Hogy ez pontosan mit jelent egy olyan pártban, amely már 2010-ben és 2014-ben is a „megújulással” kampányolt, nem teljesen világos. Főleg, ha azt vesszük alapul, hogy a párt jelenlegi elnöke, Molnár Gyula igazi ősszocinak számít, hiszen 1994 és 2010 között országgyűlési képviselő volt, 2002-től 2010-ig Budapest XI. kerületének polgármestere. Mondhatni az egyik legemblematikusabb figurája a pre-2010-es MSZP-nek. De ez elmondható az MSZP teljes vezetéséről is. Gőgös Zoltán elnökhelyettes szintén veteránnak számít, elég csak megjegyezni, hogy 2006. július 1-től 2010-ig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt. Gúr Nándor is, aki most a párt alelnöke, bőven ott volt már 2010-előtt. 2002-től országgyűlési képviselő, illetve több parlamenti bizottságnak volt a tagja vagy elnöke, alelnöke. Az MSZP másik alelnöke, Ujhelyi István se ma kezdte. 2002 és 2014 között országgyűlési képviselő volt, 2006 és 2010 között előbb az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Ráadásul már 2010 előtt is, 2000-től tagja volt az MSZP elnökségének, 2004 és 2010 között a párt alelnöke. De Botka Lászlónak is van 2010 előtti politikai pályafutása: 1994 és 1998, illetve 2002 és 2014 között országgyűlési képviselő volt.
Lényegében az MSZP jelenlegi vezetésében senki sincs, aki 2010 előtt ne vett volna részt az MSZP politikájában, vagy ne viselt volna valamilyen tisztséget a Medgyessy-, a Gyurcsány- vagy a Bajnai-kormány alatt. Mind asszisztáltak az MSZP regnálásához és így osztoznak saját bukásuk felelősségében is.
A megújulás helyett sokkal inkább elképzelhető, hogy Botka valójában leszámolást hirdetett meg, és a 2010-es kudarc vádjával csak politikai ellenfeleit szeretné eltávolítani az útból. Egy ilyen belharc azonban Botkára is veszélyes lehet. Egyrészt a párt szétmorzsolódásához vezethet, de Botka pozíciójának gyengülését is okozhatja, ha a szocialisták régi keménymagja összefog ellene. Egy ilyen élesedő belső harc választói szempontból is súlyos következményekkel járhat. A baloldalon való folyamatos marakodás az MSZP még megmaradt szavazóinak azt üzenheti, amit már a pártól kilépő Demeter Márta országgyűlési képviselő is kijelentett: az MSZP alkalmatlan a kormányváltásra. A pártnak címzett levelében korábban azt írta:
„Látszik, hogy sok tag maximálisan elkötelezett a kormányváltás mellett, azonban vannak olyan formális és informális körök, akiknek nem ez az elsődleges prioritás, vagy csak megelégednének egy egyszerű túlélési stratégiával és nem markáns kormányváltó megoldásban gondolkodnak.”
Ezt a verziót erősíti Botka leszámolós programpontja is, amely a párton belüli pozicionálásra és erőfitogtatásra alkalmas lehet, de az MSZP megújulására nem. Kérdés azonban, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt fenyegetőzése az ellenfelei irányába mikor indít el lavinát a párton belül. Ha ez megtörténik, az könnyen elhozhatja az egyre kevésbé komolyan vehető MSZP végnapjait.