Nemcsak a Kárpát-medencében, de Európa számos területén időről időre fellángolnak a kisebbségi és többségi társadalom közötti konfliktusok. Hogy mi is pontosan az a kisebbség, a mai napig nincs megfelelően definiálva sem a nemzetközi jogban, se az Európai Unió fogalomrendszerében. Utóbbi az elmúlt években kezdte következetesen használni az őshonos kisebbség fogalmát, és ugyan a fogalom megvan, a konfliktusok feloldásában és a kisebbségek jogainak védelmében a közösség nem vállalta magára a zászlóvivő szerepét, sőt amennyire lehet, próbálja megúszni a kényes témát. Hogy mi ennek az oka és milyen lehetőségei vannak a kisebbségeknek, hogy az unió döntéshozói testületeiben hallathassák hangjukat, arra a Külügyi és Külgazdasági Intézet ’Magyar nemzeti érdek Európában: kisebbségi ügyek az Európai Parlamentben’ című kerekasztal-beszélgetésén próbált válaszokat adni az intézet külső szakértője Kovács Attila, Brucker Balázs politológus és Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.
Az Európai Parlament a kisebbségek hangja az Európai Unióban?
Az Európai Unió intézményei közül valóban az Európai Parlament az, ahol a leginkább megjelenhetnek a kisebbségi hangok, de ezek jelentősége csekély marad, főként a publicitás hiányában. Ráadásul mindig jelen vannak a többségi társadalmak képviselői, akik mindenáron megpróbálják megakadályozni, hogy a téma napirendre kerüljön. Például a Néppártban a Fidesz hiába próbálna egységes álláspontot elfogadtatni a kisebbségvédelemről, a pártcsaládban ülő többségi társadalomhoz tartozó román vagy spanyol képviselők szinte biztosan nem támogatnák a javaslatokat, épp ezért az európai pártok nem tudnak egységesen fellépni az ügyben.
A magyar nyelvi jogok ellen tüntettek székelyföldi román szervezetek | Alfahír
A magyar nyelvi jogok vélelmezett bővítése ellen rendezett tüntetést vasárnap Bukarestben a kormány épülete előtt két - főleg Székelyföldön tevékenykedő - román civil szervezet. A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma, illetve a Nemzet Útja nevű egyesület felhívására több mint száz tüntető érkezett román zászlókat lengetve a tér egy román nemzeti színű óriáslobogóval elkerített sarkába.
„Az Európai Unióban egységes kisebbségvédelemről nem beszélhetünk. A kisebbségvédelem az EU bel-és külpolitikájának különböző területein jelenik meg, és noha olykor fogalmaznak meg kritikát, ezt jellemzően harmadik államok és nem a tagállamaik felé teszik”
-mondja Brucker Balázs, aki az év elején védte meg „Az Európai Parlament és a kisebbségi érdekérvényesítés a nemzeti kisebbségügyi intergroup tevékenységének tükrében” című disszertációját.
Mi is az a kisebbségügyi intergroup?
A politológus szerint nem meglepő, ha nem vagyunk tisztában az intergroupok vagy más néven közös munkacsoportok fogalmával, hiszen sok politikus is éppen azért nem aknázza ki az ezekben rejlő lehetőségeket, mert nem ismeri őket.
Léteznek olyan munkacsoportok, aminek homlokterében a foci vagy a borászat áll, ezek többnyire kevésbé támaszkodnak a szakpolitikára, míg a kisebbségügyi intergroup fontos kérdésekben próbál olyan javaslatokat tenni, amik aztán hosszas egyeztetések után az Európai Parlament elé kerülhetnek.
Ezek a csoportosulások jó lehetőséget adnak arra, hogy a kisebbségek érdekeiket képviseljék az Európai Unión belül, az álláspontokat becsatornázzák az Európai Parlamentbe, pláne, ha taglétszámuk magas és soraik közt tudhatnak befolyásos politikusokat is. Érdékérvényesítő képességük azonban még így is korlátozottnak tekinthető, hiszen a bizottságok nem szívesen veszik napirendre a kisebbségi kérdéseket, mert azok sok politikai vitát generálnak, valamint tevékenységükkel nem veszélyeztethetik az EU külpolitikáját sem. A Tibet intergroupot például Kína nyomására fel kellett számolni.
