A letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak, Magyarország azonban egyetlen fillér haszonra sem tesz szert – ezt állapította meg a Transparency International Magyarország és az Investment Migration Council közös tanulmánya. A két szervezet a tanulmányt bemutató, a mai napon tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a letelepedési államkötvények kereskedelme a törvényesített és rendszerszintű korrupció iskolapéldája.
Milliárdok mehettek zsebbe a bevándorlási bizniszből
Fejenként 300 ezer eurót fizettek a hazánkba érkező gazdag bevándorlók. A letelepedési kötvényekből befolyt milliárdok útja nem követhető nyomon. Országgyűlési képviselőkből álló csonka bizottság próbálja kideríteni kik és hogyan gazdagodtak a bizniszből.
300 ezer euró az ára a magyar kormány által kibocsátott letelepedési államkötvénynek, amelynek a megvásárlásával bármely Európai Unión kívüli ország polgára megszerzi az schengeni területen történő tartózkodás jogát. A közel négy éve működő program keretében eddig 4700 letelepedési kötvény lelt gazdára. Családtagokkal együtt mintegy 16 ezer nem-EU állampolgár szerezte meg a jogot, hogy Magyarországon éljen korlátlan ideig, s szabadon utazzon a schengeni országokban.
Úgy látszik, a kormány számára a pénznek tényleg nincsen szaga, más legalábbis aligha magyarázza, hogy a törvényi tilalom ellenére büntetett előéletű személy is vehetett letelepedési magyar államkötvényt. Az is elképzelhető azonban, hogy a meglepően gyors biztonsági háttérellenőrzés nem szúrta ki, hogy Saint Kitts és Nevis, a karib-tengeri egykori brit gyarmat off-shore cégbejegyzés terén kiválóan teljesítő hatóságai által a Magyarországon letelepedni vágyó, eredetileg orosz állampolgár részére kiállított erkölcsi bizonyítvány nem fedi a valóságot.
A letelepedési államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) értékesíti, azonban nem közvetlenül, hanem az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által erre felhatalmazott vállalkozásokon keresztül. Ezek a vállalatok ráadásul nem is magát a letelepedési kötvényt adják át a „befektetőknek”, hanem saját kötvényeiket vagy egyéb értékpapírjaikat, amelyeket nem övez a magyar állampapírhoz köthető garancia. Szokatlan, hogy parlamenti képviselők cégengedélyezési ügyekkel foglalkozzanak. Az ilyen téren is járatlan honatyáknak talán nem is szúrt szemet, hogy egy híján valamennyi közvetítő vállalkozást off-shore szolgáltatásokat is kínáló országokban, a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán, illetve Cipruson jegyezték be. Azt nem lehet tudni, hogy kik állnak a közvetítő vállalkozások mögött, vagyis az Országgyűlés nem érvényesíti Magyarország Alaptörvényének azon előírását, miszerint nemzeti vagyont csak átláthatóan működő szervezetre lehet bízni. Márpedig a közvetítő vállalkozások bevételének tetemes hányada a magyar államtól kapott közpénzből származik.
Ígéret: a Jobbik mindent megtesz, hogy kiderüljön, ki áll a kötvénybiznisz mögött
Az ellenzéki képviselőkből létrehozott testület szerdai ülésére a témával foglalkozó újságírókat hívtak meg. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke azt mondta, az újságírók úgy látták: a kormány állításával szemben a letelepedési kötvények veszteséget termelnek az ország számára, aminek összege a becslések szerint jelenleg mintegy 12 milliárd forint.
Mindez a gyakorlatban a következőképpen történik. A közvetítő vállalkozások diszkont áron lejegyzik a letelepedési államkötvényt, vagyis a letelepedni vágyó külfölditől átveszik a 300 ezer eurót, abból azonban csak 271 ezer eurót utalnak át a magyar államnak. Utóbbi a kötvény ötéves futamidejének elteltével a kötvény névértékét, azaz 300 ezer eurót fizet vissza a közvetítő vállalkozásnak. Ez azt jelenti, hogy a kormány a közvetítő vállalkozások zsebében hagy 29 ezer eurót minden egyes letelepedési kötvény után. A közvetítő cégek további pénzekkel gazdagodnak, ugyanis minden ügyfélnek jutalékot számítanak fel, aminek az összege 45 ezer eurótól 60 ezer euróig terjedhet. Vagyis a közvetítő vállalkozások bevétele „befektetőnként” 74 ezer és 89 ezer euró között alakul.
Az eddig értékesített 4700 letelepedési kötvény után mintegy 110-130 milliárd forint ütötte a döntően off-shore paradicsomokban bejegyzett közvetítő vállalkozások markát. Ebből az összegből 40 milliárd forint magyar közpénzből származik, ennyit tesznek ki ugyanis a Magyarország által a letelepedési államkötvények nyomán öt évre előre kifizetett kamatok.
„Az egyetlen magyarországi bejegyzésű cég kivételével a közvetítő vállalkozásokat off-shore paradicsomokban regisztrálták, ezért aligha feltételezhető, hogy ezek a társaságok Magyarországon adót fizetnének a tetemes bevételeik után” – emelte ki Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi vezetője hozzátette: „a letelepedési államkötvényprogram a magyar állam megbízhatóságát aláásó rendszerszintű korrupció terméke”. A tanulmány nagy részét szerző Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Közép-európai Egyetem tanára kiemelte, hogy a letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el azokat. Szerinte az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának privilégiuma a közvetítő vállalkozások kijelölésére vagy kizárására aligha egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, különösen, hogy az eljárás nem átlátható, jogorvoslat pedig nincs. A letelepedési államkötvényprogrammal kapcsolatban Dimitry Kochenov jogászprofesszor, az Investment Migration Council igazgatóságának elnöke leszögezte: „elsőrendű fontosságú, hogy az üzleti migráció, vagyis a tartózkodásra jogosító befektetések működése világszerte mindenben megfeleljen a jogállamiság követelményének”.
Mint ismert, a hatalmas nyomás hatására a kormány meghátrált, így az Államadósság Kezelő Központ 2017. március 31-ével lezárja a letelepedési államkötvények forgalmazását. Ez azonban csak a biznisz felfüggesztését jelenti, vagyis semmi akadálya annak, hogy később újra induljon a letelepedési államkötvények kereskedelme.