Törvényt módosít a kormány, hogy a Kliknek ne kelljen kártérítést fizetnie a buszbalesetekért

Drága - ennyit sikerült leszűrnie a kormánynak a veronai tragédiából.

Kovács Zoltán kormányszóvivő még február közepén jelentette be, hogy változtatások lesznek az iskolai buszkirándulások szabályozásban.

A kormány internetes konzultációt indított, amelyben többek között az éjszakai buszutak engedélyezhetőségéről, a buszokkal szemben támasztott műszaki követelményekről és a sofőrök egészségügyi alkalmasságáról lehetett véleményt nyilvánítani. Ezzel egy időben a Klebelsberg Központ (Klik) levélben kérte az iskolákat, a kirándulásokat úgy szervezzék, hogy a buszsofőrök 23 és 4 óra között mindenképpen egy szálláshelyen tartsanak pihenőt.

Azonban konzultáció ide, konzultáció oda, a kormányhonlapon megjelent, külföldi utazásokat érintő egyik első törvénymódosításban

nyoma sincs a biztonságot növelő intézkedéseknek.

A javaslatcsomag nyílt célja viszont, hogy csökkentse az iskolák, illetve a Klik kártérítési felelősségét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által készített módosítás a köznevelési intézmények objektív kártérítési felelősségét azokra a káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek módja és lehetősége van.

A köznevelési törvény a következő kitétellel egészülne ki:

"a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel".

Tehát az iskolákra csak az általános kártérítési szabályok vonatkoznának, és a külföldi iskolai kirándulás, illetve több napos iskolai kirándulás előtt olyan felelősségbiztosítást kell kötnie a szülőnek, az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek a kedvezményezettje az adott diák.

Így a veronaihoz hasonló balesetek kapcsán az oktatási intézményeket kevésbé lehetne perelni, mint eddig.

Az érthetetlen kivétel

A javaslat viszont kivételt tenne a kötelező határon túli kirándulásokkal, ezekre ugyanis nem vonatkozna a biztosítási kötelezettség.

Az Emmi javaslata következőképpen szabályozná ezeket: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001-es törvény hatálya alá tartozó államok – tehát Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – területére irányuló kirándulások kivételt képeznének.

Egy burgenlandi kirándulás tehát külföldi útnak minősülne, míg mondjuk egy szlovéniai kiruccanás már nem esne ebbe a kategóriába.

Az Emmi továbbá azt javasolja, kötelezően vegyék nyilvántartásba, hogy egy-egy diák járt-e valamelyik évfolyamán az elszakított magyarlakta területeken.

Azt pontosan nem tudni, hogy mi indokolná az utóbbi intézkedést, bár gyaníthatóan adminisztrációs okai vannak.