Eddig, ha a kormány valamelyik képviselőjét, vagy magát a miniszterelnököt valaki felkérdezte a Jobbik béruniós javaslatáról, az volt a logikai bukfencekkel tarkított érvelés, hogy Brüsszelnek bizony semmi módja beleszólni abba, mennyit keresnek a magyar munkavállalók, így tehát fölösleges is feszegetni ezt a kényes kérdést.
Ezzel párhuzamosan az is a terelő kommunikáció gyorsan ejtett része volt, hogy a legerősebb ellenzéki párt a kezdeményezéssel az EU kezébe játszaná a magyar adópolitika irányítását, ám ez az önellentmondás még a tájékozatlanabb kormánypárti szavazóknak is világos lehetett, ezért ki is került az arzenálból.
Maradt hát a "Brüsszel béna kacsa" duma, ami több kérdést is fölvet a gyanútlan NER-polgár számára:
- Akkor mégsem olyan mindenható és veszedelmes az Európai Unió?
- Akkor miért kell megállítani Brüsszelt?
- A kormány kamukonzultációjának jogilag semmiféle kötelező erővel nem bíró szignói képesek megfékezni a messzi és félelmetes nyugatról ránk fenekedő kék veszedelmet, míg a Jobbik által életre hívott regionális kezdeményezés egymillió aláírása nem?
Az ilyen és ehhez hasonló kínzó fölvetések gordiuszi csomóját tegnap Halász János frakció-szóvivőnek sikerült azzal a bravúrosnak semmiképp nem nevezhető huszárvágással átnyesnie, hogy "mer' migráncsok". Akik, ha már a szerencsétlen melós ugyanannyiért húzza az igát, mint a Lajtától nyugatra, jönnek, és jól elveszik a munkát.
Fidesz: azért nem kell bérunió, mert akkor migránsok özönlik el az országot
A kormánypárti frakció-szóvivő a jövő évi költségvetésről tartott szerdai sajtótájékoztatóján az elmaradhatatlan elmúltnyolcéves litániák elzengése után megtudhattuk, hogy "Magyarország erősödik, és ez a költségvetésen is meglátszik". Szárnyal a gazdaság, tartjuk a hiánycélt, csökken az államadósság és az adók, növekszik a foglalkoztatás - festette fel a Jehova tanúinak szórólapjait megszégyenítően idilli képet Halász.
Életszerű, hogy majd pont a nem éppen a dolgosságukról elhíresült illegális bevándorlók fogják megrohanni a magyar munkaerőpiacot, ugye?
Se Halász, se a kormány nem gondolhatta komolyan, hogy ez a vérszegény "érvelés" egy pillanatig is megállja a helyét, és szent meggyőződésem, hogy nem is teszik. A frakció-szóvivő úr és rajta keresztül Orbán Viktor egy percig sem aggódik azon, hogy mi történik a magyar munkavállalókal, vagy a magyar vállalkozásokkal, ez az eddigi népnyomorító gazdaságpolitikájukon nagyon is jól lemérhető. A kormány két dologtól retteg:
1. A magyar nép végre meglátja, milyen az, ha valaki nem csak szavakban küzd a nemzeti érdekekért Brüsszelben, ráadásul mindezt korlátozott, ellenzéki pozícióból teszi, a gyakorlatban is fityiszt mutatva a Fidesz-kormány eddigi behódoló, minden uniós verdiktre bólogató politikájának.
2. Ha a magyar dolgozó tényleg hasonló bért kap majd ugyanazért a munkáért, mint akármelyik nyugati munkavállaló, akkor mivel házal majd Orbán Viktor a nyugati és a keleti nagytőkénél? Hát ezért építette le a munkavállalói jogokat és az oktatást, hogy legnagyobb kihívója Brüsszelen keresztül előzve happolja el hóna alól az aranytojást tojó tyúkot: a kiváló adottságokkal rendelkező, de kiszolgáltatott és éhbérért is gürizni hajlandó magyar munkaerőt?
Az első talán még túlélhetőbb politikai presztízskérdés, a második viszont igazán húsba vágó a kormánynak. Ha ugyanis a Jobbik visszaadja a magyar hazának azt, amire nemzedékek sora eredetileg építette a jövőt - a tisztes és biztos megélhetést -, akkor azok a nyugati, és bizony-bizony keleti gazdasági körök, akivel Orbán és sleppje suba alatt remek kapcsolatokat ápol, és akiknek pár ezer, igénytelen és minden minőséget nélkülöző munkahelyért cserébe kiszolgáltatja az országot, lehet, hogy összevonnák szemöldöküket.
És olyan számlákat nyújtanának be, amiket a miniszterelnöknek és körének nagyon nem akaródzik megfizetni.
A kormányfő és bandája eddig abban bízott, hogy az Európai Bizottság nem megy bele a játékba, és csuklóból elutasítja a Jobbik kezdeményezését, ahogy minden hasonló, az EU belső reformját szolgáló intézkedést szokott.
Most, hogy Brüsszel visszaadta a fricskát a miniszterelnöknek, a kormányban láthatóan nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. A merev elutasítás taktikája eddig sem jött be, a támogatás (vagy a nyílt akadályozás) politikai öngyilkosság lenne, elhallgatni pedig nem fogják tudni.
Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a kezdeményezés hatalmas szálkaként akadt a százfejű kormányzati sárkány közös torkán, és igen nagy horderejű hazugságkampányra lesz szükség ahhoz, hogy ne legyen világos, ki szolgálja valódi kérdésekben a magyarság valódi érdekeit, és ki az, akinek csak a saját hatalma és ehhez a nemzet nyomorban tartása a fontos.
De mi lesz akkor, ha összegyűlnek a béruniós aláírások?
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője a Lánchíd Rádiónak adott terjedelmes interjúban beszélt arról, miért fontos, hogy az Európai Bizottság (EB) elfogadta a párt által indított európai béruniós kezdeményezést, hogyan győzhető meg Brüsszel a kitűzött célok támogatásáról, és miért nem visz közelebb a Fidesz politikája a magyar nemzeti sorskérdések megoldásához.