"Ha van alternatívája Paks II-nek, azt meg kell vizsgálni" - interjú Kepli Lajossal

Fotó: Béli Balázs (Alfahír)

Hogyan látja a Jobbik energetikai szakpolitikusa az ország helyzetét? Csak az orosz gáz és Paks II. lehetnek az alternatívák? Hogyan alakul hazánk helyzete a globális energetikapolitika átrendezősése során? Hogy áll a vörösiszap per és kié lesz a Balaton? Kepli Lajossal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével beszélgettünk.

Márciusban bejelentették, hogy 2018-ban is Önt indítja a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltként Veszprém megye 2-es körzetében. Már két ciklust tevékenykedett végig és valljuk be, elég nehéz szélmalomharcot vívni a jelenlegi kormányzattal. Nem fásult bele, egyszer sem fordult meg a fejében, hogy feladja a küzdelmet?

Az, hogy feladom, az nem fordult meg a fejemben. Azt nem mondom, hogy mindig stabil érzelmi vagy hangulati szinten vagyok, és nincsenek nehezebb pillanatok, de maga a feladás a hét év alatt soha nem fordult meg a fejemben. Valóban voltak olyan időszakok, amikor úgy gondoltam, hogy egy kis pihenésre, kikapcsolódásra van szükségem, de most teljes energiával felvértezve várom ezt a kampányidőszakot. Ami valójában el is kezdődött, nemcsak országosan, hanem választókerületi szinten is. Egész nyáron ezzel foglalkoztunk helyileg, és az országos politikában is láthatóak ennek a jelei.


Nem mindenkinek indult jól a kampány. Botka László lemondásában sokan az MSZP végét látják és a Jobbik erősödését, még a Fidesz is, hiszen épp most jutott eszébe a vezető politikusoknak leülni vitázni a széthulló párt tagjaival. Mi a véleménye a jelenleg kialakult politikai helyzetről, a Jobbikot erősítik az elmúlt hét történései? 

Amennyiben az MSZP-nek az elárvult szavazóit meg tudjuk szólítani, akkor mindenképpen. A célunk korábban is az volt, hogy pártállástól, politikai oldaltól függetlenül a teljes magyar társadalmat képviseljük. Mindenkit szeretnénk megszólítani, legyen akár MSZP-szavazó,Fidesz-szavazó, Jobbik-szavazó.

Természetes, hogy magyar és magyar között politikai hovatartozás miatt nem lehet különbséget tenni. 

Az igaz, hogy máshogy kell az egyes társadalmi rétegeket megszólítani, más-más üzenetekkel, de mint azt Vona Gábor elnök úrnak a baloldali polgárokhoz írt levele is mutatja, a Jobbik nyitott efelé az oldal felé is, mint ahogy a teljes társadalom felé, hiszen a problémák egyformák. Azoknak a szociális kérdéseknek, amelyek a baloldali embereket foglalkoztatják, a megoldása a Jobbik programjában a kezdetek óta jelen van, és szeretnénk, ha el is jutna hozzájuk ez az üzenet. Legyen szó akár a nyugdíjak kérdéséről, akár a szociális területről, egészségügyről, oktatásról... Mi mindig konstruktívan, építő ötletekkel járultunk hozzá, illetve járultunk volna hozzá ezeknek a területeknek az építéséhez. Az más kérdés, hogy a kormány ezeket sorra lesöpörte az asztalról. A választási programunk azonban nyitott volt, és kormányra kerülve meg is fogjuk valósítani.

Nos igen, a kormány sok mindent nem támogat és gyakorta szegi meg ígéreteit is. Orbán Viktor például megígérte, hogy a vörösiszap-katasztrófa okozóit felelősségre fogják vonni. Épp múlt héten, október 4-én volt a katasztrófa 7. évfordulója, a per pedig a hónap közepén tér vissza a kezdetekhez, miután a mindenkit felmentő ítéletet másodfokon érvénytelenítették. Ön volt a katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. Mit gondol, miért nem született elmarasztaló ítélet a perben? Mikor érhetünk ennek a végére?

