A bérunió közös európai érdek
Az Európai Parlamentbe szervezett brüsszeli konferencia házigazdája, a Jobbik európai parlamenti képviselője, Balczó Zoltán a három panelbeszélgetésből álló rendezvény nyitóbeszédében úgy fogalmazott:
„a bérek közti különbségek felszámolása közös európai érdek.”
Elmondta: az Európai Unióban az egységes piac miatt a fogyasztói árak kiegyenlítődtek, vagyis az „árunió megvalósult”, de a nyugati és keleti országok közti bérszínvonal-különbség óriási. Ez az oka a keletről nyugatra irányuló munkaerő-áramlásnak, amely „demográfiai veszteséget” jelent a „kibocsátó országoknak”, munkaerőhiányt, társadalombiztosítási kockázatot, illetve költségvetési bevételkiesést eredményezve, miközben családok szakadnak szét, a befogadó országokban pedig társadalmi feszültségek keletkeznek.
Balczó Zoltán szerint a bérkülönbségek felszámolása csak úgy valósulhat meg,
ha a kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye növekszik, és a versenyképes vállalkozások képesek lesznek a magasabb béreket kitermelni.
Leszögezte: ezt az uniós politikának is elő kell segítenie.
Róna Péter közgazdász feltűnőnek nevezte, hogy az Európai Unió meg sem próbálja megteremteni a makrogazdasági harmonizáció feltételeit. Szerinte az EU intézményrendszere alkalmatlan arra, hogy a konvergenciával érdemben foglalkozzon. Külön EU-biztost javasolt ennek a hiánynak a betöltésére.
Arról is beszélt, hogy az EU korlátozta a tagállamok fiskális politikai lehetőségeit az egyenlőtlenségek kezelésére. Ami az eurozónát illeti, azt mondta: a közös monetáris politika nem megfelelő, mivel az eurozóna országai közel sincsenek egy szinten. Kiemelte: a kelet-közép-európai országokat meggyőzték arról, hogy a hozzáadott értéket tekintve az EU alsó sávjában a helyük, és az olcsó munkaerővel lehetnek versenyképesek.
Szót ejtett az offshore-pénzek felszámolásáról is, amelyet szerinte hetek alatt le lehetne állítani, ha tényleg akarnák. Az offshore jövedelmek megadóztatásával pedig elő lehetne teremteni a felzárkóztatási politika anyagi hátterét. (A Róna Péterrel nemrégiben készült interjúnkat ITT olvashatja el.)
Frédéric Petit, a francia nemzetgyűlési képviselője szerint az „Egyenlő munkáért, egyenlő bér” elvét ki kéne egészíteni azzal, hogy „ugyanazon a helyen, ugyanolyan életkörülményeket”. Ezt azzal indokolta, hogy nem csupán az Unióban, de országon belül is nagy különbségek lehetnek. Kijelentette:
a munkaerő mobilitása élet-halál kérdése az Európai Unió számára.
Hangsúlyozta: az EU-nak fontos megértenie, hogy amikor a munkavállalók mobilitásának elősegítéséről van szó, a célt ne az alacsonyan fizetett kelet-európai munkaerő jelentse. Azt is mondta, egyenlő bér helyett fontosabb tisztességesebb bérekről beszélni. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az elmúlt 30 évben rengeteget közeledett egymáshoz Nyugat- és Kelet-Európa.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője, illetve a béruniós kezdeményezés vezetője felidézte: az Európai Unió egy olyan intézmény, amely békét és jólétet teremtett azon országok között, amelyek korábban egymással háborúztak. A csatlakozó kelet-közép-európai országok számára is stabilitást és jólétet ígért, ez azonban nem valósult meg. A régió kormányai a rugalmas munkatörvénykönyvet és az olcsó munkaerőt használják fel arra, hogy országaikba vonzzák a külföldi tőkét. Gyöngyösi Márton emlékeztetett rá:
a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is azzal szokott érvelni külföldön, hogy a magyar munkaerő képzett, és olcsó.
