Budapesten A Világ Múmiái

Holnaptól tekinthető meg a Komplexben az a nagyszabású kiállítás, mely eddig soha nem látott összetételben mutatja be 4500 év múmiáit Egyiptomtól Dél-Amerikán át egészen Európáig. A holttestek méltóságát is tiszteletben tartó tárlat sajtóbemutatóját ma tartották.

Ha azt mondjuk: múmia, szinte bizonyosan azt vágják rá: Egyiptom. Pedig elhunytjaink földi maradványainak konzerválása nem csak ennek az ókori civilizációnak a sajátja. Mi több, az emberi beavatkozással történő konzerválás mellett fontos – sőt, a természettudósok számára még fontosabb – a természetes mumifikáció, melyre ugyancsak számos példát találunk a történelem során, Szent István közelgő ünnepe alkalmából gondoljunk például nemzetünk egyik legjelentősebb ereklyéjére, a Szent Jobbra!

A természetes és mesterséges mumifikációkat, utóbbinak különböző civilizációkban betöltött szerepét mutatja be A Világ Múmiái kiállítás, melynek sajtónyilvános bemutatóján, megnyitóján jártunk. Amit ha három szóval kellene jellemeznünk, azt mondanánk: informatív, érdekfeszítő, megdöbbentő.

A kiállítást ugyanaz a JVS Group szervezte, aki tavaly a Titanic, idén év elején pedig a Body kiállítás gazdája is volt, a csehországi központú rendezvényszervező Prága után elsőként Budapestre hozta a tárlatot, mely magyar és külföldi kutatók segítségével, hazai és nemzetközi múzeumok, magángyűjtemények, egyetemek és tudományos intézetek összefogásával valósult meg. A rendezvényen az ókori Egyiptomtól kezdve a korai dél-amerikai kultúrákon át az európai középkoron keresztül egészen a XVIII. századi Magyarországig bemutatja a világ múmiáit.

A szervezők a tárlatból az ajánlóban hat elemet emeltek ki:

Baron von Holz holtteste (természetes mumifikáció): a harmincéves háborúban elhunyt nemes (és felesége) kriptájában olyan körülmények uralkodtak, hogy mindkettejük teste meglepően jó állapotban maradt fenn.

A váci múmiák (természetes mumifikáció): az 1994-ben fellelt kriptában a XIX. század eleji tüdőbaj áldozatait temették el. A kripta állandó hőmérséklete és az enyhe légmozgás konzerválta a holttesteket, melyek közül is kiemelkedik a levéltári iratok alapján rekonstruált Orlovits család története. A férj (Mihály), a feleség (Veronika) és kisgyermekük (Jánoska) is áldozatul esett a tüdővésznek, testük és rekonstruált halotti öltözetük a korabeli temetkezési szokásokba enged betekintést.

A Burns-gyűjtemény (mesterséges mumifikáció): a XIX. elején élt skót anatómiaprofesszor számos testet preparált oly módon, hogy véredények, artériák, vénák, izmok, szervek és egyéb struktúrák teljesen láthatóvá váljanak. Munkássága nagyban segítette az orvostudomány fejlődését. A gyűjtemény egyik eltűnt darabjára az eBayen bukkantak rá, így került vissza a Marylandi Egyetemhez.

Nesz-Hor (mesterséges mumifikáció): az ókori Egyiptom papjaként élt a Khent-Min városában levő Min templomban. Konzervált testében ízületi gyulladást és eltört bal csípőt diagnosztizáltak. A szarkofágján levő feliratok szerint jómódban élt családjával együtt. Fiának, Nesz-Minnek múmiája és szarkofágja ugyancsak megtekinthető.

Egyiptomi állatmúmiák (mesterséges mumifikáció): az ókori Egyiptomban a macskákat az istenek élő képviselőinek tekintették, míg a sólyom hitük szerint Ibisz, a szent madár volt.

MUMAB (mesterséges mumifikáció): egy amerikai férfi felajánlotta, hogy testét halála után egyiptomi módszerrel mumifikálják. Tudósok 1994-re rekonstruálták a procedúra hozzávalóit, eszközeit, így azok, és maga MUMAB (Mummy of the University of Maryland at Baltimore) is megtekinthető.

A magunk részéről még kiemelnénk a dél-amerikai kultúrkörbe tartozó kosármúmiákat, valamint a zanzákat, azaz a zsugorított fejeket. Illetve érdekes rejtélyt hordoz az úgynevezett erdélyi múmia, mely egy 300 éve természetes módon mumifikálódott test, és a tudósok szinte semmit nem tudnak róla. Őt a kiállítás ideje alatt szakemberek folyamatosan vizsgálni fogják, és reményeik szerint a vége felé megoszthatják a nagyközönséggel kutatásuk eredményét.

A megnyitón a szervezők kiemelték a Magyar Természettudományi Múzeumnak, valamint főigazgatójának, Korsós Zoltánnak, továbbá a múzeum két antropológusának, a kiállítás kurátorainak, Szikossy Ildikónak és Pap Ildikónak elévülhetetlen érdemeit a kiállítás létrejöttében.

A JVS előző tárlata, a Body kiállítás több támadást is kapott, voltak, akik úgy vélték, nem illik emberi holttesteket közszemlére tenni. A szervezők ezért most – megelőzendő a hasonló offenzívákat – nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy a kiállított testek valódi, élő emberek voltak, akiknek ugyanúgy volt családjuk, barátaik, mint nekünk. Ezért arra kérték a látogatókat, a kiállítást ilyen lelkülettel tekintsék meg.

A tárlat a Komplexben (1061 Budapest, Király utca 26.) látogatható meg 2018. augusztus 16-tól várhatóan az év végéig minden nap reggel 9 és este 8 óra között (a jegypénztár reggel fél 9-től este fél 7-ig tart nyitva, a kiállítótérbe is eddig lehet belépni).

A kiállításról bővebb információt a rendezvény weboldalán, valamint a Facebookon találnak.

Természetesen mumifikálódott állattetemek
Természetesen mumifikálódott állattetemek
15
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

"Az pedig kifejezetten káros lenne, ha az ellenzék által a parlamentben bemutatott agresszió mintává válna a társadalomnak"

- Kocsis Máté (Fidesz), Budapest, 2019. november 13.

A két ország közti "kölcsönös" tiszteletről beszélt a magyar diplomácia feje.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. november 14. | 12:23
Kivéve, ha török vagy ukrán vendégmunkásokról van szó. Vagy esetleg az arabok fizetnek érte.
sss
2019. november 14. | 11:17
Az útkezelő kamerája felvette a balesetet.
sss
2019. november 13. | 20:15
Gyöngyösi Márton kemény 3 órát jósol neki.
sss
2019. november 13. | 18:12
Steinmetz Ádám javaslata szerintük nem elég kidolgozott és "nincs összhangban az olimpiai eszmével".