Armando Rios Piter szenátor szerint ez esetben Mexikó semmisnek tekinthetné többek között azt az 1848-ban kötött kétoldalú egyezményt, amelynek értelmében a két déli állam Mexikótól az Egyesült Államokhoz került.
A szenátor, aki erről törvényjavaslatot is benyújt a mexikói törvényhozásban, a The Telegraphnak adott interjút Mexikóvárosban.
Armando Rios Pitert - sok mexikóival együtt - felháborította, hogy az amerikai republikánusok elnökjelöltje, miután Enrique Pena Nieto mexikói elnök meghívására a múlt héten Mexikóvárosba látogatott, hazatérvén keményhangú beszédben jelentette be, hogy ha elnök lesz, megépítteti a korábban ígért falat a két ország határán, a költségeket pedig Mexikóval fizetteti meg.
"Elnökünk történelmi hibát követett el azzal, hogy egy ilyen embert meghívott az országunkba"
- nyilatkozta az angol lapnak a mexikói szenátor, aki a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) politikusa.
A szenátor a brit lapnak kifejtette, hogy olyan törvénytervezetet készül beterjeszteni, amelynek célja - ahogyan fogalmazott -,
"hogy felmérje és megelőzze mindazon negatív következményeket, amelyek Mexikót érnék, ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke".
Szerződések
A mexikói politikus törvényjavaslata várhatóan három területet érint. Egyrészt megtiltaná a pénzügyminisztériumnak, hogy közpénzt használjon fel minden olyan projekthez, amely "sérti az ország érdekeit", vagyis jogtalan lenne a Trump által emlegetett fal költségeinek kifizetése. Másrészt ha Trump semmisnek mondaná ki az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), akkor felmondanák a két ország között érvényben lévő 75 kétoldalú megállapodást, köztük azt az 1848-ban kötött, úgynevezett Guadalupe Hidalgo-egyezményt, amely lezárta a mexikói-amerikai háborút és amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok része lett Texas és Kalifornia teljes területe, valamint Arizona, Colorado, Új-Mexikó, Nevada, Utah és Wyoming területeinek nagy része is. Végül a szenátor javaslata szerint Mexikó az ott élő amerikaiakra kivetett adóval torolhatná meg, ha az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak hazautalt pénzeit visszatartanák, hogy abból finanszírozzák a határon építendő fal költségeit.
A majdnem két és fél évtizede létező szabadkereskedelmi egyezményről ugyanakkor már kiderült, hogy valójában egyik ratifikáló ország számára sem jár előnyökkel. Az Egyesült Államokból kiszervezték a termelőkapacitást, így munkahelyek ezrei szűntek meg, ezzel együtt Mexikóban tartósan alacsonyan tartva a béreket egy összeszerelő-üzemet építettek ki a határ közelében. Kanadának a mezőgazdasága ment rá a déli határról érkező amerikai agrárkémiai vállalatok terjeszkedésére.
Rios Piter szenátor szerint a nagyon jelentős kétoldalú egyezményeket szinte bizonyosan nem mondják fel, de mint az angol újságírónak fogalmazott:
"jobb előre törvényben rögzíteni, hogy az Egyesült Államok sokat veszíthet, ha nekitámad Mexikónak".
A szenátor hozzátette, hogy törvényjavaslata tartalmáról egyelőre még egyeztet a többi törvényhozóval, de reményei szerint a jövő héten már a parlament elé terjesztheti.