Az európai uniós országok pekingi nagykövetei egy közös jelentésben támadták Kína külpolitikai-gazdasági projektjét, az Egy övezet, egy út stratégiát (itt írtunk róla részletesen), ami az ázsiai óriást hivatott összekötni a Közel-Kelettel, Európával és Afrikával – írja az Index a jelentésre hivatkozva, amit a Handelsblatt szerzett meg.
Az EU-s diplomaták a következő aggályokat fogalmazták meg:
átláthatatlan a terv
ellentmond az EU kereskedelmi érdekeinek
tisztességtelenül erősítheti a kínai cégek pozícióját
Pekingből próbálják megosztani az EU-t (láthatjuk, hogy ez már most sikerült)
A Handelsblatt úgy tudja, hogy a jelentést a 28 tagállam 27 nagykövete aláírta.
Egyedül Magyarország nem csatlakozott a Kínát elítélő nyilatkozathoz.
A magyar kormány egyszer már megvédte Kínát Brüsszelben, a Dél-kínai-tenger szövevényes ügyében. A különbség annyi, hogy akkor még Görögország és Horvátország is Peking mellé állt, de mostanra egyedül maradt Budapest.
A szövetségeseink nem tartják jó ötletnek, sem Brüsszelben, sem Berlinben, hogy ennyire látványosan közeledünk Kínához. Az uniós szabályokat is megsérthetjük vele előbb-utóbb, de a gazdasági érdekekbe való beletaposás ennél sokkal érzékenyebb terület, ahogy a politikai következmények is. Peking teret akar szerezni Európában, a nyugati országok aggodalommal figyelik, hogy Orbán kulcsot adhat a kontinenshez.
Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy az európai cégek is hajlandók minden eszközt bevetni saját nyomulásuk érdekében, de Peking a közelmúltban a megszokottnál is erősebb, gazdasági-diplomáciai fegyverekkel igyekszik pozíciókat szerezni, ami érdeksérelemhez vezet.
Magyarország-Kína: mindkét félnek előnyös együttműködés?
Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden európai ország profitálni akar Kína fejlődéséből, Magyarországnak ebből a szempontból jó pozíciói vannak. „Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozíciónk kínai összefüggésben kifejezetten erősek." Ezt gazdasági adatokkal igyekezett alátámasztani, tavaly 600 milliárd forintnyi magyar árut szállítottak Kínába, ami egy ilyen kis ország esetében magas szám.
(címlapfotó: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor - Koszticsák Szilárd / MTI)