Az IRES közvélemény-kutató társaságnak a kisebbségekhez való viszonyulás kérdéseit vizsgáló, január 31. és február 2. között készített reprezentatív felmérését a Sinteza kolozsvári folyóirat közölte pénteki számában. Az államfőre vonatkozó kérdés pedig azoknak a kérdéseknek a sorában jelent meg, amelyekkel bizonyos kisebbségi csoportok társadalmi elfogadását próbálták mérni a kutatás készítői.
A kérdéssorból az derült ki, hogy a megkérdezettektől eltérő szexuális orientációjú személyekkel, továbbá a romákkal szembeni elutasítás a leghangsúlyosabb. A magyaroknál jobb a megítélése a németeknek, a testi fogyatékkal élőknek, az időseknek, a fiataloknak, valamint a megkérdezettől eltérő vallásúaknak.
A válaszokból kiderül, hogy adott esetben a megkérdezettek 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka magyar államfőt, és 47 százaléka magyar parlamenti képviselőt. Ugyanakkor 47 százalék elfogadná, hogy magyar családtagja, 72 százalék, hogy magyar szomszédja, 71 százalék, hogy magyar munkatársa, 68 százalék, hogy magyar barátja, 62 százalék pedig hogy magyar főnöke legyen. Valamennyi kérdésben a német kisebbséghez tartozókkal szemben kisebb, a romákkal szemben pedig nagyobb távolságtartást mért az IRES.
A 3,1 százalékos hibahatárral számoló felmérés szerint a romániaiak toleránsnak, közlékenynek, nyitottnak, az új dolgok befogadására hajlamosnak tekintik magukat a csoportjukon kívüli más személyekkel való összehasonlításban. A megkérdezettek negyven százaléka azonban azt válaszolta, hogy nem volt kisebbségi élethelyzetben. Ezt az élethelyzetet 35 százalék élte meg többször, húsz százalék kevés alkalommal, négy százalék pedig csak egyszer.