Két képviselő mentelmi jogát is felfüggeszthetik ma: van köztük egy apró különbség

Két képviselő mentelmi jogát is felfüggeszthetik ma: van köztük egy apró különbség

Az Országgyűlés ma kezdi meg soron következő négynapos ülését. A parlamentnek egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő mentelmi ügyében is döntenie kell első ülésnapján.

A házelnök - a parlament honlapján elérhető - napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor kezdődik.

Boldog István (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését uniós pályázatok jogellenes befolyásolásának gyanúja miatt indítványozta a legfőbb ügyész, míg a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogáról egy plakátrongálás miatt folyamatban lévő nyomozás miatt kell dönteni.

A fideszes Boldog István ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt folytat eljárást, mert felmerült, hogy a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program egyes pályázataival összefüggésben bűncselekményeket követtek el. A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült.

Az eljárás adatai szerint az országgyűlési képviselő a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott. A hatóságok Boldog jobbkezét, Fehér Petrát már letartóztatásba helyezték.

Az én lelkiismeretem tiszta

– reagált az ügyre a képviselő, ezért maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

A jobbikos Kálló Gergely ügye kicsit más természetű: A Legfőbb Ügyészség eljárásának adatai szerint az európai parlamenti választások előtt, május 24-én Kálló Gergely három társával Budapest közterületein tizennyolc hirdetőoszlopra és nyolc hirdetőtáblára kihelyezett választási plakátokat festékszóróval megrongálta, és ezzel több mint 280 ezer forint kárt okozott.

Az eljárásban az az érdekes, hogy 2018-tól több alkalommal a kormánypárt tagjai, aktivistái, még alpolgármesterek is folyamatosan rongálták a Jobbik plakátjait, és az ő értelmezésükben ez nem számított bűncselekménynek; a hatóságok úgy állapították meg, hogy az csak politikai véleménynyilvánítás. Kálló maga is ezt tette az EP-kampány során, de az ő esetében már nem volt ilyen elnéző a rendszer.

Kálló leszögezte, nem ragaszkodik mentelmi jogához, sőt kéri is az Országgyűlést, hogy függessze fel mentelmi jogát.

„Én csak egyet kérek, hogy a törvény előtt legyünk egyenlőek, ugyanolyan elbírálás alá essek, mint a Fidesznek meg a Fidelitasnak az aktivistái, akik ellen már a tettenéréskor megszüntették az eljárást, hivatkozva a politikai véleménynyilvánításra”

– nyilatkozta lapunknak Kálló Gergely.