Alaposan felkavarta az indulatokat az a hír, amelyik most a lengyel közoktatás nemzeti alaptantervének radikális megváltoztatásáról és átszabásáról szól. Az alapvetően a történelemoktatást tartalmában átíró, tervezett intézkedést Lengyelországban is hatalmas viták övezik, de kérdés, továbbgyűrűzhet-e hazánkba is. A koalíciós kormány által jegyzett reform ugyanis a magyar történelem meghatározó epizódjait, szeleteit is kitörölné a lengyel tananyagból. Az MTA Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottsága a napokban éles hangvételű tiltakozó állásfoglalást adott ki a Lengyel Oktatási Minisztériumnak címezve. A nyilatkozatot 64 történész – 32 lengyel és 32 magyar – írta alá, többen közülük igazi szaktekintélyek. Az állásfoglalást Mitrovits Miklós történész, polonista fogalmazta meg és juttatta el Lengyelország budapesti nagykövetségére. Őt kérdeztük a sokak döbbenetét kiváltó ügy részleteiről, jelesül arról, valójában mi ösztönözhette erre az elhatározásra a Donald Tusk vezette lengyel kormányt, valamint ennek nyomán milyen jövőt várhatunk a lengyel–magyar viszonyban. Villáminterjú.
Alfahír: Talán az egyik legnyilvánvalóbb kérdés: Ön szerint mennyiben fogja ez a módosítás átrajzolni a magyar–lengyel kapcsolatrendszert (amely már az utóbbi években is jócskán megfakult) a diplomácia, illetve a politika színterén?
Mitrovits Miklós: Én nem gondolom, hogy ennek az ügynek közvetlen hatása lenne a kétoldalú politikai és diplomáciai kapcsolatokra. Vannak, akik úgy vélik, hogy éppen fordítva van: az elmúlt évek elhidegülő politikai kapcsolatainak a következménye, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok történetének oktatását ki szeretné húzni a kerettantervből az új kormány. Én ezt a véleményt sem osztom teljes mértékben. Már csak azért sem, mert az egész kerettantervet alapjaiban írják át,
a lengyelek számára ennél sokkal fontosabb események vagy személyek is kikerülnének a tervezet szerint a tanrendből.
Ön mint az említett nyilatkozat megfogalmazója milyen konkrét eredményt vár a tiltakozásuk nyomán?
Mi igazából kérünk. Mégpedig azt, hogy ne kerüljön ki a magyar–lengyel kapcsolatok történetéről az, ami eddig benne volt a kerettantervben. Tesszük ezt két okból. Egyfelől azért, mert szerintünk ez lépés nem szolgálja az új kerettantervben meghatározott célokat, másfelől azért, mert
a magyar–lengyel közös történelemnek vannak olyan pillanatai, amelyek elválaszthatatlanok a lengyel történelemtől.
Hogy egy példát is mondjak: hogyan lehet elmesélni a Jagelló-dinasztia létrehozását anélkül, hogy elmondanánk Nagy Lajos magyar és lengyel király lányának, Hedvignek a házasságát Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemmel? Ha Hedvig nincs, akkor Jagelló Birodalom sincs. Eredményként azt várjuk, hogy győzzön a józan ész és reméljük, hogy így is fog történni. Egyébként megítélésem szerint a lengyelek többsége sem támogatja az ilyen radikális nemzetietlenítést a történelemoktatásban, amilyet most előterjesztettek.
Mivel magyarázható, hogy egyebek mellett a kereszténység felvételét is teljes egészében törölni kívánják a lengyel alaptantervből, miközben az ország jelentős része hívő katolikus?
Mint az előbb mondtam, ez a történelemoktatás nemzetietlenítése.
A koncepció láthatóan az, hogy semmilyen, a nemzeti identitást erősítő elem ne legyen az oktatásban. Itt nincsenek hősök, nincsenek mártírok, csak társadalom van.
Nem azt mondom, hogy a színtiszta martirológia jobb, de a kettő között azért én mint történész bőven el tudok képzelni egy széles középutat.
Mit gondol, egyáltalán miért történhet meg ez így, ebben a formában, ennyire nyíltan? Mi lehetett a lengyel politikai vezetés fő motivációja a fenti lépésben?
Erre a kérdésre nem tudok válaszolni pontosan. A lengyel politika régóta megosztott kulturális és identitáskérdésekben. Tényleg nagyon kemény viták voltak és vannak e téren. Nem az én dolgom, hogy igazságot tegyek köztük, talán nem is lehet. Most az történt, hogy a liberális vagy balliberális erők kapták meg a koalícióban az oktatásügyet. Az eredményt látjuk. Kaphatta volna ezt a minisztériumot a koalíció jobboldala, a Lengyel Néppárt is, akkor most valószínűleg nem lenne miről beszélgetnünk.
Én azért abban is bízom, hogy a koalíción belül sem megy át egy ilyen projekt.
(Kép: Mitrovits Miklós - Facebook)
Milyen változtatások eszközölését tűzte ki célul a lengyel szaktárca a történelemoktatásban?
A Mitrovits Miklós által példaként felhozott Jagelló-ház teljes körű bemutatásán túl több más témát is kigyomlálnának a történelem tankönyvekből. Az MTA közleménye szerint teljesség igénye nélkül ezeket kívánják törölni a lengyel kerettantervből:
⚫ a teljes Piast-dinasztia történetét, sőt a kereszténység felvételét is, illetve annak kulturális hatásait a lengyel népre;
⚫ a Német Lovagrend elleni győztes grünwaldi csatát (1410);
⚫ a XIV. és XV. századi lengyel–magyar kapcsolatokat;
⚫ Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király uralkodását, illetve teljes életművét;
⚫ a napóleoni háborúk idejéből a Lengyel Légiók létrejöttének történetét és a Varsói Nagyhercegség történetét;
⚫ az 1848/49-es európai forradalmakat és szabadságharcokat (azaz a Népek tavaszát), illetve ezen korszakkal összefüggésben az 1846-os krakkói felkelést és annak a lengyel népre gyakorolt hatását;
⚫ az I. világháború utáni független Lengyelország határainak létrejöttét és a szilézai felkelést;
⚫ a sztálini terror időszakát;
⚫ 1956 és 1968 eddig ismert narratíváját, hangsúlybeli eltolódással (a szöveg alapján mintha szovjet szemszögből akarnák értelmezni a történteket, amit eddig a magyar vagy csehszlovák nézőpontból tettek);
⚫ II. János Pál pápa életét és hatását a lengyel társadalomra;
⚫ a Varsói Szerződés felbomlását és Lengyelország „szuverenitásának elnyerését”.
Korábbi interjúnk Mitrovits Miklóssal:
(Címlapkép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy varsói sajtóértekezleten 2024. február 29-én. MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski)