Jeremy Corbyn a BBC televízió politikai magazinműsorában kijelentette: a Labour a brit EU-tagság megszűnése után a brit gazdaság mindenkori munkapiaci igényeihez szabva határozná meg a munkaerő-bevándorlás szabályozását.
Corbyn szerint Nagy-Britanniában továbbra is dolgoznának európai munkavállalók, csakúgy, mint brit munkavállalók az Európai Unió tagországaiban, véget érne viszont "az alulfizetett munkások nagybani importja Közép-Európából".
A Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje szerint ez a jelenség - elsősorban a brit építőiparban - pusztító hatást gyakorol a foglalkoztatási kondíciókra, mivel az alacsony bérért dolgoztatott külföldiek miatt a vállalatok helyi munkaerőt bocsátanak el.
Corbyn hozzátette: kormányzati pozícióban a Munkáspárt megtiltaná a munkaközvetítő ügynökségeknek az alacsony bérű külföldi munkaerő tömeges toborzását, és előírná, hogy a cégek az álláslehetőségeket először mindig helyben hirdessék meg.
A Munkáspárt vezetője már a múlt hónapban tartott előrehozott parlamenti választások kampányában is hasonló célokat fogalmazott meg.
A választás előtti utolsó televíziós vitaműsorban Corbyn kijelentette: a munkáspárti kormány megakadályozná, hogy brit vállalatok a munkahelyek hazai meghirdetése nélkül, csak Közép-Európából toborozzanak alacsony bérezésű munkavállalókat, akiknek alkalmazása tovább rontja "a gyakran már most sem nagyon jó" brit munkapiaci kondíciókat és károsítja a hazai munkavállalók megélhetési esélyeit.
A június 8-án tartott parlamenti választáson a kormányzó Konzervatív Párt helyzete végletesen meggyengült, a Munkáspárt jelentősen megerősödött, és a legutóbbi közvélemény-kutatások arra vallanak, hogy egy esetleges újabb választást akár meg is nyerhetne.