Ezért döntött úgy a kormány, hogy egy jogi csavarral kiveszi Strasbourg kezéből a döntést, és ő maga ad kártérítést a raboknak, ha azok felkérnek egy ügyvédet ennek kiharcolására. Azóta, az emberi jogi bíróság felfüggesztette a beadványok elbíráslását.
E két kifizetési rendszer viszont a Népszava szerint már így is 500 millió forintot fizetett ki a raboknak, ebből Strasbourg 101 esetet jelent, tehát átlagban 4-5 millió forintos tételekről van szó, fejenként.
Az egész kártérítési ügy mögött az áll, hogy a magyar börtönök a legzsúfoltabbak közé tartoznak egész Európában: pár éve 100 helyre még 142 ember jutott, ez a szám ma is 132.
A börtönszlengben „heringpénzként” hívott kártérítési hullám az oka annak, hogy ha nehezen is, de a kormány újabb börtönöket építtetne.
A lapnak Orosz Zoltán BVOP szóvivő elmondta, hogy idén augusztus közepén 17 876 elítélt volt a zárkákban kevesebb, mint 14 ezer helyen. A 2019-re megépülő 8 új börtön 4500 új hellyel csökkenti majd a zsúfoltságot.