A képviselő szerint a kelet-közép-európai országok egymásra licitálnak az olcsó munkaerőt illetően, és egy lefelé irányuló spirál, verseny indul, amely gátolja a gazdasági fejlődést. Ennek következménye, hogy sokan külföldre mennek dolgozni.
Kitért arra is, hogy Európának nem csupán a kívülről irányuló migrációval kell megküzdenie, hanem egy belsővel is, amely azonban egyirányú. Gyöngyösi Márton szerint, ha kétirányú lenne, vagyis mondjuk a magasan képzett német munkaerő keleten megjelenne, akkor ezzel a belső migrációval nem lenne probléma. Leszögezte: az alacsony béreknek súlyos következményei vannak, csökkennek a reáljövedelmek, a tőkefelhalmozás, a megtakarítás, és ezzel szemben nő a függőség. A képviselő kiemelte: meg kell reformálni az Unió kohéziós politikáját. Oktatásra, innovációra, kutatásfejlesztésre és egészségügyre kellene költeni az uniós pénzeket. Hozzátette:
vagy lesz bérunió, vagy szétesik az Európai Unió.
„Mert lehetetlen egy olyan együttműködést üzemeltetni, ami azt állítja, hogy van szolidaritás, mégis hagyja ezeket a társadalmi egyenlőtlenségeket”
– mondta.
A további panelbeszélgetéseken felszólalt Monika Ladmanova, az igazságügyért, fogyasztóvédelemért és a nemek egyenjogúságáért felelős uniós biztos tanácsadója, Przemyslaw Worek, a lengyel Szolidaritás 80 szakszervezet alelnöke, Paulo Marcos, a portugál USI szakszervezeti szövetség elnöke, Zbigniew Krysiak, a Varsói Gazdasági Főiskola (SGH) docense, Liene Dobele, az EY (Ernst and Young ) közpolitikáért felelős európai, közel-keleti, afrikai és indiai regionális igazgatója, és Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője.
A konferenciával a közvélemény figyelmét akarták felhívni
A konferenciát záró sajtótájékoztatón Balczó Zoltán örömét fejezte ki, hogy fontos és aktuális kérdéseket vitathattak meg az Európai Parlamentben. Gyöngyösi Márton szerint pontosan oda hozták a béruniós kezdeményezést, ahol a megvitatásának a legfontosabb helye van.
A képviselő fontos tanulságokat is megfogalmazott a konferencián elhangzottakkal kapcsolatban, mint mondta, kiderült, hogy a bérunió egy sokkal komplexebb problémára világított rá, hiszen Európában nemcsak nyugati és keleti, hanem északi és déli, nők, illetve férfiak közötti, továbbá régiókon belüli bérfeszültségekről is szó esett. Gyöngyösi Márton szerint azonban nem az Európai Uniótól kell várni, hogy meghatározza a béreket, hanem, hogy azokat az eszközöket vesse latba, melyek lehetővé teszik a bérfeszültségek felszámolását. Ismét leszögezte, amit már korábban többször is hangsúlyozott, hogy az Európai Unióban új kohéziós/felzárkóztatási politikára van szükség. Bár pozitívumként említette, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő is a bérek kiegyenlítéséről beszél, illetve azt is, hogy a göteborgi nyilatkozat a méltányos béreket fogalmazta meg, de Gyöngyösi Márton szerint „magának a problémának a gyökerét nem érintik”, mert nem beszélnek az Európai Unióban lévő földrajzi különbségekről. A bérunió ügyéről azonban úgy vélekedett:
olyan széles pérbeszédet indít el, amely a nemzetállamoknak, és az egész Európai Uniónak a jövőjét meghatározza, illetve sikerét irányozza előre.
Az európai szociális pillér a bérunióval lehet teljes
Hiánypótlónak és jelentős fordulatnak tartja az európai szociális pillér elfogadását Földiák András, aki a Lánchíd Rádióban péntek reggel úgy fogalmazott: az Európai Uniót eddig elsősorban gazdasági érdekek motiválták, ám most "nagyon lényeges fordulatot" jelenthet, hogy végre "saját lakosai felé fordult" az EU vezetése.
