Erre azért is különösen nagy szükség lenne, mert a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint hazánk a világon a harmadik helyen áll a munkavállalói bérköltség tekintetében.
Magyarországon ugyanis a munkabérek majdnem 50 százaléka kerül az államkasszába adók és járulékok formájában történő befizetés által.
Persze vannak akik megelőznek minket (Németország és Belgium - a szerk.), viszont az ottani béreket nem lehet a hazaiakkal egy napon emlegetni.
Sneider arról is érdeklődött, milyen lépéseket kíván tenni a kormányzat annak érdekében, hogy az európai bérek vonatkozásában is 13 évvel a közösséghez történő csatlakozás után elinduljunk végre a bérunió irányába?
Varga Mihály megbízásából a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke, Tállai András válaszolt. Kifejtette:
"A Kormány – ahogy eddig – ezután is minden lehetséges eszközzel segíti a magyar béreknek a fejlettebb uniós országok bérszínvonalához történő közelítését."
Tegyük gyorsan hozzá, remélhetően a korábbiaknál nagyobb hatékonysággal. Tállai – a válaszában foglaltak – szerint a kormány csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével tud közvetlenül hatni a bérekre, az OECD Sneider által hivatkozott jelentését pedig hiányosnak tartja.