A bizottság 2012-ben befejezte a munkáját. Ennek már öt éve, ami azért fontos, mert az egy év alatt, amíg működtünk, egy komplett jelentést raktunk le az asztalra, ami megnevezte az okokat és a felelősöket. Ez a jelentés később nagyon jól visszaköszönt az ügyészség vádiratában. Csak ebből a vádiratból, mire az elsőfokú ítélet megszületett, gyakorlatilag semmi nem maradt. Felmentettek mindenkit. Teljesen példátlan és felháborító ítélet volt. Tiltakoztam is ellene személyesen a tárgyalóteremben. A másodfokú ítélet hála istennek, ezt megsemmisítette, de ugye ez azt jelenti, hogy most újra kezdődik elölről az eljárás. Győrben vagy Veszprémben, ezt még nem tudjuk, mivel a vádlottak reklamáltak, hogy nekik Győrbe kéne feljárni tárgyalásra, ami méltánytalan. Nem tudom, hogy mióta tekinti az igazságszolgáltatás azt szempontként, hogy egy vádlottnak mi a méltánytalan. Ezek szerint, ha őt most elítélnék és börtönbe kellene vonulnia, akkor is reklamálhatna, hogy számára ez méltánytalan, mert a munkahelyén az ő szakértelmét nem tudják nélkülözni. Szerintem ez nem helyénvaló, de remélem, hogy minél hamarabb egy jogerős ítélet születik, és a valódi felelősök megkapják méltó büntetésüket. 
Ha csak a mi vizsgálóbizottsági jelentésünket nézzük - amit egyébként szinte egyhangúlag fogadott el az országgyűlés annak idején - akkor láthatjuk, hogy az akkori vezetők és a hatóságok egyaránt felelősek azért, hogy ez a katasztrófa bekövetkezhetett. Ennek ellenére csak a cégek vezetői kerültek a vádlottak padjára. Mi azt szeretnénk, hogyha egy igazságos és olyan elrettentő ítélet születne, ami a későbbiekben hasonló tevékenységű üzemek vezetőit felelősségteljesebb magatartásra intené.

„Joggal háborít fel, hogy 7 évvel a tragédia bekövetkezte óta sem szolgáltattak még igazságot"

Hétfőn beszámoltunk arról, hogy várhatóan csak október közepén, akkor is csak az úgynevezett előkészítő tanácsüléssel kezdi meg a megismételt vörösiszapper büntetőügyének tárgyalását a Győri Törvényszék, keddre az is kiderült, hogy mi ennek az oka.


Nem csak országgyűlési képviselőként visz olyan témákat, amik érdeklődésre tartanak számot, de Önhöz tartozik éppen az a körzet is, amiről heti szinten számol be a sajtó, méghozzá Mészáros Lőrinc terjeszkedése miatt. Mennyire hatalmasodott el a korrupció a környéken? Valóban elmondhatjuk, hogy a fideszes stróman lassan felvásárolja a Balatont?

A „lassan” szót szerintem el is lehetne hagyni. Ez a felvásárlás olyan ütemben folyik, hogy sok mindennek nevezhető, de lassúnak nem. Szinte naponta kapunk hírt újabb területek, üzemek, szállodák bekebelezéséről, amik a Balatonhoz kötődnek. Mind a turizmusban, mind a borászatban, az ingatlanpiacon intenzíven jelen van Mészáros Lőrinc. Gyakorlatilag már megbecsülni se nagyon lehet, hogy a Balaton körüli portfóliójának mekkora az értéke, de mindenképpen százmilliárdokban lehetne már csak kifejezni. A cél úgy tűnik az, hogy a teljes Balatont, a Balaton körüli ingatlanokat, amit csak lehet felvásároljanak és minden Mészáros Lőrinc, vagy akinek a vagyonkezelője, annak a tulajdonába kerüljön. Ahogy a felszólalásaimban fogalmazni szoktam, saját kerti tavukká akarják tenni a Balatont.

