A Belügyminisztérium kedd éjjel tette közzé a készülő idegenrendészeti törvény tervezetét, és ebben a 174 oldalas munkaanyagban elrejtve egy új, fizetős letelepedési kötvényprogramot is bemutat a Pintér Sándor vezette tárca – szúrta ki a Magyar Hang a parlament honlapján..

Ez a letelepedési program az EU-n és az EGT-n kívüli országok állampolgárainak szól, és 10 éves tartózkodási engedélyt ígér a vásárlóknak. A tehetős migránsok vízumigénylését is magába foglaló munkaanyag a szavak szintjén hangsúlyozza a tömeges bevándorlás elleni védelmet.

„Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg”

– érvelnek a fideszes törvénytervezetben, amelyik „A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról” névre hallgat.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor által benyújtott javaslat értelmében három módon kaphatják meg a tartózkodási engedélyt:

🟠 legalább 250 ezer euró értékben kell vásárolni egy a jegybank által akkreditált ingatlanalap befektetési jegyeiből,

🟠 legalább 500 ezer euró értékben kell tulajdonjogot szerezni egy tehermentes magyarországi ingatlanban, és azt legalább öt éven át meg is tartani, vagy

🟠 egymillió euró értékben szükséges adományt nyújtani valamelyik közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott magyar főiskolának vagy egyetemnek.

A lapnak nyilatkozó Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint az új szisztéma jóval korrektebbnek tűnik, mint a korábbi, 2013-as, Rogán Antal-féle letelepedési kötvényprogram, amit sok kritika ért, és a jogász szerint a nemzeti érdek szempontjából káros volt. Akkoriban mintegy 20 ezer ember szerzett kötvényvásárlással letelepedési vagy tartózkodási engedélyt Magyarországon, és nagyjából 1,3 milliárd euró forgott a programban. Azonban a haszon zöme, közel 30 milliárd forint nem az államnál, hanem különféle, offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű közvetítő cégeknél kötött ki.

Most is nagy az esély, hogy „menet közben derülnek majd ki a turpisságok”

– árnyalta a képet az új letelepedési tervezetről.

A törvénytervezet a harmadik országokból idetelepülő vendégmunkásokról is rendelkezik:

🟠 Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik.

🟠 Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni.

🟠 Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van.

🟠 A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

Az unión kívüli, avagy harmadik országbeli állampolgárok tartózkodása a korábbiakhoz hasonlóan megkülönböztet rövid (fél éven belül 90 napot nem meghaladó), tartós (legfeljebb négy évre szóló), és huzamos (határozatlan időre is lehetőséget adó) magyarországi tartózkodást. Az indoklás ugyan hangzatosan szigorúbb megközelítést ígérő szabályozást taglal, többnyire csupán átfogalmazták a régi szabályozást.

Megmarad a tartós magyarországi tartózkodást lehetővé szempontok széles köre, és további könnyítéseket szorgalmaznak a hosszabb tartózkodást lehetővé tévő munkavállaláshoz: egyrészt a Nemzeti Kártya, amely szerb és ukrán állampolgároknak adható ki, foglalkoztatási jogviszony alapján, és legfeljebb két évre érvényes; másrészt a Magyar Kártya, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbelieknek adható ki, tulajdonosát feljogosítva „Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra”.

(Címlapkép: Pintér Sándor belügyminiszter beszédet mond a Belügyminisztériumban 2023. október 2-án. MTI/Bruzák Noémi)