Az EU-s konzultáció első kérdése így szól:
"az alábbiak közül melyik jellemezné leginkább az Európai Unió ideális jövőjét?"
A lehetséges válaszok közül pedig ott szerepel:
"egyenlő munkabért ugyanazért a munkáért az Európai Unióban".
Emlékezetes, Vona Gábor még 2016. december 18-án, a "Vona18" keretében jelentette be, a Jobbik célja, hogy az "Egyenlő munkáért, egyenlő bért!" elv bekerüljön a közösség alapelvei közé. A legerősebb ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje egyben bejelentette, hogy a pártja útjára indította a Béruniót megcélzó európai polgári kezdeményezését, 7 tagállam részvételével. A még jelenleg is tartó kampány során 1 millió aláírást kell összegyűjteni, hogy a kelet-közép-európai régió bérleszakadásának kérdése mindenféleképpen az Európai Parlament elé kerüljön.
A Bérunió támogatói már a kezdetektől arról beszéltek, hogy ez egyfajta nyomásgyakorlás, amely ha a szélesebb nyilvánosság elé kerül, ha a céljaival azonosulnak a polgárok, akkor előbb-utóbb kénytelen lesz azzal foglalkozni Brüsszel is - függetlenül attól, hogy mi lesz az aláírásgyűjtés eredménye (jó példa erre a TTIP-elleni polgári kezdeményezés, amely elérte azt, hogy az EU-s közvélemény is megismerje mekkora veszély leselkedik rá, így nem tudtak titokban megegyezni az Európai Bizottságban az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről).
Mindenesetre, fontos lett volna az Orbán-kormány támogatása is, azonban a fideszes politikusok (és kapcsolt részeik, mint például Gaudi-Nagy Tamás) szerint a bérfelzárkóztatás ügye hülyeség.
Jellemző a magyar közéletre, hogy az Orbán Viktortól függésben álló szakszervezetek sem mertek kiállni a magyar munkavállalók érdekei mellett.
De hiába a Fidesz gáncsoskodása, az Európai Unió polgárai a közösség ideális jövőjeként határozhatják meg a Béruniót.