Az EU keményen bírálta Kínát, de egyetlen tagállam nem írta alá a nyilatkozatot, melyik az?

A keleti nyitás lassan nyugati zárással párosul.

Az európai uniós országok pekingi nagykövetei egy közös jelentésben támadták Kína külpolitikai-gazdasági projektjét, az Egy övezet, egy út stratégiát (itt írtunk róla részletesen), ami az ázsiai óriást hivatott összekötni a Közel-Kelettel, Európával és Afrikával – írja az Index a jelentésre hivatkozva, amit a Handelsblatt szerzett meg.

Az EU-s diplomaták a következő aggályokat fogalmazták meg:

  • átláthatatlan a terv

  • ellentmond az EU kereskedelmi érdekeinek

  • tisztességtelenül erősítheti a kínai cégek pozícióját

  • Pekingből próbálják megosztani az EU-t (láthatjuk, hogy ez már most sikerült)

A Handelsblatt úgy tudja, hogy a jelentést a 28 tagállam 27 nagykövete aláírta.

Egyedül Magyarország nem csatlakozott a Kínát elítélő nyilatkozathoz.

A magyar kormány egyszer már megvédte Kínát Brüsszelben, a Dél-kínai-tenger szövevényes ügyében. A különbség annyi, hogy akkor még Görögország és Horvátország is Peking mellé állt, de mostanra egyedül maradt Budapest.

A szövetségeseink nem tartják jó ötletnek, sem Brüsszelben, sem Berlinben, hogy ennyire látványosan közeledünk Kínához. Az uniós szabályokat is megsérthetjük vele előbb-utóbb, de a gazdasági érdekekbe való beletaposás ennél sokkal érzékenyebb terület, ahogy a politikai következmények is. Peking teret akar szerezni Európában, a nyugati országok aggodalommal figyelik, hogy Orbán kulcsot adhat a kontinenshez.

Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy az európai cégek is hajlandók minden eszközt bevetni saját nyomulásuk érdekében, de Peking a közelmúltban a megszokottnál is erősebb, gazdasági-diplomáciai fegyverekkel igyekszik pozíciókat szerezni, ami érdeksérelemhez vezet.

Magyarország-Kína: mindkét félnek előnyös együttműködés?

Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden európai ország profitálni akar Kína fejlődéséből, Magyarországnak ebből a szempontból jó pozíciói vannak. „Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozíciónk kínai összefüggésben kifejezetten erősek." Ezt gazdasági adatokkal igyekezett alátámasztani, tavaly 600 milliárd forintnyi magyar árut szállítottak Kínába, ami egy ilyen kis ország esetében magas szám.

(címlapfotó: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor - Koszticsák Szilárd / MTI)