meg a felújítások
A jobbikos politikus szerint hatalmas potenciál rejlik a történelmi városkép megőrzésében, hiszen rengeteg turista épp a páratlan és egységes látvány miatt keresi fel Budapestet, amit minden eszközzel ki kellene aknázni a fővárosnak és a kerületeknek.
A műemlékmegóvás kifizetődő voltára egy norvég példát hozott, ahol egy több száz esztendős, falusi fatemplomot újított fel a helyi önkormányzat. Ez jelentős turisztikai pezsgést eredményezett, ami komoly befektetési hullámot indított meg a községben, és végül az épületre költött összeg nyolcszázszorosát hozta vissza.
"Épp ezért igenis fontos, hogy megóvjuk és felújítsuk építészeti értékeinket, mert lám, ez az egyetlen kis példa is döbbenetes mértékű haszonnal járt."
Elpusztítják Ferencvárost - Fél utcányi háztömböket ítéltek bontásra
Az alapos elemzésben az FME megkongatta a vészharangot: a IX. kerületi önkormányzat a 20/2015.(V.26.) önkormányzati rendeletében aktualizált egy 2006-os döntést, melyben 27 ferencvárosi ingatlan ítélt bontásra a testület.Az egyesület szerint ebből 16 háztömb a hazai eklektikus építészet legszebb példáját képviseli, melyek meghatározó elemei a ferencvárosi, és tágabb értelemben a budapesti városképnek.