Mészáros Lőrinc birodalma

A Felderítő stábja Mészáros Lőrinc vagyonának nyomába eredt. Ugye Önök sem gondolták, hogy egy adásban összesíteni lehet a felcsúti polgármester és köreinek üzleti ügyeit és beruházásait? A hatodik részben Veszprém megyét vették górcső alá, ahol a stáb számításai szerint több mint 38 milliárd forintnyi érdekeltségre tett szert a nemzet gázszerelője.

Ha így halad, nem csak a magyar Zuckerberg lesz, de Donald Trumpot is utoléri az ingatlanbizniszben.
Ha már Trump, akkor meg is érkeztünk az Önnek leginkább testhezálló kérdéshez, a környezetvédelemhez. Ami ellen senki nem tett többet az elmúlt évben, mint maga az amerikai elnök, aki egyenesen "kínai Hoaxnak" titulálta a klímaváltozást. Ellehetetlenítette az amerikai környezetvédelmi hivatalt (EPA), megvágta a költségvetését és azt a Scott Pruittot nevezte ki az élére, aki szoros kapcsolatban áll az olajiparral. Az elnök elmondása szerint véget kell vetni a "szén elleni háborúnak". Kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, be akarja indítani a sarkvidéki olaj- és gázkibocsátás kiaknázását, közben arról beszél, hogy "America first", azaz az USA az első, és a klímaügy nem az ő ügyük. Mit gondol ezekről az intézkedésekről? Milyen visszhangja van szakértői és politikai berkekben annak, ahogy Trump kezeli ezt a témát?

Van egy téveszme, ami eluralkodott a klímaváltozással kapcsolatban; hogy ez csak kitaláció és valójában semmiféle alapja nincs. A klímaszkeptikusok, akik ezt vallják, arra alapozzák álláspontjukat, hogy nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a bekövetkező éghajlatváltozás, időjárás-változás az emberi tevékenységgel függene össze. Erre a téves szerelvényre ült fel Trump is, de az is lehet, hogy ő, mint milliárdos üzletember egy sokkal pragmatikusabb szemszögből közelíti meg a dolgot. Azt látja, és azt gondolja, hogy az amerikai gazdaságnak fosszilis alapú ásványi anyagok, tehát a szén és az olaj lehet a megmentője, ami kilábaltatja majd a gazdasági válságból az Egyesült Államokat, ezért fokozná a kitermelést. Ez azon kívül, hogy egy meglehetősen rövidtávú gondolkodás, gazdaságilag is hibás talajon állhat, hiszen a világ már nem ebbe az irányba halad. Mindenki elkezd felkészülni a kőolaj utáni korszakra, inkább a különböző fejlesztésekbe ölik a milliárdokat. Hiszen ha nincs is rá egyértelmű bizonyíték, az nem jelenti azt, hogy nem kell mindent megtennünk a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére. A fosszilis tüzelőanyagokat pedig mindenképpen fokozatosan ki kell vezetnünk, hogy a 21. századi technológiák foglalják el ennek a helyét. A megújuló energiák és más, alternatív megoldások.

Akkor ez érdekes politikai változásokhoz is vezethet, a modernizálódó országoktól lemaradhat az Egyesült Államok...

A világ gazdasági folyamatai egyébként is erősen átrendeződnek. Hogy ki a vezető hatalom ma a világban? Lehet, még úgy tűnik, és Trump is még abban az illúzíóban él, hogy az USA. Szerintem ez egyre kevésbé igaz. Talán katonailag még igaz lehet, más szempontokból azonban már egyes ázsiai országok beelőzték, és egyelőre úgy tűnik, hogy csak még jobban fogják növelni előnyüket. Trump a hatalmát azzal tudja megtartani, hogy a vezetés illúziójában tartja még egy ideig az amerikaiakat. Ezt alá is tudja támasztani gazdasági számadatokkal. Megemelik a kőolaj exportot, vagy LNG formájában a földgázexportot, amivel növekszik a bevételük. Úgy vélem azonban, hogy hosszú távon nem fenntartható ez a folyamat.
Magyarországnak is elemi érdeke, hogy saját energiaellátása szempontjából figyelemmel kísérje, milyen irányba mozdulnak el ezek a folyamatok.

