Komoly anyagi problémák nehezítik a Szerbiától 2006 óta független Montenegrót. A balkáni állam nemrégiben történelme első autópályájára vett fel óriási mértékű kínai hitelt. Az ország azonban most nem tudja visszafizetni azt. Tanulságos történet egy balkáni államban, amely akár hazánkkal is előfordulhat.
Kínában régóta ambiciózus tervnek számít, hogy felépítse a modern Selyemútat, vagyis egy olyan kereskedelmi útvonalat, amelyen keresztül a kínai áruk zökkenőmentesen haladhatnak Európa közepébe. Az ázsiai ország befektetései 2008-ban indultak meg. Majd 2013-ban meg is hirdették azt a programot, amelynek keretein belül a fejlődő világ legfontosabb hivatalos hitelezőjévé vált.
A terv célja az, hogy Kína kikötők, repülőterek, vasutak és autópályák finanszírozásával és felépítésével fejleszti a kisebb államok infrastruktúráját.
Ebben a programban Magyarország is részt vesz, hiszen a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére/felújítására szánt - jelenlegi árfolyamon számolva - 650 milliárd forintos hitel 85 százalékát kínai hitelből finanszírozza az Orbán-kabinet, amelynek egyébként éves kamata 2,5 százalék.
Budapest-Belgrád-vonal: vasúti szupersztráda a kert végében
Négy, a főváros agglomerációjába tartozó települést is keresztülvág a vasúti selyemútnak is nevezett Budapest-Belgrád-vonal. Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány és Délegyháza lakói nemcsak a megnövekvő teherforgalom okozta zajok és rezgések miatt aggódnak, hanem a szintbeli kereszteződések sűrűbb és hosszabb lezárása miatt is. Az elkerülő vonal ötletét az illetékesek elvetették. Az országgyűlési képviselők nem válaszolnak.
Szintén érdemes megemlíteni a kínai Fudan Egyetem-projektet, amelyet több közgazdász is bírált, ugyanis:
- Nem a kínai fél tőkebefektetéseként és kockázatvállalása mellett valósulna meg, hanem a magyar állam által Kínától felvett hitelből, vagyis a magyar állampolgárok pénzéből épülne Kína számára, a kínai érdekek szolgálatára. Ezt a hitelt tehát akkor is vissza kell fizetni, ha az egyetem működése részben vagy egészben nem termeli ki a felvett hitel és a kamatok megfizetéséhez szükséges pénzt.
- Az ITM szerint 540 milliárd forintra becsült projekt összege mintegy 90 milliárd forinttal meghaladja a 2022. évre beterjesztett költségvetésben a felsőfokú oktatásra szánt előirányzatot.
- A hitel feltételei (visszafizetés ütemezése, valutája, árfolyamkockázat megosztása, záradékok, nemteljesítés esetén gyakorolt jogok stb.) ismeretlenek, miközben a transzparencia elemi feltétele egy ilyen mértékű, nemzedékeket eladósító hitel felvételének.
Montenegrói gyorsforgalmi út
Montenegró a Belgrád–Bar autópályára vett fel komolyabb összegű kínai hitelt. A vonal Montenegróra jutó 165 kilométeres szakaszára, mintegy 944 milliárd forintnak megfelelő kölcsönt vett fel a kínai Eximbanktól. A 2 százalékos kamatú hitelt, elsőként most kéne törlesztenie az országnak. A hitetetlenül magasnak hangzó összegnek az okát azzal magyarázták, hogy az ország domborzata miatt nagy a szintkülönbség, illetve sok alagutat kell hozzáépíteni.
A költségek olyan nagyra rúgnak, hogy az eddig megépített autópálya kilométerenként 20 millió euróba, vagyis kb. 7 milliárd forintba került.
Ezzel sikerült elérni azt, hogy a teljes összeg a 40. megépített kilométernél el is fogyott. Montenegrónak pedig ötlete sincs arra, hogy mégis miből finanszírozná a projektet.
Az előző montenegrói kormány még 2014-ben vette fel a hitelt annak ellenére, hogy az Európai Unió nem tanácsolta azt. Brüsszel többek között azért sem támogatta Montenegró ötletét, mert egy 2006-os és egy 2012-es tanulmány is arra jutott, hogy az autópálya gazdaságilag nem fog megtérülni.
