A tárgyalások részleteit ismerő források szerint elképzelhető, hogy Lengyelország nem szavazza meg az uniós gazdaság, a munkahelyteremtés, a versenyképesség kérdését, a migrációs nyomás kezelésének elemeit, valamint a közös biztonság- és védelempolitika jövőjét rögzítő zárónyilatkozatot.
Az uniós források megjegyezték, hogy a szóban forgó zárónyilatkozat elfogadásához egyhangú döntés, a tagállamok mindegyikének hozzájárulása szükséges, ugyanakkor a lengyel szembenállás nem befolyásolja a tanács elnökének újraválasztásáról hozott döntést.
A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban, miután az uniós állam- és kormányfők Beata Szydlo lengyel miniszterelnök ellenszavazata ellenében meghosszabbították a korábbi elnök mandátumát. Még az Orbán-kormány is szembement a lengyel akarattal.
A tanács elnökének személyéről is döntő uniós csúcstalálkozót megelőzően a lengyel kormány bejelentette, Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet indít az Európai Tanács élére, azonban Saryusz-Wolski csütörtökön végül visszalépett.