Aba Botond: ha mindent a precíz ütemterv szerint csinálunk, nem biztos, hogy ma lenne 4-es metró

A BKV-t 13 évig irányító szakember szerint visszaszerezhetőek a milliárdok, ha lép a kormány.

Kedden az Országgyűlés Gazdasági bizottsága hallgatta meg Aba Botondot, a BKV 1993-2006 közti vezetőjét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésével kapcsolatban. Mint ismert, a 4-es metró beruházása azután vált ismét kiemelten fontos témává a magyar belpolitikában, lett "minden idők legnagyobb korrupciós botránya", miután kiderült, hogy az EU-s támogatások nem megfelelő felhasználása miatt hazánk akár 59 milliárd forintot is kénytelen lehet visszafizetni Brüsszelnek.

Aba Botond még a meghallgatása legelején hangsúlyozta a testület előtt, hogy bár 1980 óta a BKV-nál dolgozik, azonban mandátuma 2006. december 31-ig tartott. Kiemelte még azt is, hogy "1998-ig lázas semmittevés volt", és csak akkor indult el a beruházás, egy nem létező költségvetési sorra alapozva. (Emlékezetes: az ezt követő pert a fővárosi önkormányzat elvesztette a magyar állammal szemben 2002-ben).

A kronológiához tartozik, hogy 2007-ig ez egy EBI-hitellel működő állami beruházás volt, 2007-ben került az Európai Kohéziós Keretbe, ezután lett EU-s projekt.

Ugyanilyen fontos állomás volt 1998, amikor létrehozták a beruházó DBR Metróprojekt Kft.-t, amelyet később integrálták, egy "önálló entitásként” a BKV-be. A cég azonban közvetlen fővárosi felügyelet alatt maradt, mind hivatalos, mind pedig informális szinten.

Aba Botond beszámolója szerint az OLAF-jelentés több pontatlanságot is tartalmazott, s mivel nem időrendben követték egymást az abban szereplő események, ezért nem is lehet az anyagból kivenni, hogy mi minek a következménye. (Így szerinte hibás volt az a megállapítás is, hogy nem volt független ellenőrző mérnök, mert 3 hónappal később már alkalmaztak is egyet.)

Leszögezte: nem történt korrupció, őt mindössze két alkalommal hallgatta meg tanúként az NNI, és csak 2015-ben.

"Semmiféle korrupciós folyamatnak nem voltam célszemélye"

- szögezte le, és hajlandó vagyonosodási vizsgálat elé állni.

Aba Botond hangsúlyozta: a kormánynak az OLAF vizsgálatra ütős választ kell adnia,

"az 59 milliárd forintos büntetésnek a jó része visszaszerezhető".

Ezt arra alapozta, hogy korrupciót nem állapított meg az OLAF, hanem csak annak "melegágyát". Miközben számos külföldi példa bizonyítja, hogy a költségek az ilyen beruházásokban emelkedni szoktak.

"Mi lehetett a hiba? Mérhetetlen nyomás alatt dolgozott a beruházó"

- válaszolta meg saját kérdését a BKV volt vezetője. Emlékeztetett, a fúrópajzsnak el kellett indulnia a még az önkormányzati választásokig.

"Ez pecsételte meg a sorsom, 2006 áprilisában Demszky Gábor megüzente, hogy nem akar velem dolgozni"

- tette hozzá.

Több alkalommal is kifejezte, hogy ez az 59 milliárd forint egy büntető szankció a szabálytalanságok miatt, így meg kell vizsgálni, hogy a különböző megállapítások cáfolásával mennyi pénzt lehet ebből visszatartani; ilyennek nevezte például, hogy bár közlekedés szakmai szempontból elengedhetetlen volt a Kelenföldi beruházás, jó lehet, ebbe is belekötött az OLAF. "A költségnövekedést jobban társadalmasítani kellett volna" - fogalmazott.

Volner János (Jobbik) kérdésére Aba Botond elismerte, a metró (és az egész budapesti tömegközlekedés) utasforgalma a tervezési időszak (kb. rendszerváltás) és 2008 között jelentősen csökkent a motorizáció és az olcsó üzemanyagárak miatt. Azonban érdemes lenne a metróvonalakat befejezni, kis költséggel meg lehetne azt tenni – utalt arra, hogy lehetne még növelni az utasok számát.

Aba Botond arról is beszélt, hogy abban a kommunikációs csatornában, amelyben helyettese, Gulyás László által vezetett DBR Metró Projekt Kft. közvetlenül, informálisan tájékoztatta a főpolgármesteri kabinetirodát, ő nem vett részt.

"Jobb lett volna egy csatornássá tenni az információkat".

Akik mindenről tudtak

Mint mondta, két síkon, jogi és pénzügyi vonalon "érdeklődtek" a fővárosi képviselők, és bár a szerződéseket ő írta alá, de azok már addigra elő voltak készítve. Szintén jobbikos "nyomásra" árulta el azok nevét, akik közvetlenül irányították a fővárosból a 4-es metró beruházását. Atkári János (aki "szigorúan és keményen" irányította a projektet), illetőleg a szocialista főpolgármester-helyettesek: Ikvai-Szabó Imre és Vajda Pál.

 

A projekt előkészítetlensége kapcsán felmerült az építési területek kisajátításának témája is (sok milliárd forint kötbért kellett fizetni az ebből következő csúszások miatt is). Ha mindent precíz ütemterv szerint csináltunk volna, nem biztos, hogy ma lenne metró - replikázott Aba Botond. "Ezt a kockázatot felvállalta a főváros" - fogalmazott.

De a politika által kikényszerített hibás döntések, sürgetések már döntően 2006 után történtek, igaz az eredeti bekerülési összeg, a 199 milliárd forint Aba Botond elbocsájtása idején már 270 milliárdnál tartott. Végül 400 milliárd forint fölött állt meg ez a számláló. Aba Botond meglátása szerint a minőségi változás akkor következett be, amikor a 4-es metró állami beruházásból EU-s projekt lett.

Reakciók

Bánki Erik, a Bizottság fideszes elnöke a testületi ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Aba Botond kijelentése után megbukott Demszky Gábor azon állítása, miszerint a főpolgármester nem tudott a beruházás dolgairól. Kijelentette, hogy az SZDSZ-es képviselő döntésének eredményeként jött össze a több 10 milliárdos büntetés. Ugyanakkor egyszerű blöffnek nevezte, hogy az utasforgalmat 500 ezer fő/napra lőtték be, és erről tájékoztatták az EU-t is.

Volner János erkölcsileg kifogásolhatónak nevezte értékelésében a beruházás "lepapírozott" projektjeit, mint ahogy azt is, hogy több kártérítési perben is a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviselte a 4-es metró alagútépítő kivitelezőjét az állami tulajdonú BKV Zrt.-vel, - egyben Trócsányi László igazságügyi miniszter lemondását is szorgalmazta.

A 4-es metró beruházását a jobbik frakcióvezetője is felelőtlennek és szakmaiatlannak tartja, és jellemző tényként sorolta fel, hogy Atkári János a 4-es metró ügyében érintett korábbi főpolgármester-helyettes Tarlós István tanácsadójaként is működött.

Az ígéretek szerint legközelebb a DBR Metró Projekt Kft. vezetőit fogja meghallgatni a testület.