A kérdések a párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítására, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatályon kívül helyezésére, illetve a kiskereskedelmi tevékenység végzésének korlátaira vonatkoztak.
Váradi Barna magánszemély kérdése arra vonatkozott: Magyarország kérje a hágai Nemzetközi Bíróságon az 1947-es párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin nép önrendelkezési jogát.
Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy nemzetközi szerződést érint, arról azonban nem lehet országos népszavazást tartani. Emellett - mivel békeszerződésről van szó, amelyet a világháború lezárása érdekében kötöttek - egy semmissé nyilvánítás eredményezheti azt is, hogy az ország újra hadban áll a részes államokkal, az alaptörvény szerint azonban a hadiállapotról sem lehet népszavazást tartani.
Kádár Barnabásnak, a Momentum elnökségi tagjának magánszemélyként benyújtott kérdése az volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" Az NVB szerint a kérdés ugyan az Országgyűlés hatáskörébe tartozik és nem ütközik tiltott tárgykörbe, de nem felel meg az egyértelműség követelményének.
Nehéz-Posony Márton magánszemély kérdése arra irányult, hogy a kiskereskedelmi tevékenység végzését - a nemzeti ünnepeken kívül - csak a foglalkoztatottak bejelentésére, az igazolt eredetű áruk forgalmazására, a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértése, illetve a testi épséget vagy egészséget közvetlenül fenyegető veszély fennállása esetén korlátozza a törvény. Az NVB egyhangú döntéssel ennek hitelesítését is megtagadta, mert álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, a választópolgárok nem látják át a döntés következményeit, emellett több külön feltétel van felsorolva, amelyek önállóan is megválaszolhatóak.