A lap szerint ez azért meglepő, mert egy tavaly márciusi közérdekűadat-igénylésére a NAV még azt a választ küldte, hogy nincsenek adataik az addig indított vagyonosodási vizsgálatokról.
Az adóhivatalt államtitkári minőségben vezető Tállai András egy hónappal később pedig egyetlen eljárásról számolt be a Magyar Nemzetnek.
Tíz éve még tömegével indított ilyen vizsgálatokat az adóhivatal, azonban a 2010-es kormányváltás új szemléletet eredményezett. Akkor a megközelítés az volt, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat valóban megfelelő eszköz lehet az adóeltitkolás feltárására, azonban azt csak akkor kell megindítani, ha a magánszemély bevallott minimális adófizetési kötelezettsége nem állt arányban fényűző életvitelével. 2015 végén aztán a parlament úgy döntött, ilyen vizsgálatoknak csak büntetőeljárás esetén van helye.
A lap értesülései szerint az eljárások mintegy 70 százaléka, több mint 400 vagyonosodási vizsgálat tárt fel eltitkolt jövedelmet a magánszemélyeknél. A megállapított nettó adókülönbözet pedig jócskán meghaladta a 20 milliárd forintot. A lap forrásai szerint ennél nagyobb megállapításokat csak az óriáscégek és a gyakran csalárd célzattal létrehozott úgynevezett áfaminimalizáló cégek ellenőrzésekor tettek az adóellenőrök.
A források cáfolták, hogy 2016-ban kizárólag büntetőeljárások részeként indult volna vagyonosodási vizsgálat, ugyanis az adóbírság mértéke messze elmaradt a büntetőügyekben kötelező 200 százaléktól. A NAV a kimutatott forráshiány alapján állapítja meg az adóhiányt, és szabja ki a 200 százalékos büntetést.
Michnai Attila adószakértő a lapnak azt mondta: egyszerűbb ezzel a módszerrel elkapni az adócsalókat, mintha az eltitkolt jövedelmek sok esetben külföldi forrásait próbálná az ellenőrzés a hagyományos módszerekkel felderíteni. Mint mondta, idén és tavaly is volt ilyen ügye, de azok másodfokú eljárások voltak, az eredeti vizsgálati eredményt támadták meg a magánszemélyek.