Orbán Viktor a HírTV-ben hétfőn azt fejtegette, hogy az orosz-ukrán konfliktus alapját képező vitában "mi sose vettünk részt". A miniszterelnök ennek kapcsán úgy fogalmazott:
„Ez nem a mi háborúnk. Egy régi történet, hogy ez a háború pontosan miről szól, hogyan; ennek van történeti alapja, van nagyon világos katonapolitikai alapja, van kulturális alapja, de ezt majd az érintett felek megvitatják egymással.”
A magyar kormányfő még távolságtartóbb pozíciót felvéve azt is elmondta:
„Sose vettünk részt abban a vitában, hogy akkor ők milyen katonai-biztonsági megállapodást kötnek egymással, ad-e Oroszország Ukrajnának biztonsági garanciát, Ukrajna ad-e Oroszországnak biztonsági garanciát, beléphet-e Ukrajna a NATO-ba, vagy nem léphet be, ez nem a mi vitánk, ezt nem velünk kellett volna, meg nem is, a jövőben sem velünk lehet elrendezni, ez két másik ország vitája.”
Ezzel szemben felidézendő, hogy Orbán Viktor a 2008-as orosz-grúz háború idején még egészen más véleményének adott hangot:
Az Orbán Viktor álláspontjai között húzódó ellentmondásra a 444.hu mutatott most rá, egy videóba sűrítve az Orbán által szavakba öntött két különböző felfogást.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy a Fidesz első emberének elmúlt évekbeli oroszpolitikája szöges ellentétbe került az egykori önmaga által képviselt elvekkel, miközben mostanság az Orbán-kormány "békeharcos" kommunikációs narratíváját láthatjuk kibontakozni.
Máig kísért Orbán Viktorék oroszpolitikájának színeváltozása
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napokban világossá tette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia az orosz-ukrán háborúból, nem küldünk katonákat, és fegyverszállítmányt sem, mivel "nincs olyan fegyverünk, amit nélkülözhetnénk". Szijjártó Péter külügyminiszter pedig hétfőn bejelentette, nem engedélyezi "halált okozó fegyverek átszállítását" hazánk területén, ám a tárcavezető hozzájárult ahhoz, hogy az unió 500 millió euróval támogassa harci és egyéb katonai eszközök eljuttatását Ukrajnába.