2018. 03. 02. 17:20

"Magyarországon az adócsalás lételem lett"

A magyar gazdaság, valamint a kis- és közepes vállalkozások jelenéről és jövőéről tartott konferenciát a Civitas Intézet pénteken. A rendezvényen előadást tartott dr. Vértesy László, dr. Árva László, dr. Csath Magdolna és dr. Pogátsa Zoltán is, az előadásokat pedig politikai kerekasztal követte, melyen részt vett a Jobbik, az MSZP, az LMP, a DK és az Együtt, valamint a Momentum is. A Fidesz szokás szerint erre sem jött el.

A Civitas konferenciáján Vértesy László bemutatta, hogy a közel 700 ezer hazai vállalkozásból kevesebb mint ezer tartozik a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatok közé, miközben 474 ezer egyszemélyes mikrovállalkozás van, 1770 ezer 2-9 közötti és 39 ezer 10-49 közötti foglalkoztatású. Közepes vállalkozásból is alig 5000 darab van. A kimutatások szerint az MKKV-k túlnyomó többségben országon belül működnek, az export kétharmadát a nagyvállalatok adják.

A szakember a szektor nagy hiányosságaként jelölte meg a szakmai tapasztalat hiányát valamint a munkavállalók képzését, mert jelen helyzet szerint Magyarország jelentősen elmarad innováció terén az uniós átlagtól. Rámutatott, hogy

az MKKV-k itthon csupán 15 százalékban végeznek fejlesztést, míg az élmezőny országai ezt 35 százalékban teszik, ezzel pedig hátulról az 5. leggyengébben teljesítő ország Magyarország.

Dr. Árva László arról beszélt, a problémák gyökere részben a be nem váltott ígéretekben rejlenek, szerinte egy "be nem váltási pánik" alakult ki, amikor a GDP-különbségek a politikai ígéretek ellenére nem csökkentek. A szakember kiemelte a globalizáció jelentőségét, ami az elmúlt 40-50 évben arra épült, hogy a gazdag országok a termelést kihelyezték a szegény országokba, majd az olcsón termelt javakat drágán adták el a gazdag országokban. Árva László szerint Magyarországon a gazdasági klíma nem KKV-barát, mert magasak az elvonások, gyorsan változnak a jogszabályok, ezáltal

a KKV-k kénytelenek adót csalni, az adócsalás lételem lett, enélkül nem lehet túlélni, a sikerhez pedig politikai kapcsolatok kellenek.

A munkaerőhiánnyal kapcsolatban arról beszélt, becslések szerint 300-500 ezren dolgoznak külföldön, emiatt az egészségügy, az építőipar és a turizmus-vendéglátás területén alakult ki a legnagyobb munkaerőhiány, a robotizáció hatása pedig csak most jön, a negyedik ipari forradalom közeledtével. Mint fogalmazott,

"botrány, hogy ma Magyarországon egy dolgozó januártól augusztusig az államnak dolgozik, és csak utána magának és a családjának".

Árva László kijelentette, meglátása szerint a 2008 és 2014 közötti válság nyomán lényegében

egy újabb Bokros-csomagot vittek véghez.

Csath Magdolna a versenyképeségi dilemmákkal kapcsolatban azt mondta, a kisvállalkozásoktól nem is lehet elvárás az exporttevékenység, mert azok fő funkciója a hétköznapi életminőség javítása, a gazdaság dinamizálása, szemben a „dinoszaurusz” méretű nagyvállalatokkal. A hazai KKV-kkal kapcsolatban hiányolta az innovációt, ám szerinte ennek egyik oka az, hogy a magyar piac nem elég fizetőképes a fejlesztések finanszírozásához, tehát

az általános bérszínvonal miatt a vásárlók nem igényes, hanem olcsó termékeket akarnak venni.

Bemutatta, hogy versenyképességi felmérések szerint Magyarország pozíciója folyamatosan romlik, a régiós felosztás szerint is csak Közép-Magyarország emelkedik ki valamennyire, de annak forrásait Budapest nagyrészt felemészti. Csath Magdolna a multinacionális cégekkel kapcsolatban kiemelte, hogy ezek nem hazánkban végzik a főbb innovatív munkákat, ide már csak kisebb mérnöki munkák, és nagymértékű összeszerelői feladatok jutnak – ezalól pedig a nagy autógyárak sem kivételek.

Kritizálta azt is, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel, tehát nyolc általános iskolával rendelkező magyarok aránya Nógrád és Szabolcs megyében nagyon magas lett, Kelet-Magyarországon pedig jelentősen alacsonyabb az iskolázottság, mint nyugaton. Ide tartozik, hogy képesítésben 2009-ben még egy szinten volt az ország az OECD és a Visegrádi négyek átlagával, 2014-re azonban Magyarország lemaradt ezektől. Az oktatás hanyatlását mutatja az is, hogy hazánk a legutóbbi, 2015-ös adatok szerint az uniós rangsorban az utolsó előtti volt az oktatásra fordított összegeket tekintve.

Csath Magdolna felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a KKV szerinte egy rosszul értelmezhető kategória, mert teljesen más helyzetben van egy középvállalkozás, mint egy kisvállalkozás vagy egy mikrovállalkozás. A szakember azt mondta, az intézményrendszer és a kormányzás gyengesége a közbeszerzések gyenge transzparenciája, valamint eltúlzottak a bürokratikus, a versenyképességet is korlátozó adminisztratív terhek.

