Nemet mondott az interszexuális sportolókra az atlétikai szövetség

Nemet mondott az interszexuális sportolókra az atlétikai szövetség

A nemzetközi Sportdöntőbíróság helyben hagyta a Nemzetközi Atlétikai Szövetség azon szabályozását, amely szerint a túlzottan magas tesztoszteronszinttel rendelkező sportolónők csak úgy versenyezhetnének, ha gyógyszerekkel lecsökkentik a hormonszintjüket.

Mint ismert, a regula ellen Caster Semenya pert indított. A dél-afrikaiak kétszeres olimpiai bajnok futója hiperandrogenizmussal született, ennek köszönhetően a tesztoszteronszintje jóval magasabb, mint a legtöbb nőnek és fejlettebb izomzattal is rendelkeznek.

Semenya első alkalommal a 2009-es berlini atlétikai-vb-n robbant be a köztudatba. A 800 méteres síkfutás fölényes megnyerése után, rengeteg támadás érte férfias kinézete miatt. Az atlétát végül nemi vizsgálatra kötelezték, amely után megállapították, hogy nagyon magas a férfi nemi hormonszintje. A sportban ezzel azonban nincs egyedül, mivelhogy mindig is voltak interszexuális versenyzők, akik egyértelműen sem férfiként, sem nőként nem azonosíthatók.

Az utóbbi évek felháborodásai miatt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség új szabályt hozott létre, amelynek értelmében a versenyzőknek először is bizonyítaniuk kell, hogy nők vagy interszex állapottal élnek. A tesztoszteronszintjüket legalább fél éven át 5 nmol/liter szint alatt kell tartaniuk, és ezután át sem léphetik ezt a szintet, ha továbbra is versenyezni szeretnének.

Azon sportolók, akik nem teljesítik a feltételeket, nem indulhatnak nemzetközi versenyen, vagy kizárólag a férfi mezőnyben vehetnek részt.

A nemzetközi Sportdöntőbíróság a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek adott igazat. Tehát mostantól, ha a 800 méteren olimpiai és világbajnok Semenya 400 méter és egy mérföld közti távokon akar versenyezni, akkor mesterségesen kell csökkentenie természetesen magas tesztoszteronszintjét.

Az IAAF szerint azért volt szükség erre szabályozásra, mert a versenyzőnek tisztességtelen versenyelőnye van a női mezőnyben, hiszen olyan adottságokkal született, amelyekkel a női atléták többsége csak dopping segítségével vehetné fel a versenyt.

Semenya képviselői sem tagadták, hogy a rejtett herékkel született futónak genetikai előnye van a legtöbb társához képest. Azonban úgy érveltek, hogy

ez az előny épp olyan, mint sok más veleszületett sportolói adottság, ami olimpiai bajnokká teszi a sportolókat. 

Egyébként Semenya ezen a héten versenycsúccsal, óriási előnnyel nyerte meg a 800 méteres síkfutást a szabadtéri idénynyitónak számító dohai Gyémánt Ligán. Valószínüleg ez volt az utolsó olyan alkalom, amikor úgy versenyezhetett, hogy gyógyszerszedés nélkül futhatott ezen a távon.

Szakértők szerint vannak olyan – nem feltétlenül demokratikus berendezkedésű – országok, akik a siker reményében már keresik az olyan személyeket, akik ezzel a rendellenességgel születtek. Az érintett versenyzők, a nők mezőnyében feltétlenül nagy előnnyel indulhatnának, ezért is volt szükség a szabályozásra. A nemzetközi szövetség már korábban jelezte, hogy a harmadik nem bevezetése a sportágban nem nyújtana megoldást.

A transzgender sportolók lehetnek a jövő női sportolói? | Alfahír

Már 3 éve történt, amikor a Rio de Janeiro-ban rendezett nyári olimpiai játékok 800 méteres számában a nők között a dobogóra kizárólag olyanok állhattak, akik a megengedettnél magasabb tesztoszteronszinttel rendelkeztek. A számot akkor a dél-afrikai Caster Semenya nyerte meg, a burundi Francine Niyonsaba és a kenyai Margarete Wanbui előtt.