Az első törlesztőrészletet, nagyjából 70 millió dollárt júliusban volna esedékes kifizetnie a balkáni államnak. A kínai hitelcsapdának ráadásul, az a legnagyobb veszélye, hogy amennyiben Montenegró nem képes visszafizetni a korábban felvett hitelt, abban az esetben az ázsiai ország felügyelete alá kerülhet több stratégiailag fontos pont, így akár Montenegró legnagyobb kikötője, Bar is. Kína már korábban is nagy érdeklődést mutatott a kikötő iránt.
Mindezek ismeretében talán nem véletlen, hogy a magyar kormány titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal ügyében kötött szerződést. Szakértők szerint amúgy is kicsi a valószínűsége, hogy megtérül hazánk számára a beruházás. A magyar kormány külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva 10 évre titkosította a megkötött szerződésekben, a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat.
Segítséget kérnek
Montenegróban 2020 végén történt kormányváltás, s az új kabinet már az elején jelezte, hogy óriási problémák kerekedhetnek a kínai hitelből finanszírozott beruházás miatt. 2019-ben Montenegró GDP arányos adósságállománya 80 százalékra nőtt. Az IMF szerint pedig ez a szám idén 93 százalék körül lehet. Ami még rosszabb, hogy a teljes adósság negyedét Kínával szemben halmozták fel és ez az arány évről évre emelkedhet.
Áprilisban éppen ezért az új kormány segítséget kért Brüsszeltől. A montenegrói miniszterelnök-helyettes. Dritan Abazovic azért fordult az EU-hoz, mert állítása szerint, ha egy európai pénzintézet segítségével képesek lennének refinanszírozni a kínai Eximbanktól felvett hitelt, akkor elméletileg csökkenne az ázsiai ország befolyása az országban. Kiderült az is egyébként, hogy a kivitelező kínai vállalat folyamatos késésben van, miközben súlyos környezetpusztítást végzett egy védett területen, amelyért egyébként a kormány be is perelte.
A montenegrói miniszterelnök, Zdravko Krivokapics jelezte, hogy a kormánynak fogalma sincsen, hogy miből fogja visszafizetni az egymilliárd eurós kínai hitelt.
„Szerbiában egy ugyanilyen autópálya 16 millió euróba kerül kilométerenként, itt 26 millióba. Nem értem ezt a különbséget"
- mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy a kínai kivitelező túlárazta a beruházást, ami felveti a korrupció gyanúját is.
Brüsszel mégis segítene?
Az Európai Bizottság arra hivatkozva utasította el a segítséget, mert már így is Brüsszel adja a legtöbb anyagi segítséget Montenegró számára. Ráadásul, ők a legnagyobb befektetői és a legnagyobb kereskedelmi partnerei is a nyugat-balkáni országnak. Jelezték, hogy továbbra is készek segíteni az államnak, de továbbra sem hajlandó az EU át venni adósságokat, főleg olyat nem, melyeket harmadik féllel kötött kölcsönszerződések okoztak.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a Nyugat-Balkánra szánt 9 milliárd eurós beruházási csomag részeként az autópálya további részeinek finanszírozásában segíthet majd a későbbiekben Brüsszel.
Miért fontos Kínának a térség?
Kína gazdasági terjeszkedése nem most kezdődött és sajnos számos példa bizonyítja, hogy milyen problémákkal járhatnak az általuk finanszírozott gigaberuházások. Ennek eklatáns példája Srí Lanka esete, ahol az ország nagy kikötőprojektjét finanszírozta Kína, ám Srí Lanka nem volt képes törleszteni a gigahitelt, ezért végül 99 évre Kína kapta meg az ország legnagyobb kikötőjének felügyeleti jogát. Végül azóta Kína úgy döntött, hogy az adósság mértéke miatt inkább 198 évre járna neki a jog.
Szakértők szerint az ázsiai ország nem véletlenül támogatja a kisebb gazdasági felhajtóerővel rendelkező államokat olyan projektekben, ahol nagy az esélye annak, hogy esetleg nem képesek finanszírozni, vagy egyáltalán nem térülnek meg az adott állam számára az esetleges beruházások. Ugyanis, így Kína könnyen hozzájuthat fontos gazdasági stratégiai pontokhoz, s még ez a kicsiny anyagi áldozat is megéri számára.
Ezek után adódhat a kérdés, hogy mégis milyen okból titkosította a magyar állam a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos szerződéseket, de az biztos, hogy a fenti példákból kiindulva nem sok jóra számíthatunk abban az esetben, ha a magyar állam sem lesz képes visszafizetni az óriási mértékű kínai hitelt.