Miután az intergroupokban való részvétel teljesen önkéntes, az nem jelenik meg semmilyen, a képviselőkről szóló nyilvántartásban, így tényleg csak önszorgalom kérdése, hogy mennyire tartanak egy-egy témát fontosnak.
A kisebbségügyi intergroup 1983 óta létezik, 2004-ig, a posztszovjet országok egy részének csatlakozásáig főként soft kisebbségi kérdésekkel, a kisebbségi nyelvek és kultúrák oktatásának kérdésével foglalkozott. Ezek nem okoztak különösebb konfliktust a tagállamok között. A Kelet-közép európai országok érkezésével azonban előtérbe kerültek az úgynevezett őshonos kisebbségi kérdések, akár a jogsértések és autonómia törekvések is. Az Európai Parlamentbe kijutó magyar képviselők már a kezdetektől nagyon aktívan részt vettek a csoport munkájában, 2004 óta az egyik társelnököt mindig a magyarok adják és arányaiban tekintve is magas létszámban képviseltetik magukat.
A 2014-2019-es ciklusban a képviselők negyede anyaországi vagy határon túli magyar volt. Az intergroup az elmúlt 15 évben legtöbbször a magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozott, ezt követték a franciaországi regionális csoportok és a spanyolországi autonómiatörekvések.
A volt katalán miniszterelnököt előbb tartóztatnák le, minthogy átvehesse mandátumát - Strasbourgban tüntettek | Alfahír
Míg a nagyok zárt ajtók mögött éppen arról döntöttek, hogyan osszák szét az Európai Unió vezető pozícióit, addig jelentős tömeg gyűlt össze az Európai Parlament épülete előtt katalán zászlókat lengetve.
Brucker Balázs úgy látja, hogy az Európai Parlamentben továbbra is a soft, azaz főként nyelvi jogokkal összefüggő, transznacionális, tehát egyik tagállam szuverenitását sem sértő témáról szóló állásfoglalást egyszerűbben lehet elfogadtatni, mint egy olyat, ami konkrét kisebbséget érintő jogsértésről szól. Ennek oka, hogy a kisebbségek helyzete tagállami hatáskörbe tartozik, sokszor nemzeti szuverenitást sértő kérdésként tekintenek rá és az EP, valamint az EU a kisebbségi kérdésekre elsősorban biztonságpolitikai kockázatként és nem emberjogi kérdésként tekint.
A Brexit és a migráció felszínen tarthatja a kisebbségek ügyeit
„Nem úgy van, hogy odamegyünk az igazunkkal és a többiek a homlokukra csapnak, hogy ja tényleg. Ez szkander”
-jegyzi meg Kántor Zoltán, aki úgy véli, a kisebbség lényegében ugyanazt akarja, mint a többség, fennmaradni, mint csoport. A többségi társadalmak, főként a magyar kisebbségek tekintetében hiába kellene nekik, nem biztosítják a megfelelő jogokat, ezért muszáj magasabb szinten is kiállni ezekért. Valamint meg kell tanulni kezelni a nyilvánosságot, például, különböző szervezeteknek beszámolókat küldeni, hogy aztán azok bekerülhessenek a jelentéseikbe, amivel nagyobb publicitást érhet el egy-egy jogsértés.
Kovács Attila szerint két olyan téma van, ami jó eséllyel befolyásolja majd a kisebbségi ügyek helyzetét az EP agendájában. Az egyik ilyen tényező a Brexit, azon belül is a hard Brexit kapcsán felmerülő skót kérdés, aminek következtében ismét felizzhat a katalánok ügye is, és ezek vonzhatják maguk után a többi kisebbség törekvéseit. A másik pedig a migráns kisebbség, ami ha továbbra is a politika napirendjén marad, akkor azzal ellentétesen vagy éppen annak farvizén az őshonos kisebbségek ügye is napirendre fog kerülni, mondván, „ha beszélünk az ő jogaikról, akkor beszéljünk a miénkről is”.
Van lejjebb Úzvölgye-ügyben: háborús uszítás miatt jelentette fel egy soviniszta román az erdélyi magyar politikust | Alfahír
Feljelentette az ügyészségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét Mircia Chelaru nyugalmazott tábornok, aki a június 6-ai úzvögyi incidensről tett kijelentései miatt háborús propagandával vádolja Kelemen Hunort - közölte hétfőn a Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál, az Evenimentul Zilei című román lap értesülésére hivatkozva.