Évtizedek óta vita tárgya, hogy azok a kémiai anyagok, melyek adagolásában manapság a mentális egészségügyi kezelések többnyire kimerülnek, valódi megoldást jelentenek-e azok számára, akik mentális nehézségtől szenvednek – írja az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány sajtóközleménye.

A hatékonyságon, illetve annak hiányán túl pedig a potenciális mellékhatások tömkelege jelent komoly problémát azoknak, akik pszichiátriai szerek szedésébe kezdenek.

Egy Ausztráliában készült nagyszabású felmérés adatait nemrégiben arra használták, hogy megbecsüljék, milyen gyakran hagyják félbe az antidepresszáns kezeléseket, illetve ennek a lehetséges okait. A jelen vizsgálatban összesen 20 941 depresszióval diagnosztizált személy válaszait vették alapul. Ennek több mint egyharmada, 7723 résztvevő (36,9 százalék) hagyta abba legalább egy antidepresszáns szedését a szer mellékhatásai miatt – írták.

A kutatók más szempontokat is figyelembe vettek a mellékhatások mellett, mint például a családi állapotot, életkort, illetve más pszichiátriai diagnózisokat. A legkiemelkedőbb okai a kezelés félbehagyásának mégis az olyan mellékhatások voltak, mint a szorongás, a bőrkiütés, a hányás és az öngyilkossági gondolatok, de jelentős tényezőnek találták az öngyilkossági kísérleteket is. Ezeket a mutatókat hatóanyagonként is vizsgálták, és az derült ki, hogy a Magyarországon leggyakrabban felírt antidepresszánsra, az escitalopramra (Cipralex, Scippa, stb. – 2023-ban 850 ezer doboz fogyott belőle) különösen jellemző volt, hogy öngyilkossági gondolatok és kísérletek miatt álltak le a szedésükkel. Bár a kutatás eredményei most is megerősítették a korábbi hosszú távú vizsgálatokat, miszerint az emberek 70 százaléka tapasztal testsúlygyarapodást és szexuális zavarokat az antidepresszánsok miatt, mégsem ezek miatt hagynak fel a szedésükkel.

Az öngyilkossági késztetés nem csupán egy zavaró mellékhatás, amit csak úgy el lehetne hessegetni.

2022-ben a debreceni kórház ellen indult hatósági eljárás azért, mert egy ott kezelt páciens vélhetően a neki felírt pszichiátriai szerek miatt akasztotta fel magát – közölte az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány

Ugyanakkor egyre-másra jelennek meg azok a tanulmányok, melyek a testmozgást mint gyógyszermentes kezelési alternatívát helyezik előtérbe. Egy tavaly publikált tanulmány szerint a testmozgás helyes alkalmazása akár másfélszer hatékonyabb lehet a depresszió kezelésében, mint a tabletták.

Idén februárban pedig egy szintén Ausztráliában készült nagyszabású vizsgálat vezetői ezt nyilatkozták: "Úgy találtuk, hogy a testmozgás egyes formái erősebb hatást fejtenek ki, mint az SSRI-k (antidepresszánsok egy fajtája) önmagukban". Majd így folytatták: "A testmozgás ezért a gyógyszeres kezelés életképes alternatívájának tekinthető". Ez a tanulmány a sétát és a kocogást találta a leghatékonyabbnak a depressziós tünetek ellen – írták.

Attól aligha kell bárkinek tartania, hogy a testmozgás hétköznapi formáitól öngyilkossági késztetései vagy szexuális zavarailennének, a testsúlygyarapodásnak pedig épp az ellenkezője várható.

Ellenben az antidepresszánsok szinte borítékolhatóan kiváltják ezek egyikét-másikát azoknál, akik szedni kezdik őket. Nem véletlen, hogy a pszichiátriai szerek használatával kapcsolatban egyre több kritikus hang jelenik meg világszerte – és nem csupán társadalmi, de tudományos körökben is –, és szakmai berkekben is egyre többen szólalnak fel annak érdekében, hogy a jelenlegi, tudatmódosító szerekre alapozott pszichiátriai kezeléseket észszerűbb módszerekkel váltsák fel – zárul a sajtóközlemény.

1248 ember várakozik életmentő szervátültetésre Magyarországon

Nincs elég orvos, így fél évre leáll a tüdőgyógyászati járóbeteg-ellátás Dunaújvárosban

(Címlapkép: Gyógyszertári automata robot a győri Szent György Patikában 2018. szeptember 11-én. MTI/Krizsán Csaba)