Vona a bérunióról: Nem megállítani kell Brüsszelt, hanem át kell alakítani az EU működését

A versenyképességhez helyzetbe kell hozni a kis- és középvállalkozásokat.

"Egy normálisan működő társadalomban a civil szféra és a politikai kapcsolata nem barát vagy ellenség megosztottságban működik, hanem a civil szféra kiegészíti a politikát"

- ezzel indokolta a legerősebb ellenzéki párt vezetője, miért tartja fontosnak egy civil parlament létrehozását.

Újabb bejelentést tett Vona: civil parlamentet állítana fel a Jobbik-kormány

A Jobbik elnöke mai sajtótájékoztatóján emlékeztetett: tavaly decemberban az európai bérunió ötletét mutatta be, mely kapcsán a párt az elmúlt napokban történelmi sikert ért el. Emlékezetes: az Európai Bizottság befogadta a kezdeményezést, így május 22-én megkezdődhet a szükséges egymillió aláírás összegyűjtése nyolc tagállamban.

Vona Gábor kifejtette: a civilek sokszor tapasztaltabbak és motiváltabbak egyes ügyek kapcsán, mint a nagypolitika, szervezettségük pedig előnyére válhat az országnak.

A Jobbik elnöke elmondta: szerinte ma Magyarországról hiányzik a civil érdekérvényesítés fóruma, a civil kurázsit pedig erősíteni kell, még akkor is, ha a politika általában nem örül a civilek önállóságának.

"A civil parlamentes javaslatunk pontosan arról szól, hogy adjunk egy intézményi garanciát olyan civil szervezeteknek, akik ezt képesek kellő tartalommal megtölteni, és érdemben beleszólni az ország ügyeibe"

- mondta a pártelnök, majd hozzátette: ez nem törvényalkotási jogot, hanem inkább javaslattevő, véleményező, visszacsatolási lehetőséget jelentene.

Vona hangsúlyozta, hogy csak olyan szervezetek kaphatnának szerepet a kezdeményezésben, akiknek átláthatósága "vitán felül áll", illetve van társadalmi beágyazottságuk és hasznosságuk. Hozzátette: szerinte lesznek olyan pártok és civilek, akik a kezdeményezés mellé állhatnak.

Új időszámítás kezdődik

A béruniós javaslattal kapcsolatban Vona Gábor kiemelte: büszkének kell lennünk, hogy a bérunió egész Kelet-Közép-Európát érintő, történelmi kezdeményezése pont Magyarországról indul, szerinte ez nem a Jobbik, vagy az ő személyes érdeme, hanem a magyar emberek sikere.

"Tizenhárom éve vagyunk az Európai Unió tagjai, de még egy kormányfő sem vetette fel Brüsszelben, hogy az uniós alapelvek közül miért hiányzik a bérfelzárkóztatás?"

- jegyezte meg a Jobbik elnöke, aki rámutatott: több milliárdos kohéziós pénzek "röpködnek jobbra-balra", ám az emberek életszínvonala egyre csak távolodik a nyugatitól.

De mi lesz akkor, ha összegyűlnek a béruniós aláírások?

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője a Lánchíd Rádiónak adott terjedelmes interjúban beszélt arról, miért fontos, hogy az Európai Bizottság (EB) elfogadta a párt által indított európai béruniós kezdeményezést, hogyan győzhető meg Brüsszel a kitűzött célok támogatásáról, és miért nem visz közelebb a Fidesz politikája a magyar nemzeti sorskérdések megoldásához.

Orbán Viktor bérunióval kapcsolatos "olcsó propagandafogásaira" úgy reagált:

"Nincs olyan, hogy egyes szám, harmadik személyű 'Brüsszel'. Európát az európai polgárok alakítják."

Hozzátette:

"Nem megállítani kell Brüsszelt, hanem át kell alakítani az Európai Unió működését, és egy szolidárisabb, igazságosabb Európai Uniót kell teremteni."

A bérunió megvalósulásának feltételeként Vona szerint első körben a magyar vállalkozásoknak kell versenyképesebbé válniuk, ehhez pedig az európai kohéziós politikát kell módosítani.

Kiemelte: a bérunión alapuló új Európa nem a nyugati nagytőke és a tagállamok korrupt kormányainak "profitszövetségét" jelentené, mint jelenlegi, hanem azt, hogy

"a fejlesztési forrásokat olyan beruházásokra fordítjuk, amik valódi, versenyképes munkahelyeket, és versenyképes béreket tudnak teremteni".

A kkv-k helyzetének javítása kapcsán kifejtette: a Jobbiknak vannak erre vonatkozó, konkrét tervei, amik nyilvánvalóan "nem egyik napról a másikra" megvalósíthatók, de a béruniós kezdeményezés sikere megteremti erre a lehetőséget egy kötelező uniós alapelv formájában.

A magyar vállalkozások helyzetbe hozása kapcsán Vona azt is elmondta: fontos, hogy a Magyarországon lévő multiknak is ki kell venniük a részüket ebből a munkából, például a hazai beszállítói hányad növelésével.

Példaként említette, hogy olyan versenyképességi kritériumokat is meg lehetne szabni, melyek azt szabályoznák, hogy az uniós támogatások bizonyos hányadát helyben lévő kkv-nak kellene megkapniuk, és ezt csak versenyképes munkahelyeket teremtő projektekre költhetnék.

Az unió, ami a Fidesz torkán akad - Orbánnak nem Brüsszel a legnagyobb falat

Halász János tegnapi orbitális baromságából látszik: a kormánypártok teljesen belecsavarodtak a fékevesztett másra mutogatásba, és a saját maguknak vetített sci-fi univerzumtól a valóság feléjük robogó gyorsvonatát is képtelenek meglátni. De tényleg ennyire vakok "odafönt", vagy valami egészen másról van szó?