Egy olyan szörnnyel küzdenek az európai polgárok, mint Héraklész Hydrája, hiába csapják le az egyik fejét, kinő helyette kettő másik - így fogalmazott a német Pia Eberhardt, nemzetközi kereskedelem és befektetéspolitika szakértő (a Corporate Europe Observatory munkatársa) a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Hand Szövetség, valamint a Védegylet közös, "A Birodalom visszavág? - 'TTIPlite" és társai, avagy újra napirenden a szabadkereskedelmi egyezmények" című konferenciáján.
A rendezvény apropója, hogy az Európai Unió miniszterei a napokban döntenek arról, hogy a megadják-e a felhatalmazást az Európia Bizottság számára, hogy újra kezdje az Egyesült Államokkal a tárgyalásokat (TTIPlite), miközben Brüsszel azon is ügyködik, hogy létrehozzák a Multilaterális Befektetői Bíróságot (MIC), amely intézményesített fórumot biztosítana az óriáscégeknek, hogy a befektetéseik védelmében perelhessék a nemzetállamokat.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/i3xacCvOpWw.jpg?itok=Afd_NHNP","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=i3xacCvOpWw&fbclid=IwAR2awk4_ciKeQy504KMM7m_ME9iOVNFmFKWvKL7o9oAEjKaDJxqsK33aaQ0","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Német dokumentumfilm az offshore bíróságokról - kötelező darab
A legyőzhetetlenek(?)
A hydra-hasonlat egyébként arra vonatkozik, hogy amíg az európai polgárok ellenállása miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió közti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) sikerült megakasztani, és Kanada-EU megállapodás (CETA) jelenleg érvényben lévő változatában sem szerepel a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), azonban az EU folyamatosan hoz tető alá bilaterális kereskedelmi egyezményeket, és továbbra sem tett le az offshore bíróságokról sem, valamint továbbra is gátolja, hogy az ENSZ égisze alatt egy olyan kötelező érvényű szabályozó rendszer jöjjön létre, amely korlátok közé szorítaná a nemzetek felett álló multikat.
A német szakember tevékenysége azért is hangsúlyos, mert a TTIP a német autóipar és az amerikai agrárium közti paktumként értelmezhető (mi, magyarként tisztában lehetünk a német autóipar erejével, elég csak a túlóratörvény-módosítására, vagy az EU-s klímaterv megfúrására gondolni), a tervek háttérbe szorulása pedig csak annyiban köszönhető Donald Trumpnak, hogy az amerikai elnök igyekszik megerősíteni a hazai autóiparát, és nincs abban a politikai helyzetben, hogy (most még) engedjen a német konkurenciának.
Mindenesetre Pia Eberhardt eredményesnek tartja az eddigi tiltakozó kampányokat, sőt meglátása szerint a TTIP-ellenes megmozdulások voltak az eddig legerősebb civil akciók az EU-ban. Ugyanakkor a hydra új feje feltűnik például akkor, amikor egy kiszivárgott bizottsági dokumentum szerint arra kérnek mandátumot az EP-től, hogy a GMO-k és a növényvédő szerek tiltásának visszavonásáról tárgyaljanak. Szintén veszélyt jelent a MIC-rendszer is, amellyel még több előjogot biztosítanának a nagyvállalatok számára.
Héraklész egyébként úgy győzedelmeskedett a szörny felett, hogy a levágott fejek csonkjait fáklyával égette el - a Birodalom ellen, a társadalmi, igazságossági és a környezetvédelmi jogok mellett küzdők számára fegyverként szolgál a figyelemfelkeltésre is alkalmas STOP ISDS kampány (ÍRJA ALÁ ÖN IS!), illetve a már említett ENSZ szabályozó rendszer.
"A szabadkereskedelem egyik európai apostola Orbán Viktor"
Schiffer András, a most ügyvédként tevékenykedő expolitikus arra figyelmeztetett, hogy
A nagyvállalati nyomulás most már nem a WTO-n belül, hanem bilaterális, országok, térségek közti egyezményekben jelenik meg. Ugyanakkor a globalistakritikus mozgalmak sem fulladtak ki, csak szintet léptek, példaként az Egyesült Államokat hozta fel, ahol már a fősodorban vannak az innen érkező politikusok. Vélekedése szerint a neoliberális gazdasági uralom a pénzügyi válsággal megbomlott.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy most már a centrumországok dolgozóiban is tudatosult, a szabadkereskedelmi politika nemcsak a perifériát és a környezetet zsákmányolja ki, hanem ha lehetősége van arra, hogy 1000 kilométerrel arrébb vigye a gyárat, akkor azt meg is teszi. Az pedig, hogy a bérszínvonal nem emelkedik, és romlanak a munkakörülmények, a populista politikai erők malmára hajtja a vizet.
A közelgő EP-választások kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a főáramú baloldali mozgalmak között sok az újracsomagolt liberális párt, "amelyek próbálják eladni magukat jó emberként" - hozta fel példaként Franciaországot. Schiffer András megjegyezte, sajnálatos módon
Úgy látja, hogy az európai politikában az igazi törésvonal a szabadkereskedelem megítélése,
"és a szabadkereskedelem egyik európai apostola Orbán Viktor".
