Szijjártó Péter: elvárásom lesz a politikai mellett a gazdasági célú hírszerzés is

Kapott egy titkosszolgálatot. Mire megy vele?

A Németh Szilárdtól megszabadított testület a fentiekből adódóan nem pusztán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külpolitikai manővereire volt kíváncsi, a bizottság tagjait elsősorban az érdekelte, mi lesz az Információs Hivatal (IH) sorsa és szerepe az Orbán-kormányban.

"Ennyit az oroszbérencezésről és Putyinozásról"

Szijjártó Péter (aki a hírszerzés mellett felügyeli majd a nemzetközi energetikai tárgyalásokat, az űrkutatást, valamint a határokon átívelő fejlesztéseket is) bevezetőjében hét Magyarországot érintő nemzetbiztonsági kockázatra hívta fel a Nemzetbiztonsági Hivatal figyelmét. Ezek a pontok fogják befolyásolni az IH jövőbeni munkáját is.

1. A migrációs válság kiújulásának lehetősége

Szijjártó Péter szerint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten jelenleg is él 30-35 millió olyan ember, aki bármikor dönthet úgy az életkörülményei miatt, hogy elhagyja az otthonát (ideszámította a már belső migránsokat, illetve a menekülttáborokban lakókat is, viszont nem számolta ide a Száhel-övezetben élőket).

2. A globális terrorizmus elleni harc

Itt is változások várhatóak, mivel az Iszlám Állam új taktikát fog alkalmazni (magányos farkasok) és visszatérnek a fronton harcoló EU-s polgárok is. Gondot okozhat, ha az elüldözöttek nem térhetnek vissza volt otthonaikba.

3. Hazánk nemzetközi katonai szerepvállalása

937 magyar katona szolgál külföldön, ez Szijjártó Péter szerint is növeli a biztonsági kitettségünket.

4. Az Európa jövőjéről szóló vita

Szijjártó Péter egy érzelmektől fűtött föderalista, történelmi vitát vizionált, ugyanakkor konkrétumokkal is szolgált: az Orbán-kormány számára elfogadhatatlan, hogy Szerbia és Montenegró EU-s csatlakozása 2025-ig elhúzódjon. A külügyminiszter-jelölt azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió nyissa meg az összes tárgyalási fejezetet Belgráddal. "És akkor majd meglátjuk, mi történik" - fogalmazott.

5. Energiabiztonság kérdése

Ez nemcsak vertikális, hanem horizontális kérdés. Ugyanis jelenleg két ország, Románia és Horvátország is blokkolja hazánk déli irányú gázbeszerzését, illetve a szlovák-magyar gázcsatornán sem érkezett még egy köbméter gáz sem. Éles kritikával élt az oroszokkal szemben is, ugyanis a Gazprom a magyarok elől lefoglalta a német-cseh és a cseh-szlovák interkonnektort, valamint a horvátokkal is kötöttek egy cseppfolyós-gáz szállításra vonatkozó szerződést.

"Ennyit az oroszbérencezésről, és a Puytinozásról" - fakadt ki Szijjártó Péter.

Egyébként kitért arra is, hogyha az amerikai ExxonMobile cég megkezdi a kitermelést a román partoknál, akkor abból Magyarországra is juthat (később elárulta, a hírhedt ExxonMobile-lal az Orbán-kormány nemzetstratégiai szerződést fog kötni).

6. A nemzeti közösségeink védelme

Szijjártó Péter ígéretet tett arra, ha az ukrán kormány nem egyezik meg az oktatási törvényről a kárpátaljai kisebbséggel júniusig, akkor az Orbán-kormány fenntartja az Ukrajna-NATO csúcsra vonatkozó vétóját.

7. A beruházásokért folyó öldöklő küzdelem

Új korszak köszönt hazánkra is, élesedik a küzdelem az innovatív fejlesztésekért - hangzott el a minisztertől, aki készséggel elismerte, hogy hazánk gazdasága teljes mértékben kitett a külső behatásokkal szemben.

