A letelepedési államkötvényhez hasonló technikával újra állami segítséggel juthatnak forráshoz kormányközeli körök – hívja fel egy jogszabályi változásra a figyelmet a Szabad Európa.
Ahogy azt már megírtuk, feltámasztaná a letelepedési kötvényprogramot az Orbán-kormány, ezt még néhány hónapja szúrta ki a kormánytól független sajtó az idegenrendészeti törvény tervezetében.
A leginkább kínaiak érdeklődését kiváltó program ebben az esetben nem letelepedést, hanem hosszú tartózkodási engedélyt kínál külföldieknek. Bár hatósági eljárási folyamat eredményeként lehet hozzájutni, azonban az állam számára nem jelent semmilyen hasznot, ezzel szemben hazai üzleti köröknek friss pénzt jelenthet majd.
Állampapír helyett most lakást kell vásárolni vagy ingatlanalapba fektetni, amelyek tulajdonosai között leginkább a NER-elit található.
A hírportál szerint ennek következtében ismét drágulhatnak a nagyvárosi ingatlanok, épp ezért hagytak fel más uniós tagállamokban az ilyen jellegű kísérletezgetésekkel. Mindenesetre a közbotrányt okozó, mára befejezett letelepedési államkötvények árusításához hasonlóan a közvetítőcégek újra csak hatalmas profitra számíthatnak.
Az üzlet alapját a magyar állam teremtette meg azzal, hogy a parlament tavaly új idegenrendészeti törvényt fogadott el, amely a menekültügytől kezdve a letelepedésig újraszabályozza a külföldiek magyarországi tartózkodását.
Ennek eredménye egy új jogi státusz megteremtése lett: ez a vendégbefektető.
Nekik már nem kell a tízéves és újabb tíz évre meghosszabbítható tartózkodási engedélyért és az ezzel járó szabad uniós utazásért befektetniük a hazai gazdaságba. Ha ingatlanalapokba fektetnek be, illetve egyszerűen csak ingatlant vásárolnak, máris hozzájuthatnak a vízumhoz, illetve teljesítették a tízéves tartózkodási engedély feltételeit.
A program első két pontja alapján a vagyonszerzés mellett jár a tartózkodási engedély is. A legolcsóbb megoldás, ha a külföldi 250 ezer euróért, azaz nagyjából százmillió forintért befektetési jegyet vásárol valamelyik olyan ingatlanalaptól, amelyet a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásba vett. Valamennyivel drágább, ha legalább ötszázezer euróért, körülbelül kétszázmillió forintért tehermentes lakóingatlant vesz. A harmadik, legdrágább változatban egymillió eurónyi, nagyjából négyszázmillió forintot jelentő támogatást kell adni egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, például egy hazai egyetemet fenntartó alapítványnak, amely alapítványok, mint ismeretes, a fideszes elit irányítása alatt állnak. A lap megjegyzi, hogy a letelepedési kötvénnyel ellentétben ebben az esetben a befizetett összeg nem jár vissza, így ezt vélhetően nem is választják majd a külföldiek, hacsak egyéb, még nem ismert kedvezményekkel nem segíti ki a Fidesz a magánalapítványokba befektető külföldieket.
A fideszes gyakorlatnak megfelelően ez az új jogi intézmény a június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választások után válik érvényessé.
A Szabad Európának nyilatkozó ügyvéd szerint a kínaiak nagy érdeklődést mutatnak a program iránt.
Rajtuk kívül az arab országok, India, Indonézia és Vietnám lehet a legnagyobb célközönsége a befektetési típusú vízumprogramoknak, amelyek jelen esetben semmilyen közvetlen hasznot nem hoznak majd a magyar költségvetésnek.
A hírportál megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy miért ad az Orbán-kormány magyar tartózkodási és európai szabad mozgást biztosító jogosultságot a külföldi, jellemzően kínai állampolgároknak, választ azonban egyelőre nem kapott.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)