Napok óta uralja a közbeszédet, hogy a választások után jelentős leépítések jöhetnek a közszférában.
A Jobbik országgyűlési képviselője, Hegedűs Lorántné felháborítónak tartja az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján, hogy
a kormányzati szereplők megnevezni sem tudják, hogy kik alkotják az állami alkalmazottak körét, az élethelyeztükről pedig szinte semmit sem tudnak.
Tömeges elbocsátások jönnek
December elején a vállalkozók napján Demjén Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon 350 ezer felesleges állami alkalmazott van. A milliárdos üzletember szerint túl sok az egyetemi tanár és a pedagógus. Jelentős leépítés nélkül álláspontja szerint nem tud fejlődni az ország.
A napokban derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 5 milliárd forintot nyert uniós pályázaton, amelyet három éven belül kell felhasználnia létszámleépítések kezelésére.
Lefeleznék az állományt
Az elbocsátások a köztisztviselők és közalkalmazottak hatszázezres csoportját érinthetik. Előbbi körbe tartozik százezer, többnyire önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselő, a minisztériumokban alkalmazott kormánytisztviselő, valamint a kormányhivatalokban foglalkoztatott állami tisztviselő.
A közalkalmazottak körében is lesznek a választások után leépítések. Jelenleg ötszázezres ez az alkalmazotti kör, az egészségügyben és az oktatásban és a szociális ellátásban dolgozók, többek között a tanárok, orvosok, ápolók tartoznak ide. A Jobbik álláspontja szerint nem többlet, hanem éppen szakemberhiány tapasztalható.
Megosztották a dolgozókat
Az Orbán-kormány életpályamodelleket és eltérő bérezést dolgozott ki az állami alkalmazottakra. A Jobbik szakpolitikusa szerint ennek az lett a következménye, hogy jelentős feszültség alakult ki, de ezeket a végrehajtó hatalom a dolgozók szintjére tolta le. Jelentős konfliktus származik abból, hogy a köztisztviselők három csoportja, négy különböző számítás szerint kapja a bérét. A jogi szabályozásnak köszönhetően előfordul, hogy az önkormányzatoknál azonos beosztásban dolgozók munkájukért eltérő pénzt kapnak.
Lenne lehetőség béremelésre
Hegedűs Lorántné szerint a bértáblákat rendezni kell. Húsz százalékos, egyetemleges emelésre lenne szükség, amire a fedezet biztosított a költségvetésben. A közalkalmazottak 72 százaléka garantált bérminimumot vagy minimálbért kap. Az ellenzéki politikus szerint Orbán-kormány életpályamodellje azt kínálja nekik, hogy végzettségtől és ledolgozott évektől függetlenül, a pályakezdésüktől a visszavonulásukig minimális bérért dolgozzanak.
Az Orbán-kormány teljesíti az IMF követeléseit
A köztisztviselői illetményalap több mint tíz éve nem emelkedett. Az ellenzéki politikus élesen bírálta, hogy 2008-ban hazaáruló paktumot kötött a szocialista kormány az IMF-fel, de a szerződés előírásait a mai napig betartja az Orbán-kormány is. Ennek része, hogy befagyasztották az illetményalapot.
A bérunió segíthet
Hegedűs Lorántné elmondta, pártja támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének felhívását a sztrájkra. Hozzátette, hogy a Jobbik azt várja a szakszervezetektől, hogy támogassák a béruniós kezdeményezésüket, ami a közszférában is bérnövekedést generálhat.