Igen, épp napirenden is van a régióban a téma, hiszen a lengyel külügyminiszter két hete jelentette ki, hogy 2022-től nem kívánnak több gázt vásárolni az oroszoktól és az USA-val kezdték meg a tárgyalásokat, ahol néhány éve megindult a palagáz kitermelés. Számunkra jelenthet ez egy újabb utat a diverzifikáció felé, vagy a lengyeleknek ez egy elrugaszkodott lépése, amit a társadalomra jellemző ruszofóbia hajt?

Azt gondolom, hogy ennek sokkal erősebbek a politikai, mint a szakmai indokoltságai. Nem feltétlenül látom azt, hogy gazdaságilag vagy szakmailag ez egy észszerű váltás lenne a részükről. Hiszen földrajzi szomszédságban, néhány ezer kilométerre ott vannak a szibériai gázmezők, ahonnan csővezetékeken keresztül jutnak természetes úton kitermelt földgázhoz. Ez nyilvánvalóan gazdaságilag jobban megéri, mint LNG - tartályhajókon, a tengerentúlról Európába szállítani. De ha a politika úgy diktálja és mindenképpen Oroszországtól szeretnének függetlenedni, akkor megtehetik. Az is lehet, hogy egyfajta zsarolási potenciálként tudják ezt használni, hogy kedvezőbb árakat harcoljanak ki. Az tény, hogy a lengyeleknél az oroszellenesség nagyon erős, de hogy ez a józan észt, a gazdasági szempontokat mennyire tudja felülírni, az majd kiderül. 
Ezeknek az intézkedéseknek lehet azonban árbefolyásoló hatásuk, hiszen nálunk is, csak attól, hogy az északi szlovák–magyar gázvezeték összekötő megépült, anélkül hogy egyetlen köbméter gáz folyt volna benne, már jobb árakat tudtunk kiharcolni a földgázszállítási szerződésben, mivel ez alternatív útvonal lehet. Más kérdés, hogy jelen pillanatban ebben is csak orosz gáz tud jönni, maximum csak egy másik útvonalon. Későbbiekben azonban a lengyel és horvát LNG-terminálokkal egy észak-déli összeköttetést biztosíthat. 
Ez is egy nagy játszma, hogy ki, hogyan tudja a saját érdekeit érvényesíteni. De tény, hogy földgázuk nagy mennyiségben jelenleg az oroszoknak és a kaukázus térségi államoknak van, ahonnan szintén próbálkoztak eljutni Európába - ha emlékszünk még a Nabucco-ra - de az orosz lobbi által az is meghiúsult. Jelenleg pedig még Németország is hosszabb távú orosz gázban gondolkodik. Épül az Északi Áramlat II., amin megduplázott mennyiségű orosz gáz megy Németországba, aki aztán majd visszaoszt Közép-Kelet Európának. 

Azonban ha Amerikának is érdekében áll, hogy az oroszok mellett Európa földgázellátójává váljon, és a lengyeleknek nyomott áron juttatna földgázt, az ütőkártya lehetne a kezükben, hogy a mindig áhított vezető szerepet megszerezzék Közép-Kelet Európában?

Lehet, kérdéses azonban, hogy ez hosszú távon biztosítható-e csak amerikai forrásokból. A palagázt elég környezetszennyező módon nyerik ki kőzetrepesztéses technológiával, ami a felszín alatti vízkészleteket szennyezi. Erős környezetvédelmi lobbi van ez ellen, bár most Trump alatt sok szavuk valóban nincs. Azonban ha újra akarja választatni magát, figyelembe kell vennie ezeket a hangokat is, amik a kitermelés erősödésével együtt erősödnének és akár egy új politikai áramlatot is létrehozhatnak.
Másik kérdés, hogy mennyire éri meg az Egyesült Államoknak, hogy borsot törjön Oroszország orra alá, azzal, hogy kiszorítja őket az európai piac egy részéről. Számomra kérdéses, hogy egy ilyen stratégia sikerre vezethet-e, de majd meglátjuk a fejleményeket.

