A politikus rámutatott: pártja az igazságügyi bizottságban
megszavazta a külföldi finanszírozású civil szervezetekről szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét,
mert annak alapvető céljaival egyetértenek. Emlékeztetett rá, hogy éppen a Jobbik volt az a párt, amely két alkalommal is hasonló tervezetet nyújtott be az Országgyűlésben,
ám akkor ezeket a kormánytöbbség már bizottsági szakaszban elgáncsolta.
A fideszes Répássy Róbert 2016-ban még amiatt tartotta elfogadhatatlannak jobbikos indítványt, mert az precedensként szolgálhat a határon túli magyar civilek elleni fellépéshez is. Most viszont az általuk benyújtott javaslathoz érkező jobbikos kritikákat– amelyek részben éppen ugyanezt vetik fel – lesöpörték az asztalról.
Szávay hangsúlyozta: a Jobbik az összes, politikára befolyást gyakorló civil szervezet finanszírozását átláthatóvá tenné
függetlenül attól, hogy külföldről, vagy belföldről pénzelik őket.
A kormány javaslatát pedig többek közt azért tartják elfogadhatatlannak, mert az kizárólag a külföldi támogatásokra terjedne ki. Holott
„politikát befolyásolni akár pártérdekek, akár idegen érdekek mentén nem csak külföldi forrásokból lehet”
Rámutatott: A Fidesz-közeli Civil Összefogás Fórum számára érkező adományokról, és a vagyonukról semmilyen beszámolót nem tett még közzé. „Vannak persze sejtéseink, hogyan hizlalja a kormány ezt a szervezetet” - tette hozzá.
A Jobbik szerint a fideszes törvénytervezet ezen túl is számos sebből vérzik.
- Mi van a kettős állampolgárok által utalt külföldi támogatásokkal?
- Mi van, ha Soros György magyar állampolgárként itt Magyarországon hoz létre egy magyar törvények szerint bejegyzett bevándorláspárti szervezetet, amelyte a törvény nem vonatkozik?
- Mi van a munkavégzésként, vagy szolgáltatásként leszámlázott pénzekkel, amelyekre szintén nem rendelkezik a jogszabály?
- Mi van azokkal a sport-vagy vallási szervezetekkel, amelyekre „feltehetően kormányzati hátsó szándékból” nem vonatkozik a törvény?
- sorolta a hiányosságokat Szávay. Hozzátette: a szélsőséges muszlim csoportok, illetve a dzsihadista terrorszervezetek sokszor éppen vallási szervezetek mögé bújva fejtik ki veszélyes tevékenységüket.
A Jobbik szerint súlyos hiba az is, hogy a kormány a magyarországi nemzetiségi szervezetekre is ki akarja terjeszteni a törvény hatáskörét, ezzel
„nagyon veszélyes precedenst teremtve a szomszédos országok sovinizmusa számára.”
Szávay rámutatott: az elszakított területeken számos olyan civil szervezet működik anyaországi támogatással, amely a helyi magyarság jogai védelmében „befolyásolni kívánja a politikát”. Ők román, szlovák, szerb, vagy ukrán szemmel nézve
ugyanúgy minősíthetők „külföldi ügynökszervezeteknek”.
Ezt a felvetést a legutóbbi kormányinfón egyébként Lázár János kancelláriaminiszter is „jogos aggálynak” nevezte, amit „alaposan meg kell vizsgálni”.
Lázár: reális veszély, hogy a civiltörvény nyomán vegzálják a határon túli magyar szervezeteket
Tegnap jelentette be Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes, hogy pártja még a héten benyújtja a külföldről finanszírozott civil szervezetek kötelező regisztrációjáról szóló törvényjavaslatot. A politikus elsősorban azzal indokolta az új szabályozás szükségességét, hogy a Soros György által támogatott szervezetek "minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását".
A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényjavaslat értelmében „idegen ügynökszervezetnek” minősülnének olyan, külföldi támogatásokat is kapó szervezetek, mint
a Máltai Szeretetszolgálat, vagy az Ökumenikus Segélyszervezet.
A Jobbik ezért úgy módosítaná a készülő jogszabályt, hogy ne vonatkozzon azokra a civilekre, akik uniós állampolgárok, vagy határon túli magyarok érdekében végeznek karitatív tevékenységet.
Szavai szerint pártja 8-10 módosító indítványt fog benyújtani a törvényjavaslathoz, ezek elfogadásától teszik függővé, hogy végül megszavazzák-e a tervezetet. A Jobbik felelős politikai erőként közleíti meg a kérdést, célja, hogy a jogszabály kiterjedjen minden politikai befolyást gyakorló civil szervezetre, ugyanakkor ne kerüljön hátrányos helyzetbe senki, aki ebbe a körbe nem tartozik bele - hangsúlyozta Szávay István.