A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) számol be a RosiaMontana szervezetre hivatkozva arról, hogy a még regnáló román miniszterelnök megszegte korábbi ígéretét.
Ahogy azt lapunk is megírta, tavaly februárban a román kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára annak érdekében, hogy megóvja a települést, illetőleg a környezetet a kanadai cég cianidos technológiájú aranybányájával szemben.
Igaz, akkor már tudni lehetett azt is, hogy a Gabriel Resources 4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól az elmaradt beruházás miatt, ezért perre ment, és keleti szomszédunkat a Világbank nemzetközi döntő bírósága elé citálná.
A környezetvédők egyébként úgy tudják, a világörökség címre való beterjesztéshez a javaslat december végére már teljesen elkészült, ennek ellenére Dacian Cioloș korábbi álláspontjával teljesen szembe menve végül a bányavállalat érdekeit a közérdek elé helyezte.
Laurens Ankersmit, a környezetvédelmi joggal foglalkozó ClientEarth szervezet kereskedelmi szakjogásza szerint a Verespatak világörökség listára való felterjesztését pedig nem is akadályozhatja meg a Gabriel Resources által a román állam ellen indított per. A Románia és az Egyesült Királyság, valamint Kanada közötti kétoldalú befektetési egyezmények nem biztosítanak ilyen jogokat a befektetők számára.
Azaz Románia élhetne ezzel a lehetőséggel, azonban már erről is sikerült lebeszélni az adófizetők által demokratikus úton megválasztott bukaresti vezetést.
"Ha ez a kormány már most sikeresen zsarolható az ipar által, ami a választott bíróságon vár ránk, az még szörnyűbb lehet"
- festett le sötét jövőképet Eugen David, a verespataki Alburnus Maior Egyesület vezetője. A civilek most úgy érzik, hogy szakértők tucatjainak erőfeszítését és a javaslatot támogató állampolgárok ezreit hagyta cserben döntésével a román kormány.
Azt tudni kell, hogy a kanadai beruházás ellen románok és magyarok közösen tiltakoztak az elmúlt években.
A bányavállalat az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) is szereplő befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus (ICS) alapján perelte be a román nemzetállamot, miközben a CETA 2017-ben ideiglenesen hatályba lép, igaz az ICS-re vonatkozó szakasz még nem lesz érvényben.
Ugyanakkor az eset azt is bizonyítja, hogy nincs is szükség elmarasztaló ítéletre, a multik így is kikényszeríthetik az igazságukat.