A hegykői előadásodat azzal nyitottad, hogy mennyire jó látni a közösségi ház termében kiállított gyerekrajzokat, hogy a települést megjelenítő alkotásokon szinte mindenhol ott szerepel a templom, amiről te a hitre asszociáltál. Fontos neked a hit?
Egy szegény, de nagyon szerető családba születtem.
Bár a szüleim nem voltak vallásosak, a hitet belém nevelték. Ezáltal, amikor én belefogok valamibe, azt akarattal, hittel mindig végig is csinálom.
A sporttal is így voltam.
Miért éppen a testépítés?
Az első lépéseket ebbe az irányba a bátyám tette meg, én pedig kedvet kaptam tőle.
Egy doboz jóféle Sportrobi...
Mi fogott meg benne?
Láttam, hogy néhány hónap alatt elkezdtek rajta kigömbölyödni az izmok, ami nekem nagyon tetszett. Annál is inkább, mert már előtte is foglalkoztatott a gondolat, hogy izmos legyek.
Amikor a bátyámat elvitték katonának, rám hagyott egy doboz Sportrobit, a korszak csúcskategóriás, egyben egyetlen Magyarországon elérhető táplálékkiegészítőjét. Így végérvényesen kikötöttem a testépítésnél.
De ekkor még csak azt tudtam, hogy jó lesz izmosnak lenni, később aztán kiderült, hogy versenyeken is el lehet indulni. Ekkor elhatároztam, hogy magyar bajnok leszek. Két évvel később, életem első versenyét megnyerve junior országos bajnok lettem, ekkor pedig azt a célt tűztem ki magam elé, hogy világbajnok legyek. Hét évvel később ez is sikerült, majd átléptem a profik közé.
A versenyszerű testépítésben mi jelenti a csúcsot?
A Mr. Olympia. Aki ezt megnyeri, eredményben ennél feljebb nem tud jutni. Nekem az volt az álmom, hogy egyszer a Mr. Olympia színpadán állhassak a többi profi testépítő mellett. Húsz éve egyszer már ugyan jogot szereztem erre, de akkor a szövetség valamit elnézett a nevezésemnél, és sajnos lemaradtam a versenyről. Azóta is próbáltam többször kvalifikálni erre a megmérettetésre, azonban mint a pontozásos sportágaknál kiemelten, így ma már itt is nagy szerepe van az eredmények alakulásában a sportdiplomáciának, illetve a szponzori háttér rámenőségének. A realitás talaján állva most már letettem a Mr. Olympiáról, de a sportszeretet miatt versenyzek tovább.
Izomtömeg vagy kinézet? Mi a fontosabb szerinted?
Nálam az esztétikum jóval fontosabb az izomtömegnél.
A testépítés szépsége szerintem abban rejlik, hogy az anatómiai izomzat minden irányból fel legyen építve.
Ennek lényege az arányosság megtalálása, vagyis amikor az egyes izomcsoportokat úgy fejlesztjük, hogy azok megnövekedve is megtartják az egymáshoz viszonyított természetes arányukat.
Valaki évtizedekig napi rendszerességgel edz. Mi történik, ha idővel abbahagyja, és hanyagolja az edzőtermet?
Aki versenyszerűen csinálja, annak nem célszerű abbahagyni az edzést, mert a mi szervezetünk erre a terhelésre állt át. Nekünk az a normális, ha edzünk. Ellenkező esetben csúnya egészségkárosodást lehet szenvedni.
Mi a leggyakrabban felmerülő sztereotípia, ha szóba kerül a versenyszerű testépítés, vagy akár, ha meglátnak téged és az izmaidat?
Az első, hogy „fujj, ez már ronda, ez már túlzás.” Ugyanakkor ami egy laikus számára furcsa, vagy egyenesen ronda, az nekem lehet megerősítés, hogy akkor jól csinálom, amit csinálni szeretek. Persze, lehet érezni, amikor valaki kifejezetten rosszindulattal mondja, hogy túlzás. Ezt nyilván nem szeretem. A másik jellemző, egyben nem kellően megalapozott vélemény, amikor a testépítést egy az egyben azonosítják a szteroidokkal. Mint ha ez a sport csak arról szólna, hogy van néhány ember, aki ész nélkül doppingol, és attól néz ki így.
És ennek nincsen valóságalapja?
Abban a formában, ahogy idéztem ezeket a kritikákat, nincs, viszont az sem igaz, hogy a szteroidok nincsenek jelen a testépítésben.
A kérdés ez esetben az, hogy az ego annyira át tudja-e billenteni az embert egy határon, hogy a siker, a győzelem érdekében az egészségét is feláldozza.
Vannak ilyen sportolók, így testépítők is, de aki akár az életéből 10-20 évet is feláldoz egy trófea, egy vágyott siker érdekében, az egyszerűen agyatlan. Ez egy önző szemlélet, mert ha ő belehal a siker utáni vágyba, a szeretteivel szúr ki igazán, nem önmagával.