Másik orosz kérdés: Paks II. Sok baloldali párt pont környezetvédelmi okokra hivatkozva ellenzi, hogy megépüljön. A Jobbik támogatta az ötletet, csak az átláthatósággal kapcsolatban voltak fenntartásai. Továbbra is ez az álláspont, hogy csak az átláthatóság a probléma az építkezéssel?

Jelen pillanatban azért nehéz Paks II.-ről, a szerződésről, meg úgy magáról a beruházásról véleményt nyilvánítani, mert nem ismerjük. Annak ellenére, hogy a szerződés egy részét a Roszatom a saját honlapján nyilvánosságra hozta, még mindig nem ismerjük a kritikus kérdéseket magyar oldalról. Hogy ezt a hitelt hogyan fogják felhasználni, ki fog ebből profitálni, milyen kormányközeli érdekkörök? Addig, amíg ezeket a vállalásokat, amit az orosz féllel szemben tettünk, nem vizsgáljuk felül, addig nehéz bármit mondani erről a szerződésről. Így egyértelműen nem lehet azt sem mondani, hogy ezt meg lehet valósítani, meg azt sem, hogy nem lehet. 
Az, hogy 2018 januárjában az érdemi beruházás - bármennyire is ezt kommunikálja a kormány - nem fog beindulni, szinte biztos. Ugyanis olyan engedélyek hiányoznak, amit az építés elkezdéséhez megkövetelnek. Látványberuházások biztosan lesznek, a nem túl nagy pénzt felemésztő különböző mellékberuházásokat elkezdik majd megépíteni. A reaktorok és az üzemi terület építését azonban egészen biztos, hogy nem kezdik el a választások előtt. Még most lobbiznak, hogy le lehessen rövidíteni az engedélyezések átfutási idejét és ne csak évek múlva tudjanak nekilátni az érdemi munkának.

Jelentős csúszásban vannak, aminek egyik oka, hogy az állami szerveken belül is állnak fenn érdekellentétek.

Vannak, akik még most sem érdekeltek a beruházásban, hanem más úton képzelik el a jövőt. A kormányon belül összecsapnak ezek az érdekkörök és az ellenoldal nyilván igyekszik hátráltatni a beruházás elindulását. Eközben a kormány kommunikációs látványelemekkel úgy csinál, mintha minden rendben lenne.

A Jobbik álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy nem szabad tabutémaként kezelni Paks II. kérdését. Ha van alternatíva, azt meg kell vizsgálni. 

És van?

Szerintem egyébként van.

Nem dőlne össze a világ akkor sem, hogyha ez a beruházás nem valósulna meg.

Ezt ki merem mondani, annak ellenére, hogy a Jobbik egészen a titkosításokig támogatta a beruházással kapcsolatos parlamenti döntéseket. Azt mondtuk, hogy ez egy reális alternatíva jelenleg Magyarország energetikai ellátásában. Kérdés, hogyha nagyon elhúzódik a megvalósulás és nagyon sok lesz a bizonytalanság a szerződés körül, egyrészt mit fog az orosz fél lépni, másrészt valóban tudjuk-e még azt mondani, hogy ez egy reális alternatíva. 
2030-ra, mire ezeket a blokkokat üzembe helyeznék, a jelenlegihez képest 7000 megawattnyi áramtermelő kapacitás fog kiesni a rendszerből. Annyi fog hiányozni, és Paks II. ebből kétezret pótolna. Tehát Paks II. megvalósulása mellett is jelentősen nőni fog az importhányadunk, ezért további megoldásokat akkor is keresni kell. Emellett energiahatékonyságba is nagyon sokat kell fektetnünk, hogy csökkenjen az elektromos energiafelhasználásunk. 
Most már jóval óvatosabban fogalmaznék én is, a Jobbik energetikai szakpolitikusaként, mint ahogy fogalmaztam néhány évvel ezelőtt. Sok minden változott azóta. Nagyon sokat fejlődtek a megújuló energia technológiák és folyamatosan fejlődnek. Nem is azt kell nézni, hogy ma hogy állunk, hanem, hogy 20 év múlva hogy fogunk állni, amikor már üzembe helyeződnek az új paksi blokkok. Ez egy soktényezős játék, és az a probléma, hogy most kell kitalálnunk, mi lesz 20-30 év múlva és úgy meghozni a döntéseket. Egy atomerőmű építése pedig a következő száz évre kihat.

