Irán újabb pontjait szegte meg az atomalkunak

Irán újabb pontjait szegte meg az atomalkunak

Irán megkezdi szerdán a fordói atomlétesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal, egy újabb lépést téve a négy évvel ezelőtti hathatalmi atommegállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában - jelentette be kedden Haszan Róháni iráni elnök az állami televízióban mondott beszédében.

Róháni azt mondta, hogy a fordói centrifugák feltöltésével kezdetét veszi a kötelezettségek felmondásának negyedik szakasza. Teherán tisztában van azzal, hogy az aláíró országokat érzékenyen érinti a fordói centrifugák újratöltése, de - hangsúlyozta Róháni - ezek a lépések mind visszafordíthatók, és Teherán tartani fogja magát az atomalkuhoz, ha a többiek is ezt teszik. Róháni két hónapot adott nekik erre.

"Nem tudjuk egyoldalúan elfogadni azt, hogy teljesen eleget teszünk a vállalásainknak, s ők (az aláírók) nem teljesítik kötelezettségeiket" - mondta az iráni elnök, de beszédében nem tért ki arra, hogy fordói centrifugák feltöltése után újraindul-e az urándúsítás Fordóban.

A létesítmény 1044 centrifugáját töltik fel gázhalmazállapotú uránnál, ami jelentős fejlemény, mivel a 2015-ös nukleáris megállapodással összhangban ezek a centrifugák eddig üresen forogtak.

5 százalék

Később Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) vezetője bejelentette, hogy Irán 5 százalékosra dúsítja az uránt a fordói atomlétesítményben. Teherán szükség esetén akár 20 százalékosra is dúsíthatná az uránt, "de jelenleg erre nincs szükség" - mondta. Bár az atomalku legfeljebb 3,67 százalékosra korlátozza az urándúsítás tisztaságát, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már augusztus végén arról számolt be, hogy Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát.

Szálehi hétfői közlése szerint pedig újabb 30 korszerű, IR-6-os típusú urándúsító centrifugát helyeznek üzembe, ezzel megduplázva a számukat hatvanra, amit ugyancsak tilt a 2015-ös atommegállapodás. Az AEOI vezetője azt is mondta, hogy egy IR-9-es jelzésű új prototípuson is dolgoznak, amely az atomalkuban megengedett berendezésekhez képest 50-szer gyorsabban képes uránt dúsítani.

Fenyegetés

Dominic Raab brit külügyminiszter kedden "nemzetbiztonsági fenyegetésnek" minősítette Irán újabb lépését.

Irán legutóbbi lépései egyértelműen megsértik a megállapodást, és veszélyt jelentenek nemzetbiztonságunk számára 

- fogalmazott. "Előrelépést akarunk elérni konstruktív nemzetközi párbeszéden keresztül, de ehhez Iránnak tartania kell magát az általa vállalt kötelezettségeihez, és sürgősen vissza kell térnie az egyezmény teljes mértékű betartásához" - tette hozzá.

Franciaország is felszólította Iránt, hogy vonja vissza döntéseit kötelezettségvállalásai fokozatos felmondására vonatkozóan.

Irán november 5-i bejelentése, hogy növelje dúsítási kapacitását, szembemegy a bécsi megállapodással, amely szigorúan korlátozza a tevékenységet ezen a téren 

- mondta újságíróknak egy sajtótájékoztatón Agnes von der Mühll francia külügyi szóvivő. "Partnereinkkel jelenleg a NAÜ következő jelentését várjuk Irán bejelentéseivel és intézkedéseivel kapcsolatban" - közölte. Hozzátette, hogy Franciaország továbbra is elkötelezett az egyezmény iránt, illetve felszólította Iránt, hogy teljes mértékben tartsa be kötelezettségeit, és működjön együtt a NAÜ-vel, mind ebben a megállapodásban, mind az egyéb nukleáris kötelezettségvállalásokban.

Trump kezdte

Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott, és júniustól elkezdte fokozatosan felmondani az atomalkuban vállaltakat. Eddig három lépésben tette ezt, és minden újabb fázisban határidőket szabott a többi aláíró ország számára, hogy tegyenek az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket. A NAÜ már augusztus végén jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértékeket.

A Fordóban lévő centrifugák első generációs, IR1-es típusúak. Az atommegállapodás értelmében a sokáig titokban tartott fordói urándúsító létesítmény nukleáris kutatóközponttá válik, amelyben legalább 15 évig nem dúsíthatnak uránt, az ottani centrifugák nem tölthetők fel gáz halmazállapotú uránnal. Irán egyedül a natanzi létesítményben lévő 5060 darab IR-1-es centrifugával folytathatott urándúsítást. Egyúttal azt is vállalta, hogy 2030-ig nem épít újabb urándúsító berendezést, 2025-ig 19 ezerről hozzávetőleg 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, és kizárólag régebbi típusú, kisebb teljesítményű centrifugákat alkalmaz.

(MTI)