Paulo Marcos a béruniós kezdeményezéssel kapcsolatban kijelentette: az Európai Unió alapítóatyáinak szellemiségét követi.
„Ugyanaz a sorsunk, ugyanazok a problémák érintik a dél-európaiakat, mint a kelet-európaiakat. Az elvándorlás a déli országokat is nagy mértékben érinti”
- jelentette ki.
A brüsszeli konferenciával kapcsolatban elmondta: fontos felhívni az egyenlőtlenségekre a közvélemény figyelmét is, a béruniós kezdeményezést a támogatásáról biztosította.
Referenciapont a jövőre nézve
Teplán István gazdaságtörténész, szociológus, egyetemi oktató, a panelbeszélgetések moderátora az Alfahírnek összegezve a konferencia tanulságait, elmondta: a béruniós kezdeményezés arra is irányul, hogy az Európa Unióban újraértékeljék az emberi tőkét, mert ez a 2008-as gazdasági válság következtében is háttérbe szorult. „Sokkal inkább tőkebarát, mint munkabarát a jelenlegi rendszer” - jelentette ki. Teplán István szerint az Unióban is felismerték, hogy a fizetések nagyon le vannak maradva, de Európára nézve a béruniós kezdeményezésen kívül más nem foglakozik a földrajzi különbségekkel.
„Be kell látni azt, hogy egy olcsó munkaerőre alapozott növekedés kimerítette a határait”
- jelentette ki.
Teplán István szerint nagyon fontos az infrastruktúra fejlesztése, a képzettség, és, hogy ne legyen korrupció. Hozzátette: ezekre kellene koncentrálni és európai programokat csinálni.
A konferencia legfontosabb eredményének azt tartja, hogy az illusztris résztvevőkkel sikerült az Európai Uniót érintő problémákra felhívni a figyelmet, és ez a rendezvény „valószínűleg egy referenciapont lesz a jövőre nézve”.
Morvai Krisztina: „Én tanulni jöttem a konferenciára”
A konferencián részt vett a Jobbik listáján mandátumot szerzett Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is, aki több kérdéssel is élt a panelbeszélgetések résztvevői felé, érdeklődéssel fogadva az elhangzottakat. Erről az Alfahírnek beszélt a konferencia után. Morvai Krisztina elmondta: tanulni jött a konferenciára, mert hallani szerette volna azokat a közgazdasági megoldásokat, amelyek orvosolják azt a problémát, amellyel kapcsolatban már ő is többször felszólalt az Európai Parlamentben.
Morvai Krisztina szerint be kell zárni a nyugat-európai és a kelet-közép-európai tagállamok közötti „borzasztóan nagy szakadékot”,és felemelni a magyar emberek életszínvonalát, felszámolva az elvándorlás „gyökérokait”. Az európai parlamenti képviselő állítása szerint Róna Péter szavaiból „épült” a legtöbbet, mert
a közgazdász konkretizálta, hogy az Európai Uniónak mit kellene tennie a bérunió megvalósítása érdekében.
Külön kiemelte: ki fog állni Róna Péter azon javaslata mellett, hogy az Európai Bizottságnak külön biztost kéne kineveznie a konvergencia felelősének. A közgazdász másik javaslatát is támogatja, mely szerint egy olyan uniós direktíva kellene, ami megtiltja az EU-tagállamok számára, hogy különleges kedvezményekben részesítsék a multinacionális cégeket. Morvai Krisztina hangsúlyozta: ezekkel a kedvezményekkel nyomják el a kis- és középvállalkozásokat, amelyek így nem tudnak olyan versenyképessé válni, hogy jól meg tudják fizetni a munkavállalóikat.
Az EP-képviselő a Női Jogi Bizottság tagjaként azt is méltatta, hogy Monika Ladmanova, az igazságügyért, fogyasztóvédelemért és a nemek egyenjogúságáért felelős uniós biztos tanácsadója olyan akcióterv elfogadásáról számolt be, amely a nők és férfiak közötti még mindig meglévő jövedelemkülönbségeket küszöbölné ki.