Nagyon elegük van a BKV-s dolgozóknak a vezérigazgatójuk legutóbbi nyilatkozata miatt. Mint ismert, az 1,8 millió forintot kereső Bolla Tibor szerint
„az adófizető állampolgároknak sem lenne megfelelő megoldás, ha alacsonyan fizetett, kevéssé kvalifikált vezetők vezetnék a céget”.
A csaknem kétmillió forintos fizetésből napról-napra tengődő vezérigazgató úr ráadásul ezek után - most kapaszkodjanak bele a karfába, fröccsös pohárba, asszonyba, karácsonyfába - a munkavállalókat érintő "béremelési" tárgyalásokon
nulla, azaz 0 százalékos "javaslatot" tett.
Ha ezek után a buszvezetők nem taposnak a fékbe, a villamosvezetők nem tolják ütközésig a kontrollert, az ellenőrök nem vágják földhöz a karszalagjukat, a jegypénztárosok nem gyújtják fel a kezeletlen a jegyeket, akkor semmiért.
Akciótervre készülnek
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet a vasutasokkal és a sztrájkra készülő miskolciakkal összefogva közös akcióterv előkészítését kezdeményezte arra az esetre, ha sikertelenül zárulnának a bértárgyalások - írja közleményében az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ most 5 százalékos emelést követel a dolgozóknak, s emellett a végsőkig kitart – írta közleményben a szakszervezet (a fentiek fényében, kezdhetik is szervezni a sztrájkot - a szerk.)
A szakszervezet szerint a napvilágra került havi 1-2 milliós felsővezetői bérek, az ehhez társuló busás jutalmak, a saját használatba adott autók és egyéb luxusjuttatások és a vezérigazgató szemlélete miatt szinte egy emberként hördültek fel az agyonhajszolt, túlórázó, a kirúgás folyamatos pallosa alatt, egyre nehezebb körülmények között dolgozó járművezetők, akik naponta utasok ezreinek a biztonságáért felelnek szánalmasan kevés bérért – közölték.
Mint ismert, a BKV száz, cégjegyzésre jogosult alkalmazottjából 27-nek a havi alapbére egymillió forint felett van, további 11 dolgozónak alig valamivel alatta. További 25 fő 700 ezernél többet keres havonta. A legnagyobb jövedelme Bolla Tibor vezérigazgatónak van, három helyettese – Bátora László, Takács Péter és Szedlmajer László – alig valamivel kevesebbet, havi 1,45 milliót keres. Az igazgatói illetmény 1,1 millió forint, a főosztályvezetői fizetés jellemzően egymilliót meghaladó, míg a főmérnököké 900 ezer forint feletti. A fizetés mellé, 10–40 százalékos célprémium járt eddig, Ez egy decemberi közgyűlési döntés értelmében jutalomként osztható. Öt embernek évente teljes körű szűrővizsgálat jár, míg huszonegyen gépkocsit kapnak a munkavégzéshez, ami nagyon kell egy közlekedési társaságnál. Ugye.
Az EKSZ tagjait nem a magas bérek háborították fel, hanem az, hogy a vezérigazgató nem átallotta olyan színben feltüntetni, mintha ez kizárólag az utasok elvárása miatt, az ő kedvükért lenne így – mondta Nemes Gábor. Az EKSZ elnöke arra is emlékeztet, hogy a jól fizetett cégvezetés a pénzügyi eredményeket
a dolgozók százainak a kirúgása, valamint a jelenlegiek kizsigerelése árán, a kollektív szerződés felrúgása után számos szakszervezeti vívmány elsöprésével, az agyonhajszolt dolgozók hátán taposva
érte el.
Az elnök azt különösen visszataszítónak tartja, hogy alig néhány nappal az ominózus, pökhendi nyilatkozata előtt Bolla együttműködést színlelve kivételesen maga kezdeményezte a jövő évi béremelésre vonatkozó tárgyalást, amelyen a tulajdonosi elvárás mögé bújva álszent sajnálattal nulla százalékos ajánlatot tett.
A történtek után az EKSZ úgy döntött, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan merész béremelési követeléssel áll elő, s ettől nem tágít még akkor sem, ha a többi szakszervezet nem áll ki mellettük. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet ugyanis úgy véli, amennyiben „az adófizető állampolgároknak sem lenne megfelelő megoldás, ha alacsonyan fizetett, kevéssé kvalifikált vezetők vezetnék a céget”, akkor ez igaz a dolgozókra is.
Vagyis: a rossz munkakörülmények között, kevés bérért dolgozó munkavállaló sem tud az elvárt színvonalon teljesíteni. Az EKSZ ezért január elsejétől 5 százalékos bérfejlesztést, valamint mielőbbi bérfelzárkóztatási programot követel. A szakszervezet elvárja továbbá, hogy a menedzsment szüntesse meg az egyes munkakörökben – éppen az elmúlt évek értelmetlen és meggondolatlan elbocsátásai miatt – keletkezett létszámhiányt, számolja fel, s megfelelő bérekkel kompenzálja a magas túlóraszámot.
Az EKSZ egyebek között követeli, hogy a kötelező bérezési szintet mostantól a vezérigazgató béréhez igazítva, arányosan határozzák meg. Az érdekvédők elvárják, hogy az ingyenes szűrővizsgálatok ne csak egyes felsővezetőknek, hanem a dolgozóknak is alanyi jogon járjanak. Az EKSZ a kockázatos munkakörülmények évek óta halogatott felszámolását is követeli. A szakszervezet pontokba foglalta az elvárásait, s ezt levélben is megküldte a vezérigazgatónak.
Nemes felvette a kapcsolatot a hasonló okok miatt lázadó Vasutasok Szakszervezetének elnökével, Meleg Jánossal, s a napokon belül sztrájkra lépő miskolci közlekedésiek egyik szervezőjével, Zelenka Lászlóval is, hogy együtt kidolgozzanak napokon belül egy országos akciótervet, amelyet a sikertelen bértárgyalások esetén élesítenének be.