A Jobbik megtette az első lépést az EU megváltoztatására

Az igazi kihívás most kezdődik, hiszen maximum 12 hónap alatt kell összegyűjteni online és/vagy papíralapon 1 millió aláírást a kezdeményező országokból. A párt legfontosabb célkitűzése, hogy ezt sikerre vigye, és a magyar embereknek is lehetősége legyen arra, hogy végre nyugati színvonalon élhessenek anélkül, hogy el kellene hagyniuk hazájukat.

A Jobbik elnöke a "Vona18" sorozat második vállalásaként jelentette be, hogy európai polgári kezdeményezést indít az európai bérkiegyenlítésért. A párt elkötelezett, hogy az "európai bérunió" a közösség alapelvei közé kerüljön, hiszen 2004-ben, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz azzal a reménnyel járultak az emberek az urnákhoz, hogy ezzel elindul az ország és a régió felzárkózása. Ennek ellenére a szakadék csak tovább mélyült, az árak ugyan elérték a nyugati színvonalat, sőt sok esetben meg is előzik azt, azonban a bérek nem alkalmozkadtak hozzájuk.

Az EU-t az Orbán-kormány nem használja másra, mint, hogy az onnan érkező támogatásokkal teletömje a haverok zsebét, és kettős politikát folytatva itthon elhitesse, hogy Brüsszel csak bánt minket. Így a közpénzből finanszírozott kormánypropagandával sikeresen promótálhatja, hogy ők bizony az ország védelmezői.

De hány olyan indítványt láthattunk, amivel a magyar emberek mindennapjainak jobbá tételéért csapott volna Brüsszelben az asztalra a miniszterelnök? 
Egyet sem, és mikor a Jobbik támogatását kérte az indítványhoz, azt is nyíltan visszautasította, mert neki nem érdeke, hogy a magyar dolgozók bérei emelkedjenek.

Azonban a pártnak nem is volt szüksége segítségre ahhoz, hogy összegyűjtse az indítványhoz szükséges 7 ország támogatását. A decemberi bejelentést követően alig 3 hónap kellett ahhoz, hogy Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselői beálljanak a kezdeményezés mögé. 

Március 14-én a Kempinski Hotelben tartott megalakuló ülésen 8 ország képviselői írták alá a kezdeményezést. Ráadásul a történelmileg megviselt kelet-európai régióban még nem volt olyan ügy, ami ilyen összefogásra késztette volna a nemzeteket. Mindemellett az alakulóülésen Vona Gábor hangsúlyozta, hogy ez nem Nyugat-Európa ellen irányul, hiszen a kezdeményezés

"Európa jövőjéről is szól. Kelet-Közép-Európa erősödése Nyugat-Európa számára is fontos”.

A benyújtást követően a Jobbik külügyekért felelős parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton fórumsorozatot indított, hogy minden nagyvárosba eljusson az "Egyenlő munkáért, egyenlő bért" szlogennel beharangozott indítvány, továbbá a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselőivel is egyeztetett egy parlamenti találkozó keretében. A szerdai sajtótájékoztatón kérdésünkre elmondta, hogy a találkozón résztvevő szakszervezetek nagyon pozítívan fogadták a bérunió ötletét és hosszas konzultáció eredményeként a szervezetek igényeit is megpróbálják becsatornázni a kezdeményezésbe. A résztvevő szakszervezetek biztosították a pártot, hogy segítik az aláírások gyűjtését. Azokat a szakszervezeteket, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudtak részt venni az egyeztetésen, Vona Gáborral közösen, személyesen fogják felkeresni. Az egyik legnagyobb szakszervezettel, a  Szakszervezetek Együttműködési Fórumával pénteken 10 órakor lesz az egyeztetés.

A szakszervezetek szerepe azért is fontos, mert a munkavállalókat könnyen elérhetik általuk, így ez is egy eszköz a megfelelő számú aláírás összegyűjéséhez, a standolások és online felület mellett. Amihez egyébként a Lisszaboni Szerződés nagyon komoly követelményeket támaszt. 

A képviselő optimista az aláírások összegyűjtésével kapcsolatban, amire az is okot adhat neki, hogy az eredeti 8 országon kívül már mások is csatlakozni kívánnak az aláírási fázishoz. Ez egyértelműen jelzi, hogy a Baltikumtól a Fekete-tengerig magukénak érzik a problémát az emberek.

Gyöngyösi Márton történelmi sikernek véli, hogy a tegnapi napon az Európai Bizottság jóváhagyta a Jobbik által indított polgári kezdeményezést, amivel a párt egy

"igazságosabb Európa, új alapokra helyezett Unió megvalósítására törekszik".

Elmondta, hogy 13 éve, az EU csalakozásunk óta várunk arra, hogy a bérkülönbségek kérdése az Európai Unió elé kerüljön, ami lehetőséget adhat arra, hogy egy 

"élhető, vonzó Magyarországot teremtsünk".

Azzal, hogy a Jobbik ezt végigvitte, már többet tett a polgárok érdekében, mint az elmúlt 27 év kormányai összesen, és bizonyította, hogy nem egy nemzetközileg elszigetelt párt, hanem olyan aki képes egy nemzetközi szövetség élére állva véghezvinni egy fontos ügyet.

"Míg a Fidesz szabadságharcokat folytat, az MSZP pedig gátlástalan kiszolgálója a brüsszeli hatalomnak, a Jobbik a nép pártján áll és a magyarok érdekeit képviseli."

Hangsúlyozta: nem csak az EU-n, de a magyar politikán is végig kellett küzdeniük magukat, hogy idáig eljuthassanak. Orbán Viktor a Parlamentben többször is kijelentette, hogy nem támogatja a javaslatot, mert az Európai Uniónak nincs eszköze a bérfelzárkóztatásra.

Brüsszel viszont a tegnapi határozatával üzent Orbán Viktornak, hogy igenis reális a cél, és támogatja a Jobbik indítványát.

A pártnak így a bérunió kérdését sikerült a migrációs kérdés szintjére emelnie. És elmondhatjuk, hogy a valódi szolidaritás nem a migránsok beengedése, hanem a bérunió megvalósítása.

A képviselő arra kér minden európai uniós állampolgárt, hogy minden eszközt rendeljenek alá annak érdekében, hogy az "Egyenlő munkáért, egyenlő bért" elvét sikerüljön beemelni az európai jogrendbe.

Ami a legfontosabb, hogy létrejöjjön egy

"szolidáris Európa, egy erős Közép-Kelet Európa, és egy élhető Magyarország."

Ahol nem csak az elszegényedés, eladósodás, elvándorlás az opció, hanem az itthon maradás és itthon boldogulás.