Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napokban világossá tette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia az orosz-ukrán háborúból, nem küldünk katonákat, és fegyverszállítmányt sem, mivel "nincs olyan fegyverünk, amit nélkülözhetnénk". Szijjártó Péter külügyminiszter pedig hétfőn bejelentette, nem engedélyezi "halált okozó fegyverek átszállítását" hazánk területén, ám a tárcavezető hozzájárult ahhoz, hogy az unió 500 millió euróval támogassa harci és egyéb katonai eszközök eljuttatását Ukrajnába. Tehát a kormány részt vállal a katonai segítségnyújtás finanszírozásában, de fegyvert nem szállít, magyarázatuk szerint elkerülendő azt, hogy belekeveredjünk a szomszédos Ukrajnában zajló háborúba.
Ellenségből barát
Azonban most sem árt újra felidézni azokat az időket, amikor Orbán Viktor a 2008-as grúziai háború idején még oroszellenes politikát folytatott. Majd amint 2010-től ellenzéki vezetőből kormányfővé vált, az Oroszországhoz, Moszkvához, s így Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonya is gyökeres fordulatot vett. Azóta pedig különösen szoros kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, olyan sokszor került sor személyes tárgyalásra, hogy jelesül a 2014-es ukrajnai válság és a Krím megszállása utáni időkben két éven belül háromszor bonyolítottak le kétoldalú találkozót – ez pedig egy uniós ország kormányfőjétől szokatlannak számít.
Érdekes kontextusba helyezi az Orbán-kormány viszonyulását az Oroszország támadása nyomán kialakult, és jelen pillanatban is zajló háborús eseményekhez, hogy 2008 nyarán Orbán Viktor még orosz agressziónak nevezte, amikor Oroszország katonai agressziót hajtott végre Grúziában. Tehát ezt a Fidesz akkor még elítélte, a nemzetközi közösséggel együtt.
"Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt"
– így fogalmazott Orbán Viktor 2008. augusztus 14-én az Infórádiónak. Többek közt arról is szólt, fontosnak tartja, hogy a politika, az erkölcs és a jövő szempontjából Magyarország egyértelműen foglaljon állást.
Azóta a regnáló, immár negyedik Orbán-kormány oroszbarát politikája eddig egyre csak erősödni látszott – egészen az ukrajnai háború utóbbi napokban történt kirobbanásáig, melyet gyakorlatilag Oroszország támadása gyújtott be. Múlt csütörtök óta ugyanis a magyar kormány sokáig hallgatott, vélhetően őket is felkészületlenül érte az orosz támadás. Majd egy hintapolitikára emlékeztető, semlegességre törekvő álláspontot kezdtek el felvenni, de mindeközben nem győzik hangsúlyozni a béke fontosságát a mostani háború vonatkozásában.
Teljesen felkészületlenül érte a magyar kormányt az orosz támadás, Orbán még egy hete sem tartotta kockázatnak Ukrajna lerohanását
Teljesen felkészületlenül érte a magyar kormányt és személyesen Orbán Viktor miniszterelnököt az orosz támadás Ukrajna ellen, teljes tanácstalanság uralkodott a kabinetben a kialakult helyzet miatt. A zavarodottságot jól szemlélteti, hogy Orbán csak csütörtök délelőtt fél 11-re hívta össze a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba...
Az ellenzékre kennék a háborús részvétel erőltetését
A Népszava friss cikkében emlékeztet, hogy mindeközben a kormánypropaganda szócsövei minden fronton harsogják, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába, ezzel erősen eltorzítva a miniszterelnök-jelölt szavait. Azt a benyomást keltik, ha Márki-Zay Péter lenne a kormányfő, akkor "már indulhatnának is fiaink egy olyan háborúba, ami nem a mi konfliktusunk". A miniszterelnökjelölt azonban arra célzott, a közösen meghozott NATO-döntés végrehajtásával értene egyet, szükség esetén ahhoz igazodna. Ilyenre viszont jelenleg nem kell számítani a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg álláspontja szerint, hiszen nem kívánnak csapatokat vagy fegyvereket küldeni a térségbe.
Biztonságpolitikai forrásaira hivatkozva a lap azt is megjegyzi,
jelenleg kizárólag "politikai célokat szolgál" az, hogy a kormány azt ismételgeti: "szó sem lehet arról, hogy Magyarország katonákat küldjön Ukrajnának."
A "békeharc" jelleget öltő kommunikációs narratívával szemben viszont az Orbán-kormány az elmúlt időszakban nem egyszer jóváhagyta, hogy magyar katonák háborús övezetekben is szolgáljanak Bosznia-Hercegovina, Mali, Grúzia és Libanon térségében, továbbá Irakban és Afganisztánban. Az iraki Iszlám állam elleni koalícióban hazánk 200 fővel vett részt, és jelentős erők szolgáltak Afganisztánban is. Bár a lap szerint az is igaz, hogy az említett helyszínek meglehetősen távol esnek Magyarországtól, és nem a szomszédban vannak, mint Ukrajna, így azok a konfliktusok csekély eséllyel gyűrűzhettek volna át hozzánk.
Mindenesetre ezen a ponton érdemes volna tudni, hogy a kormány ezúttal szó nélkül teljesítené-e a NATO által megszabott tagállami kötelezettséget, ha netán valóban katonai kontingens odaküldéséről lenne szó.
Nem olyan rég még orosz fegyverszállítmányok is repkedtek a magyar égen
Az is emlékezetes, hogy 2019 nyarán a kormányzat hallgatott arról, hogyan fordulhatott elő az, hogy Oroszország mindenféle engedélyeztetés nélkül egy fegyverszállítmányt utaztatott a magyar légtéren keresztül Szerbiába az uniós embargó ellenére. A hírek szerint 10 darab BRDM-2 típusú páncélozott jármű volt az orosz repülőgép fedélzetén.
Ennek kapcsán felmerült a kérdés, mit keresett egy NATO- és EU-tagállam egén egy orosz hadianyagot szállító repülőgép, miközben a szintén tagállam Románia nem engedte át a szerbeknek küldött orosz fegyvereket az uniós szankciók és korlátozások miatt. Így érthető, hogy Oroszország nem véletlenül nem nyíltan folyamodott engedélyhez, ám Gulyás Gergely kancelláriaminiszter akkori magyarázata szerint mivel légi úton közlekedett egy nem katonai gép, így ahhoz nem is kellett engedély.
Tragikus következményei lehetnek, ha Orbán Viktorék nem foglalkoznak a hazánk felett csempészett orosz fegyverszállítmányokkal
Az eddigi kormányzati válaszokból két forgatókönyv szűrhető le: vagy őszinte naivák, és tényleg nem tudtak arról, hogy az oroszok fegyvereket szállítanak a magyar légtéren keresztül, vagy éppenséggel csak nem tudtak nemet mondani Vlagyimir Putyin kérésének...
Olybá tűnik, Szijjártó hétfői szavai tükrében mostanra a fegyverszállítás kérdésköre is új megvilágítást nyert. Mindenesetre több környező ország után kedd délelőtt a magyar külügyér hasonlóképpen bejelentette, Magyarország is támogatja Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba.