A tárcavezető a Berlingske című lapban és Ritzau hírügynökségben vasárnap megjelent interjújában beszélt erről. Hírügynökségek emlékeztetnek, hogy a NATO-tag Dánián kívül több nyugati ország, így az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia is azzal vádolta Oroszországot, hogy hackertámadásokkal próbálja befolyásolni a választásokat.
A dán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata egy korábbi jelentésében közölte, hogy "egy külföldi szereplő" kémkedett a dán hatóságok ellen, és hozzáfért nem bizalmas anyagokhoz. A jelentésben nem volt megnevezve a kémkedés mögött álló ország, de a védelmi miniszter az interjújában nevén nevezi Oroszországot.
"Ez a hackertámadás a hírszerző szolgálatokhoz vagy az orosz kormány központi elemeihez köthető. A távoltartásuk folyamatos harcot igényel"
- fogalmazott a tárcavezető, aki szerint Oroszország "nagyon agresszív" magatartást tanúsít.
Frederiksen szerint azért tudták kivitelezni a kibertámadást, mert a tárcájánál nem védték kellőképpen a nem titkosított adatokat tartalmazó elektronikus levelezést, de - tette hozzá - azóta orvosolták ezt.
A Berlingske szerint a hackerek nem jutottak hozzá ugyan bizalmas információkhoz, de kárt okozhattak a dán hadseregnek, és a beszerzett információkat akár kémek beépítéséhez is felhasználhatják.
A kibertámadást végrehajtó csoport APT28 vagy Fancy Bear név alatt futott - ugyanez a hackercsoport hatolt be tavaly az amerikai Demokrata Párt szervereire.
A Kreml hétfőn kategorikusan visszautasította, hogy feltörték volna a dán hadsereg rendszerét. Mint Moszkvában fogalmaztak: Oroszország nem foglalkozik számítógépek feltörésével. Egyúttal a francia elnökválasztásra is utalva leszögezték, hogy a Kreml soha nem avatkozott be más országok választásaiba.