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a KKV-k azért fontosak, mert a gazdaság gerincét adják, a kormány viszont egy hamis, rettentően szűk, az ország fenntartására alkalmatlan középosztályra szabja a forrásokat. Mint mondta, Magyarországon a nagy tőzsdei cégek, például a MOL vagy az OTP egymaga nagyobb értékűek, mint a gazdaság többi résztvevője együttvéve.

„A KKV-k arról szólnak, hogy van egy jó könyvelőnk és egész évben azon dolgozunk, hogy ne legyen túl nagy a nyereségünk, csak éppen annyi, hogy ne legyen belőle vizsgálat”

- mondta Pogátsa Zoltán, és úgy látja, ez a jelenség a termelékenységi adatokat is annyira manipulálja, hogy azok teljesen hiteltelenné válnak.

Emlékeztett arra is, hogy a KKV-k korábban tőkehiánytól szenvedtek, és most már hiába áll rendelkezésre ez a tőke, ha nincs munkaerő. Ennek oka egyrészt a kivándorlás, másrészt az oktatás leépítése – mutatott rá.

Hatpárti vita

A négy előadót végül egy hatpárti kerekasztalbeszélgetés követte, amin részt vett

  • Burány Sándor (MSZP),
  • Volner János (Jobbik),
  • Heltai László (LMP),
  • Penz András (DK),
  • Pataki Márton (Együtt),
  • Hajnal Miklós (Momentum).

A többfordulós beszélgetés központi eleme az volt, hogy a pártok mit üzennek a KKV-szektornak. Burány Sándor (MSZP) többek között arról beszélt, hogy a minimálbért a kormány jelentősen megemelte, de ezzel párhuzamosan jelentősen meg is adóztatta, az emelés pedig nem tartott lépést az adókkal, a minimálbér vásárlóértéke már nagyjából 10 százalékkal elmarad a románokétól. Álláspontjuk szerint a személyi jövedelemadó és a munkáltatói járulékok csökkentését kell kombinálni. Mint mondta, a belföldön működő hazai vállalkozások legfontosabb versenyképességi ereje mára az lett, hogy kinek milyen politikai kapcsolatai vannak, mennyire dörzsölt a korrupcióban.

Volner János (Jobbik) emellett hangsúlyozta, hogy bár folyamatosan az elosztáspolitika kerül középpontba, valójában az osztás tárgyát képező torta folyamatosan zsugorodik, tehát elsőnek ezzel kell foglalkozni, utána a belső elosztással. A legnagyobb ellenzéki párt gazdaságpolitikusa szerint fel kell számolni a külső gazdasági függőséget, mert jelenleg az uniós források nélkül recesszióba kerülne a magyar gazdaság. Kiemelte, hogy a külföldi befektetők a munkaerőéhség miatt jönnek Magyarországra, a gazdaságot pedig már évi 1000 milliárd forinttal segíti ki a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt pénzösszeg. Volner János a KKV-k kapcsán egy olyan integrátori program bevezetését javasolta, amivel a hazai cégek nem egy hosszú alvállalkozói lánc végén csatlakozhatnának be a nagyvállalatok alá, hanem sokkal közvetettebb módon.

Kritizálta, hogy az uniós források jelentős része a multikhoz kerül, mert a magyar kormány teljesen tudatosan, egyedi kormánydöntésekkel támogatja őket, ráadásul ez a támogatás meghaladja azt, amit a magyar vállalkozások kapnak.

Volner János szerint abszurd, hogy a magyar adófizetők pénzéből támogatják a német luxusmárkák gyártását ahelyett, hogy ezt a magyar piac versenyképességére fordítanák. Emlékeztetett: Orbán Viktor szerint a magyar versenyképeség alapja az olcsó munkabér, tehát az alacsony fizetések.

Az LMP-s Heltai László szerint alapvető az, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat nem lehet egyformán kezelni. Kiemelte, hogy ők a tartós kedvezményekben látják a fejlődés útját, valamint az adminisztratív és adóterhek csökkentését vinnék véghez, integrátori programok becsatolásával. Ezen túl bevezeték a KKV-k bevételarányos adózását.

A DK-s Penz András is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozásokat külön kell kezelni, az uniós adatokra való építkezés pedig szerintük sem szerencsés. Azt mondta, Magyarországon a középosztály megerősítése nem a középosztályról szól, mert itt a családból és a barátokból lesz a középosztály, ezek viszont állami segítség nélkül önmagukban versenyképtelenek lennének, és csak itthon tudnak boldogulni.

Pataki Márton az Együtt képviseletében azt mondta, ők kanadai mintára bevezetnének egy adminisztratív plafont, amivel egy új szabályozás csak egy régi kivezetésével jöhetne létre. Mint mondta, a versenyt fenn kell tartani a piacon, a monopolhelyzetet pedig úgy kell elkerülni, hogy közben a nagyvállalatok jelenléte ne sérüljön.

Hajnal Miklós a Momentumtól azt emelte ki, hogy a kormány alapvető feladata lenne a kisvállalkozások szorgalmazása és népszerűsítése, ehhez pedig elsődleges szükséglet a jó légkör, a szabályozás csak másodlagos. Így a Momentum megszüntetné a váratlan adóbevezetéseket, csökkentenék a kisadók számát és erősítenék a vállalkozók érthető tájékoztatását. Ezen túl fejlesztenék a bankkártyás fizetési rendszereket, mert szerintük a készpénz a szürkegazdaság előszobája, a duális gazdaság megtörésében pedig az elsősorban tudásra és technológiára építő KKV-kat erősítenék.

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. Választások és Szakpolitikák 2018 című konferenciasorozat következő eseményén a magyarországi korrupciós helyzet lesz a téma. Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha a Fidesz az eddigi konferenciákon sem vett részt, ezen aztán végképp nem fog.