Úzvölgyi temetőgyalázás: A román belügy szerint a hatóságok "teljesítették küldetésüket"

Carmen Dan román belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését:

sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.

A tárcavezető hétfői sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre. Igaz, arról nem számolt be, hogy mikor vakult meg, illetve milyen jelentést olvasott, amelyben

  • nem számít összetűzésnek, hogy a román vandálok nekimentek a békés magyar élőláncnak és erőszakkal betörnek a temetőbe,
  • nemlétező személyi sérülés például annak a székelynek a vérző orra, akit zászlórúddal vertek arcon vagy
  • nem sírgyalázás, hogy a felheccelt csürhe szanaszét dobálja a fakereszteket a temetőben.

Az érzékeinek láthatóan nem feltétlenül legteljesebb módon birtokában lévő Carmen Dan felidézte, hogy (az elnéptelenedett, hegyvidéki) Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között.

Szerinte, ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük - és a két közösség között - a mostanihoz hasonló újabb feszültséget, ezért támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön.

A román belügyminiszter szerint egyre világosabb, hogy a temető jogi helyzete körüli bizonytalanságokat "egyes személyek és csoportok" a választások előtt feszültségkeltésre próbálták kihasználni konfliktus gerjesztése reményében, önös céljaik elérése érdekében. Hozzátette: jól ismeri a helyzetet, a belügyminisztérium kiválóan kommunikált az ügyben a többi nemzetbiztonsági intézménnyel is.

Carmen Dan az előzményekről megemlítette, hogy a - temetőt önkényesen átalakító - Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata a román centenárium alkalmából 65 ezer lejes (4 millió 428 ezer forint) támogatást kapott a kulturális minisztériumtól a terültén található emlékművek és temetők felújítására, és egyúttal településrendezési és építési engedélyt is kiállítottak egy hősi emlékmű és 52 kereszt felállítására az úzvölgyi katonatemetőben.

A miniszter szerint az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőt 1926-27-ben alapította a Hősök Emléke Társaság. A védelmi tárcánál fellelhető kimutatások szerint ott 1306 különböző nemzetiségű - román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb - katona hamvai nyugszanak.

Korábban az Agerpres hírügynökség a Védelmi Minisztérium alárendeltségében ma működő Hősök Emléke Országos Hivataltól kapott információkra hivatkozva azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. A temető 1926-1927-es átalakításakor kézzel rajzolt térképén a Hősök Emléke Társaság négy magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.

(MTI nyomán)

Tudomásul vette a magyar kormány, hogy a románok ráteszik a kezüket az úzvölgyi temetőre | Alfahír

Ismét telefonon egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági es külügyminiszter Teodor Melescanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi helyzetről. Az MTI-vel a tárca sajtófőosztálya azt közölte: a román fél tájékoztatta Szijjártót, hogy a román miniszterelnök utasítására a Bukarest felügyelete alá kerül az úzvölgyi temető.