Ezzel hét év ment veszendőbe, de legalább pislákol a halvány remény, az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite megmarad - így értékelte lapunknak Ferenczi Gábor a Győri Ítélőtábla hétfői határozatát, amellyel hatályon kívül helyezte a vörösiszap-perben meghozott elsőfokú döntést. Ez kimondta, hogy a Mal Zrt. vezetősége (illetőleg az a 15 ember, aki a vádlottak padján ült) ártatlan minden felhozott vádpontban, így például halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétségében is.
Egyébként a dr. Zólyomi Csilla vezette tanács korszakos ítéletet hozott, gyakorlatilag kimondta, hogy a magyar igazságszolgáltatás, leszűkítve a Veszprémi Törvényszék bírája, Szabó Györgyi, akit kollégái egyébként 2014-ben megválasztottak az év bírájának, falazott egy milliárdos bevételű cégnek. S mindezt úgy, hogy közben stílusával, viselkedésével is megalázta a vád szakértőit, tanúit, köztük Somlóvásárhely polgármesterét is, aki úgy volt kénytelen végigülni egy teljes tárgyalási napot, hogy végül be sem hívták, hogy elmondhassa a vallomását - másnap újra fel kellett utaznia Veszprémbe.
Devecser a város, amely szembenézett az ördöggel
Ha létezik magyar sors, akkor az mélyen átitatja Devecser utcáit, tereit, házait, és visszaköszön a sarkokon. Ha mégsem, akkor pusztán annyi történt 2010. októberében, hogy egy újabb magyar közösségnek kellett választ adni a megszokott történelmi kérdésre; mit tehetünk egy győzhetetlen, pusztító hatalommal szemben?
Devecser első embere pesszimista, mindezt arra is alapozta, hogy Magyarországon eddig egyetlen nagy gazdasági botrányban sem sikerült felelősöket megnevezni, főleg azokban, ahol a politika is megjelent. Már pedig a Mal Zrt. mérete és jelentősége okán mindig is közel állt az aktuális vezetéshez - miközben a tulajdonosai Magyarország leggazdagabb emberei közé kerültek (Ferenczi Gábor cinikusnak nevezte, hogy az elsőrendű vádlott, a cég akkori vezetője, B. Zoltán meg sem jelent a hétfői tárgyaláson).
A polgármester szerint az egész eljárással a kisembereket alázták meg, csakúgy mint a kártalanítások során. Lapunknak elmondta, hogy mindig többen vannak, akik a jogerős határozatok után sem jutottak hozzá a megítélt pénzükhöz.
Telnek az évek, és
"fennáll a veszélye, hogy a vörösiszap-katasztrófa idővel kikopik az emberek emlékezetéből"
- fogalmazott Ferenczi Gábor. Akik a pusztító áradatot gyerekként, vagy idős fejjel élték át, azoknak ez örök lelki trauma marad, legalábbis ezt tapasztalta a polgármester, de sokan igyekeznek Devecserben is felejteni, új életet kezdeni.
"Az átlag tévénéző számára pedig már egyre kevésbé érdekes ez az ügy, így szép lassan a szőnyeg alá söpörhetik az egészet"
- tette hozzá.
S ha mindez éjszaka történik?
Több mint 6 évvel ezelőtt, 2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk.Az úgynevezett vörösiszap-per soron kívül az előkészületi szakaszban újra az első fokra kerül, legalább 1-2 év, mire valamilyen ítélet lesz, így elképzelhető, hogy jogerős döntés csak 10 évvel a tragédia után születhet az ügyben.