"A nemzetbiztonság, a hírszerzés kérdése nem lehet pártpolitikai kérdés"

A Külügyminisztérium által visszakapott Információs Hivatal szerepével kapcsolatban több kérdés is elhangzott.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos elnöke például üdvözölte a döntést, és reményét fejezte ki, hogy megmarad annak függetlensége.

Az MSZP-s Molnár Zsolt pedig azt hangsúlyozta, hogy az IH hatékony működésével vissza lehetne szorítani az olyan bűncselekményeket, mint az egyszerűsített honosítási eljárások körüli visszaélések, a vízumbotrány, vagy a letelepedési kötvények kapcsán tapasztalt anomáliákat. "Akik ebben a teremben ülnek, tudják, hogy százszámra történtek visszaélések" - utalt a minősített adatokra a szocialista politikus.

Szél Bernadett (LMP) az IH szerepén túl az orosz kapcsolatokra kérdezett rá, míg a fideszes Németh Zsolt az amerikai kapcsolatokat bolygatta, amelyeket nem aknáztunk ki eléggé.

Szijjártó Péter a hatékonyság javulását várja el attól, hogy közvetlenül a külügyminiszterhez lesz bekötve a polgári hírszerzés. A frissen megalakult Nemzetbiztonsági kabinetet ugyan a miniszterelnök-helyettes vezeti (Pintér Sándor), de a kabinetnek a tagja lesz a külügyi tárca vezetője is. Az IH nem lesz része semmilyen integrációs folyamatnak, önálló lesz - szögezte le.

Kérdésre válaszolva közölte:

"elvárásom lesz a politikai mellett a gazdasági célú hírszerzés is".

Mint mondta, szándékai szerint az IH az ország gazdasági érdekeivel összefüggő, azt kiegészítő tevékenységet is végez majd, összhangban az európai normákkal, jogszabályokkal.

Szijjártó Péter elismerte azt is, hogy az Információs Hivatal el fog tudni hárítani minden törvénybe, a magyar érdekbe ütköző jelenséget is - utalt a vízumbotrányba és az egyszerűsített honosításokkal kapcsolatos felvetésre a leendő tárcavezető.

Mint mondta, a KKM feladata, hogy külföldi vállalatokat vonzzon be az országba, hogy meggyőzzék a nemzetközi beruházókat, és szerinte ki kell használnia a tárcának az IH-ban rejlő előnyt.

Szijjártó Péter konstruktívan állt hozzá a testülettel való együttműködéshez: "a nemzetbiztonság, a hírszerzés kérdése nem lehet pártpolitikai kérdés."

Jön az amerikai államtitkár

"Nem a Marson élünk, hanem Közép-Európában, itt mindenki befolyást akart és akar szerezni. Nekünk ezzel a tudattal együtt kell élnünk. És ezeket a kísérleteket vissza kell verni”

- fogalmazott a politikus. Elmondta, hogy nemcsak a fake news oldalak ellen kell harcolni, de az Obama-adminisztráció is folyamatosan megpróbált beavatkozni a magyar politikába. Ígéretet tett arra, hogy ezek ellen is küzdelmet folytat majd az IH. Elmondta azt is, hogy Wess Mitchell, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkára nemsokára Budapestre látogat.

A VMSZ marad

Mirkóczki Ádám felhozta a vajdasági magyarok ügyét is. Szijjártó válaszában arról beszélt, hogy az eddigi viták kárvallottja pont a délvidéki magyar közösség volt. Viszont most már Szerbia nagyobb jogokat ad az ott élő magyaroknak, mint néhány EU-s tagállam a szomszédainak. Azt is leszögezte, hogy az Orbán-kormány stratégiai partnere továbbra is a VMSZ marad. Az általuk felvázolt terveket támogatja majd a kormányzat.