Ahogy az várható volt, jóváhagyták az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások megkezdését "a feszültség enyhítése érdekében" hétfőn az uniós tagállamok kormányai. Azaz megkezdődhet a TTIP bukása után a következő szabadkereskedelmi tárgyalás a két fél között.
Egyedül Franciaország szavazott az előterjesztés ellen, aminek két oka van. Egyrészt nem támogatja, hogy olyan államokkal kezdjenek kereskedelmi tárgyalásokat, amelyek nem részesei párizsi klímaegyezménynek (az Egyesült Államok elnöke felmondta az egyezményt), másrészt az amerikaiak azt akarják, hogy a tárgyalásoknak a mezőgazdaság is része legyen. Egyébként hiába a francia tiltakozás, és Belgium tartózkodása, a tárgyalási mandátum elfogadáshoz ugyanis csak minősített többségre volt szükség.
Cecilia Malmström uniós kereskedelempolitikai biztos egyébként reményét fejezte ki, hogy ezt a korlátozott egyezményt gyorsan, november elejéig sikerülhet nyélbe ütni, de sokan nem osztják az optimizmusát, mivel a Trump-adminisztráció ragaszkodni látszik az európai mezőgazdasági piac megnyitásához. Malmström hamarosan egyeztetést kezd Washingtonnal az első tárgyalási forduló időpontjának kitűzéséről.
- fogalmazott.
"Mindkét fél számára előnyös megoldást akarunk. Az ipari termékek vámmentessége 26 milliárd euróval növelheti az európai és az amerikai export értékét"
- lelkendezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, miután többek között a "szabadságharcos" Orbán-kormány támogatásával sikerült újra az észak-amerikai központú multikkal tárgyalóasztalhoz ülni.
Vissza tudjuk-e szerezni Európát, vagy a multik játékszere marad?
Egy olyan szörnnyel küzdenek az európai polgárok, mint Héraklész Hydrája, hiába csapják le az egyik fejét, kinő helyette kettő másik - így fogalmazott a német Pia Eberhardt, nemzetközi kereskedelem és befektetéspolitika szakértő (a Corporate Europe Observatory munkatársa) a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Hand Szövetség, valamint a Védegylet közös, "A Birodalom visszavág?
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is elfogadhatatlannak tartja a döntést, és felidézik, korábban Cecilia Malmström is ígéretet tett arra, hogy nem kezdenek kereskedelmi tárgyalásokba olyan országokkal, amelyek nem írták alá az éghajlatvédelemről szóló Párizsi Megállapodást.
"Ez a döntés arculcsapást jelent azon fiatalok és felnőttek százezreinek, akik minden héten egyre növekvő számban követelik Európa-szerte a hatékony fellépést éghajlatunk védelme érdekében. Az európai uniós választások közeledtével különösen felháborító, hogy választott politikai képviselőink és kormányaink néhány nagyvállalat rövid távú profitérdekeit helyezik előtérbe ahelyett, hogy végre érdemi lépéseket tennének a katasztrofális mértékűvé váló éghajlatváltozás visszaszorításáért"
– hangsúlyozta Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke.
"Szomorú, hogy politikusaink az autóipari lobbi érdekeit kiszolgálva hajlandóak lennének feláldozni az európai mezőgazdaságot. Az idei télen és tavasszal megtapasztalt aszály károkon keresztül mi is tanúi lehetünk annak, hogy nem szabad félvállról vennünk az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásait"
– zárta Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője.
Egyébként európai-amerikai árukereskedelem értéke tavaly nagyjából 633 milliárd eurót tett ki, ami azt jelenti, hogy Juncker becslései szerint is mindössze 5 százalékkal javulna a mutató, ha a TTIPlite életbe lépne. Nyilván hihető, hogy csak a vámokat akarják leépíteni a multik lobbistái.