Lázár János a múlt heti Kormányinfón jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a kisfogyasztók háztartási kútjaira vonatkozó rendeleteket, amelyek azokat engedélykötelessé tették. Az évi 500 köbméternél nagyobb mennyiséget „ellocsolókra” viszont továbbra is vonatkozik a kötelezés.
Van kút a telkén? A kormány hamarosan kíváncsiskodni fog
A jogszabály-tervezet több vízgazdálkodási rendeletet módosít, az egyik az évi 500 köbméternél nem több vízkivételű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelő kutakról szól.A jelenlegi jogszabályok szerint az ilyen kutak ásásához, illetve fúrásához jegyzői engedély szükséges, ám a módosítások után már az üzemeltetéshez és a fennmaradási engedélyezéshez is űrlapot kellene majd kitölteni.
Néhány évvel ezelőtt a kormány azt ígérte, hogy állami feladat lesz az öntözés, egészen a parcellákig elviszik a vizet. Azt is ígérték, hol Lázár, hol Orbán Viktor, hogy ingyenes lesz az öntözővíz. Másfél évvel ezelőtt azonban a kormány elfogadta a felülvizsgált Víz Keretirányelvet, amelyben egy vízbázist védő tervezetet, hatástanulmányt taglalnak, 2027-ig kellene az ezekben foglaltakat teljesíteni. A Duna-Tisza közének Kecskeméttől délre eső területein, ahol a homokon termesztik a zöldséget és a gyümölcsöt, az öntözés jelenlegi szabályozásával őstermelők tízezrei mehetnek tönkre.
Magyarországon nagyjából 200 ezer őstermelő van, csak Csongrád megyében harmincezer. A félsivatagos Homokhátság Csongrád megyei területén négyezer őstermelő gazdálkodik, Bács-Kiskun megyében 2015-ben 90 ezer őstermelőt regisztráltak. Ha a pár millió forintos árbevételű mikrovállalkozásokkal kifizettetik a kutak milliós engedélyeztetési költségét, és évente több százezer forint vízdíjat is beszednek tőlük, sokan „bezárhatják a boltot”, amelyek évtizedeken át családokat tartottak el. Nem csoda, ha aláírásokat kezdtek el gyűjteni a gazdák, tulajdonképpen részben ennek hatására dönthetett úgy a kormány, hogy részleges visszavonulót fúj kút ügyben. Csak éppen a félsivatagon gazdálkodókat hagyták pácban.
Nem miattuk sivatagosodunk
Mindenki ránk mutogat, hogy ellocsoltuk a talajvizet – mondja Vass Tibor, pedig a Ruzsai Gazdakör elnöke szerint az a mennyiség csak csepp a tengerben. Mind a szakirodalom, amely a Duna–Tisza közének elsivatagosodásának okait kutatja, mind az idős mezőgazdászok emlegetik a hetvenes- nyolcvanas évek olajkutatásait. Vass szerint mindegyik forrás utal arra, hogy akkoriban robbantásokkal széttörték a vízzáró rétegeket, amelyek miatt elszökött, elszennyeződhetett a talajvíz.
A gazdaköri vezető szerint a szürkeakác telepítések is ludasak, mivel az említett fajta 1 kilogramm tömegnövekedéséhez 600 liter víz szükséges. – Vajon mennyit telepítettek ezekből – kérdezi Vass. – Azt mindenki tudja, hogy a szürkeakácos környékén nem marad meg semmi, mert elszívja az utolsó csepp vizet is.
A Nemzeti Agrárkamara tavaly augusztusban a honlapján megjelent közleményben eredményesnek értékelte egyeztetésüket a kormánnyal. Azt sikerült elérniük, hogy a 2016 júniusa előtt, engedély nélkül fúrt kutakat bírságmentesen lehet engedélyeztetni 2018 végéig - olvasható a portálon.