Ebbe ugyanúgy bele lehet hülyülni, mint a pénz, a vagyon hajszolásába. Elég, ha csak az ország jelenlegi vezetőire gondolunk.
És itt sajnos össze is kapcsolódik a politika és a sport, hiszen előbbi olyan mértékben, és oly módon avatkozott be a sportba, ami hosszútávon káros az utóbbira nézve, viszont egy szűk réteg nagyon jól jár ebből anyagilag. A politika megfertőzte szinte az összes sportágat, ide értve a szövetségeket és a sportegyesületek vezetőségeit egyaránt.
A magyar nép szíve
Személyi edzőként, sportszakemberként nyilván van rálátásod, hogy hogyan lehet egy ember közérzetén mozgással, táplálkozással, alapvető szemléletváltással javítani. Ha van egy embernek közérzete, lehet egy társadalomnak is kollektív közérzete? Ha igen, azt milyennek látod ma, Magyarországon?
Meggyőződésem, hogy a magyar népnek óriási szíve, lelke van. Mindig is azt éreztem, hogy van bennünk valami különleges, valami, ami alapvetően nem engedné eluralkodni a bántó szándékot a nemzetben. Napjainkban mégis azt látom, hogy a hatalom valami olyat erőltet rá a magyar emberekre, amik nem ők. Az ebből fakadó nyomasztó hangulat, rossz közérzet miatt is hagyja itt a hazáját sok honfitársunk, ami szomorúbb motiváció, mint az egzisztenciális helyzet.
Nagyon elkeserítő, hogy a kormány szánt szándékkal szítja a gonoszságot, az ellentétet, a gyűlöletet a magyar emberek között, ezzel párhuzamosan pedig a kultúrát, a kulturáltságot, az értelmes párbeszéd lehetőségét igyekeznek háttérbe szorítani.
Miért teszik ezt? Miért érdekük?
Mert számukra semmi nem veszélyesebb, mint egy gondolkodó, intelligens társadalom. Így nem mehet tovább, hogy tíz, húsz, ötven, vagy száz család gazdagodása hazavágja sok millió ember életét! Sokszor már ennek a gondolatát is alig bírom elviselni, néha, tehetetlenségemben legszívesebben vasvillát ragadnék, csak csináljunk már valamit.
Vannak olyan rokonaid, barátaid, ismerőseid, akiknek ebből lett elege, és kivándoroltak?
Igen, persze. Mint a szakmájában, azaz testépítésben sikeres és elismert ember nekem is lett volna lehetőségem, hogy külföldön boldoguljak, de
én magyarként Magyarországon szeretnék élni. Egyébként ezért is tartom fontos és pozitív kezdeményezésnek a Béruniót, amit alá is írtam, mert szerintem igazságtalan, hogy a magyar embereknek ennyivel nehezebb a megélhetésük 14 évvel az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után.
A magasabb fizetés az emberek minden baját megoldaná?
Az a jó, ha az embert pozitív értékek vezérlik, nem pedig pusztán az anyagi javak hajszolása, ami sokszor a másik eltaposásával jár együtt. Persze, nem kell álszentnek sem lenni,
szükség van egy anyagi biztonságra, de a gazdagságot nem szabad életcéllá tenni. Különösen nem mások kárára!
Lélekfejlesztés
Az előadásodban egy kérdésre azt válaszoltad, hogy a példaképed Arnold Schwarzenegger. Sejtettem, hogy nem Woody Allent fogod válaszolni, de viccet félretéve: van olyan, nem a sportágadban nagyot alkotott ember, akitől merítettél, akitől beépítettél a felfogásodba?
Osho, illetve Müller Péter könyveiben olvastam olyan gondolatokat, amelyekre mondhatom, hogy azokból nagyon sokat tanultam. A két ember nagyon hasonló dolgokról beszél, eltérő stílusban. Arról, hogy ne az egot építsük, ne az anyagi javakat hajszoljuk.
A világ nem csak a fizikai valóságról szól, ezért arra is figyelmet kell fordítanunk, és fejleszteni kell, ami bennünk van. A lelkünkben.
Ha a versenyeken elért győzelmektől, a jó szereplésektől eltekintünk, mi az, ami örömet okoz számodra az életben?
A szeretet és a családom. Leginkább az, amikor én adhatok nekik. Nagyon sok szeretet, sőt, csak azt kapok tőlük, de én szinte mindennél jobban szeretek adni. Oké, hogy ezt megkérdezted, ennyit el is mondok, de a dolog lényege, és az adás akkor hiteles, ha erről többet nem beszélek.
Mert nem azért adok, hogy erről beszéljek, és ezzel reklámozzam magamat. Röviden: sok szeretetet és tiszteletet kapok az emberektől, ebből igyekszem minél többet visszaadni.