Amerikai, brit és francia gépek lebombáztak legalább három, vegyifegyver-gyártással és kutatással foglalkozó létesítményt Szíriában, ami az eddigi legnagyobb külföldi katonai akció volt Bassár el-Aszad kormánya ellen – ez az alaphír. Ami utána jött, az a pánik, aminek egyelőre nem látjuk sok alapját.
Ahogy arról mi is beszámoltunk,- a teljes igazság kedvéért így írjuk: valószínűsíthetően vegyifegyver-támadás történt Dúmában, amit jó eséllyel az Aszad-rezsim hajtott végre. Oroszország és Irán ezzel szemben azt mondja, hogy gyakorlatilag az ellenzék saját maga ellen vetett be vegyi fegyvert, kiprovokálva a nyugati erők célzott bombázását. A fehér sisakosok szerint tényleg megtörtént a támadás, a nyugati hatalmak azt mondják, hogy bizonyítékuk is van rá, hogy Aszadék irányából, de ugye az iraki háború előtt is tutira mondták a tömegpusztító fegyverek létezését.
Vegyi támadás történhetett Szíriában, negyven halott
Legalább negyven ember halt fulladásos halált a Damaszkusz melletti Kelet-Gúta térség legnagyobb városa, Dúma ellen végrehajtott vegyi támadás következtében - állította szombati jelentésében az al-Dzsazíra pánarab televíziós hírcsatorna, nem tudni azonban, hogy a harcoló felek közül melyik vetette be a mérges klórgázt, az állami média pedig a vegyi támadás tényét is tagadja.
Az ENSZ főtitkára önmérsékletre és felelős cselekvésre intett. Ami érdekes, hogy Törökország a kicsit ide is, kicsit oda is diplomáciai kacsatánc után végül nem ellenezte a bevetést.
Kínosan ügyeltek arra, hogy ne legyenek áldozatok és orosz érdekeltségeket ne érjen találat, egyes források szerint az orosz védelmi minisztérium és Joseph Dunford tábornok között volt is koordináció a bombázás előtt. Az biztos, hogy Moszkvát előre értesítették az akcióról.
Nyakunkon egy orosz-amerikai háború? Az ENSZ-főtitkár felelős cselekvésre szólított fel
António Guterres figyelmeztetett, hogy a szíriai állítólagos vegyifegyver-támadással kapcsolatos növekvő feszültségek teljes körű katonai szembenállásba torkollhatnak. Ezért felelősségteljes magatartásra szólította fel a szíriai konfliktusban érintett országokat, miután Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok katonai csapásra készül megtorlásul a dúmai támadás miatt.
Eleinte arról is pletykáltak, hogy hosszabb, akár több hetes légi-akcióról is szó lehet, de James Mattis védelmi miniszter leszögezte:
„Ez egy egyszeri bevetés volt, egy rendkívül erős üzenet Aszadnak.”
Először megpróbálták az ennél békésebb reakciót, összeült a Biztonsági Tanács, de ahogy az borítékolható volt, az amerikai javaslatot az oroszok utasították el, Moszkva ötletét a nyugatiak vétózták, ezért Trump úgy látta, nem maradt más, csak a katonai csapás.
Mi lehet az igazság?
Saját maguk megtámadásának elsősorban akkor lett volna értelme, ha a nyugati országokat sikerül hosszabb időre berántani a polgárháborúba. Az persze lehet, hogy ez volt a cél, csak a Fehér Házban úgy döntöttek, hogy egyszeri bevetés lesz. Egyetlen légitámadás erejéig nem látjuk értelmét ilyen jellegű false flag műveletnek.
Attól, hogy három vegyifegyver-üzemet lebombáznak, nem változnak meg a helyi erőviszonyok, nem billen át a mérleg egyik oldalra sem a polgárháborúban, marad a hatalmi egyensúly, de jelenlegi tudásunk szerint még csak az sem valószínű, hogy hosszú távú, stratégiai következményei lesznek. Egyszerűen nincs akkora jelentősége ennek a korlátozott szintű beavatkozásnak, hogy ilyen fokú hatást gyakoroljon.
Macron egyébként jól odamondott
A francia elnöknek többen is felrótták, hogy a Nemzetgyűlés megkérdezése nélkül döntött az akcióról. Macron az Európai Parlamentben kemény hangnemben válaszolt:
„A francia köztársasági elnök dönt a francia intervencióról. Arról ne beszéljenek nekem, hogy nem tetszik önöknek a francia szabályozás.”
Azt is hozzátette, hogy ezek a légitámadások önmagukban nem oldanak meg semmit, de legalább megmutatják, hogy a jog alapján eljárók nem minősülhetnek gyengébbnek, mint az agresszorok.
Tényleg azért avatkozhattak be, hogy az Aszad-rezsim ne tudjon több vegyifegyver-támadást végrehajtani. Ezt a célját sem biztos, hogy elérte az akció, mert a szírek elmondása szerint a nagyjából száz rakéta többségét a légvédelmük semlegesítette. Pontos adataink erről nincsenek, az ilyen kommunikációt pedig mindig a helyén kell kezelni, de az biztosnak tűnik, hogy hatékonyabb volt a légvédelem, mint előzetesen számítani lehetett rá. A nyugatiak ennek pont az ellenkezőjét mondják.
Az biztos, hogy valami nagyon sántít az összképben, mert 2013-ban elvileg már felszámolták a szír vegyifegyver-kapacitást, de azóta is történt ilyen támadás, rengeteg áldozattal. Az előzőre 59 Tomahawk-rakétával reagált Washington, de az orosz felháborodáson kívül semmilyen következménye nem lett.
„A célunk, hogy elrettentsük Aszadot a vegyi fegyverek előállításától, terjesztésétől és bevetésétől”
- mondta az amerikai elnök.
Úgy tűnik, hogy a Trump-adminisztrációnak és személyesen Trumpnak is fontosak a vegyifegyver-használattal kapcsolatos nemzetközi normák betartása és számonkérése. Ezen kívül persze ott van az a belpolitikai haszon is, hogy erősnek mutathatja magát választói előtt.
Közvetlen hatás
Egy közvetlen hatást azért már emlegetett Oroszország. Állítólag a támadás hatására azon gondolkodnak, hogy a legmodernebb légvédelmi rendszerekből adjanak el Irán és Szíria számára. Ez viszont tényleg befolyásolhatja a regionális hatalmi egyensúlyt, de ettől még nem lesz harmadik világháború.
(címlapfotó: Francia cirkálórakéta indítása hajóról.)