A Jobbik felülvizsgálná Paks II. titkosított szerződéseit

Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: túlzott cinizmusnak tartják a kormány tagjainak azon kijelentéseit, melyek szerint a paksi bővítés a következő parlamenti választásoktól függetlenül már mindenképpen megtörténik.Leszögezte:a Jobbik mindaddig támogatta a beruházást, amíg a titkosított szerződések nem vetettek fel nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatokat.

Említette az energiafelhasználás hatékonyságát. Az óraátállítás pont ezért lett bevezetve annak idején. Tavaly viszont épp Ön nyújtott be egy javaslatot az óraátállítás megszüntetésére vonatkozóan. Lassan itt van a nyakunkon az időpont. Átállítjuk idén az órákat?

Ez az indok már megszűnt. Lehet, hogy 40-50-60 évvel ezelőtt ez még valós ok volt, de nemrégiben jelent meg például egy cikk, hogy csúcsra jártak nyáron is az erőművek, merthogy a klímaberendezések már a legmeghatározóbbak nyáron a villamos energiában. Ezek működése pedig a hőmérséklettől függ, nem attól, hogy mikor sötétedik. Egyre több lakásban van ilyen berendezés, ami átrendezi a villamosenergia fogyasztásnak a szerkezetét. A világítás pedig már régen nem a legfontosabb tényező ebben a kérdésben.
Az eredeti időzónánk a téli volt, mi azonban a nyárit tartanánk meg, az lenne a végleges. Ez gyakorlatilag egy időzóna váltással érne fel. Azt látom a saját felméréseinkből, hogy elsöprő többsége van az eltörlést támogatóknak, hihetetlen az ötlet népszerűsége. Politikai témával ilyen áttörést még nem sikerült elérni. Minden idők legnépszerűbb bejegyzése a Jobbik központi Facebook-oldalán az óraátállításos poszt volt és azóta is tartja magát a téma. Most, hogy megint jön az óraátállítás, megint elő fog jönni.

Elő fog jönni?

Elő fogjuk hozni, igen. A javaslatom ott van a parlament előtt továbbra is. Lefolyt az általános vitája tavasszal. A részletes vitát nem vették napirendre a Gazdasági Bizottságban. Jött a nyár, azóta sem történt változás. Most az őszi ülésszakban kénytelen lesz a parlament újra napirendre venni és lezárni a vitát egy szavazással, ahol el fog dőlni, hogy támogatja-e a kormány vagy sem.

Nyilván félnek ettől, mint ördög a tömjénfüsttől, hogy szavazniuk kelljen, mert vagy megszavaznak egy jobbikos javaslatot, vagy leszavaznak egy szinte egyöntetűen támogatott társadalmi kezdeményezést.

Ezzel pedig nyilván nem lesznek túl népszerűek. Szerintem megpróbálják majd kitolni a választások utánra ennek az eldöntését, de mi meg megpróbáljuk rákényszeríteni őket, hogy állást foglaljanak benne. Ugyan nem ez a legégetőbb probléma Magyarországon, mégis úgy tűnik, hogy az embereket, a mindennapi életüket, a bioritmusukat olyan szinten befolyásolja, hogy igenis fontos nekik és érdekli őket. Hajlandóak véleményt nyilvánítani és kiállni mellette, amikor sokszor a nagyon fontos politikai témákban is teljes apátia és közöny jellemző. Ez pedig egy nagyon fontos jelzés számunkra.