Emlékezetes, bár az Országgyűlés az előző ciklusban elfogadta Schiffer András parlamenti határozatát, amellyel megtiltható lett volna a CETA aláírása, a magyar kormány néhány hónappal később mégis aláírta a szöveget (egyébként az Orbán-kormány soha nem rejtette véka alá, hogy szabadkereskedelem-párti, és hazánk nyitott gazdaságában érdekelt - a szerk.) Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy lelkiismeret-furdalást érez amiért korábban az LMP nem mondott határozott nemet a többi szabadkereskedelmi egyezményre, és megszavazta azokat a parlamentben.
Illusztrációként felidézte: amikor a közbeszerzési törvényről egyeztetettek a Miniszterelnökségen, ő és egy jobbikos politikus kezdeményezték, hogy a jogszabályba kerüljön bele, hogy a helyi vállalkozások előnyt élvezzenek, amire a tárca egyik államtitkára csak annyit felelt, hogy Brüsszel ezt nem engedi. Pont az az egyik neoliberális szándék, hogy elvegyék a nemzetállamoktól a közbeszerzési politika önálló irányítását – tette hozzá.
A korábbi országgyűlési képviselő végül leszögezte: nincs kompromisszum és nincs alku azokkal, akik az ISDS-világát támogatják az olyan egyezményekkel szemben, amelyek korlátok közé szorítanák a multik profitéhségét; az előbbire példaként felhozta, hogy az EP egyik frakcióját (ALDE - Liberálisok - a szerk.) a Monsanto finanszírozza.
5,4 milliárd euró jut a különbíróságokra
Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője a nagy vállalatok nemzetekfelettiségére példaként az Aurult hozta fel, ez volt az az ausztrál bányavállalat, amely a 2000-es tiszai ciánkatasztrófát okozta. A céggel szemben nem sikerült egyetlen kártérítést sem érvényesíteni, pedig a magyarországi adatok szerint 1040 tonna hal pusztult el, és 30 milliárd forintos kár érte az országot.
A szakértő beszámolt arról, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának keretében 5 éve megkezdődött egy kötelező érvényű eszköz kifejlesztése a multik tevékenységének szabályozására, az emberi jogok védelmében. A legutóbbi kormányközi ülés 2018 októberében volt, ahol már elfogadták az egyezmény nulladik szövegváltozatát. Jellemző ugyanakkor, hogy az EU a folyamatokat igyekszik mindenáron akadályozni: 2014-ben a kezdeményezés ellen szavazott, 2015-ben nem képviseltette magát, a következő években pedig blokkolni próbálta a munkát. Ugyanolyan elszomorító, hogy bár a tagállamok az ENSZ testület előtt önállóan képviselhetnék az álláspontjukat, nem élnek ezzel, elfogadják az EU-s direktívát.
Szénné perelnek minket - csapdahelyzetbe irányították hazánkat
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) meghívására hazánkba érkező Gus van Harten, a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) témakörének egyik legelismertebb független szakértője, az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ideiglenes hatályba lépését megelőző napon találkozott hazai újságírókkal, és tájékoztatta őket az eddigi kutatási eredményeiről, illetve a kilátásokról. Az Alfahír is ekkor készített vele interjút.
A német ipar árnyékában
Pia Eberhardt annyiban megengedőbb volt, hogy szerinte a kormányok még mindig alábecsülik a kockázatokat, ugyanakkor a téma kapcsán a megosztottság is komoly. Elmondta, hogy amíg a német ipar és a befektetők nagyon örültek az ISDS-nek, a gazdasági minisztérium pedig támogatta az egyezményeket, addig a környezetvédelmi tárca, illetve a német bírói kamara ellenezte azt. A befektetéspolitikai szakértő szerint bár kipukkadt a szabadkereskedelmi lufi, a neoliberális sajtó viszont még mindig ügyesen használja ki a helyzetet, és például az Egyesült Államokban igyekeznek a szabadkereskedelem-ellenes erőket Trump táborába sorolni.
Schiffer András ezt annyival egészítette ki, hogy ahogy Trumpnak sem a szabadkereskedelem természetével van problémája, úgy a magyar kormánynak sem. Arra a frusztrációra, amit a globális kapitalizmus jelenségei, például a szabadkereskedelmi politikák okoznak szerte a világon, létezik egy populista válasz. Ezt fogalmazta meg a Trump, és ezt fogalmazza meg Orbán Viktor is - magyarázta.
Pia Eberhardt érdeklődésünkre elmondta, mára annyiban változott a helyzet Németországban, hogy bár jóval kevesebbet beszélnek a TTIP-ról, ennek ellenére még mindig igaz, hogy népszerűtlen témáról van szó, a német kormány nem is fogja erőltetni a kérdést, a CETA ratifikálása nem szerepel a napirenden.
„Annyit leszögezhetek, hogy mi, a német civilszervezetek elkötelezetten fogunk küzdeni a CETA németországi ratifikálása ellen, a dolog nem teljesen reménytelen”
- fogalmazott.