Nem jött be! Orbánék 2050-ig számolnak, de csak 2030-ig maradt időnk

A kivilágított pécsi tévétorony viharfelhőben 2019. május 5-én.
A kivilágított pécsi tévétorony viharfelhőben 2019. május 5-én.
MTI/Sóki Tamás

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét.

A lényeg, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.

133 éves rekordot döntött meg tegnap a klímaváltozás | Alfahír

Május 6-án megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet országos rekordja - olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján. Mint írták, a hazánk fölé áramló hideg levegő és a borongós, csapadékos időjárás miatt Kékestetőn csak 2,3 fokos maximum hőmérsékletet mértek. A korábbi rekord 4,4 fok volt, amelyet szintén Kékestetőn regisztráltak 1957-ben.

A gond ezzel csak az, hogy a tavaly IPCC-jelentés világosan kimondta, hogy ha nem akarjuk meghaladni az iparosodáshoz képest a 1,5 fokos felmelegedést, 2030-ig 45 százalékkal csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátásunkat, és nem az 1990-eshez, hanem a 2010-es szinthez képest.

"A klímaváltozás velünk marad, a javulás pedig nem a mi életünkben fog bekövetkezni" | Alfahír

Miért volt október közepén még nyár?Sok minden változott az elmúlt 15 évben. Korábban még a klímakutatók és a meteorológusok azt mondták, hogy bár a szélsőséges időjárási jelenségek intenzívebbek és gyakoribbak lesznek, de az egyes események kapcsán nem lehet klímaváltozásról beszélni. Ma már viszont a tanulmányokban mutatják ki, hogy mennyiben áll ezen jelenségek erőssége, időtartama mögött a klímaváltozás.

Amennyiben ez nem sikerül, cseszhetjük.

Így lényegében mindegy is, hogy az MTI szemléje szerint milyen elképzelések szerepelnek a klímatervünkben:

Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest. Magyarország a bruttó kibocsátás minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig, megjegyezve, hogy a preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez képest, amennyiben ezt az ország gazdasági lehetőségei lehetővé teszik.

Magyarország a megújuló energiaforrások bruttó végső energiafogyasztáson belüli 20 százalékos részarányának elérését tűzi ki célul 2030-ra. A megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya 2016-ban a fűtési és hűtési célú energiafogyasztáson belül 20,76, a villamosenergia-fogyasztáson belül 7,2, a közlekedési energiafogyasztáson belül 7,44 százalék volt.

Az előrejelzések szerint 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meghaladja a 4600 megawattot, amelyből több mint 4000 megawattot a napelemek tesznek ki. A megújuló forrásból származó villamosenergia-mennyiség 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500 gigawattórát, amelynek csaknem 70 százalékát napelemek biztosítják. A megújuló energia hasznosításának részaránya a prognózis alapján 2030-ban a bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 12,8 százalékát teszi majd ki.

A közlekedési szektorban a megújuló energia felhasználásának részaránya 8,1 százalék lehet 2030-ban.

A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett ugyan a távhőtermelés 2015 és 2030 között 8 százalékkal csökkenhet, de a megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának megduplázódása várható, részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot. Az új szakpolitikai intézkedések végrehajtásának eredményeként a változás sokkal jelentősebb lehet, az előrejelzés szerint a távhőigény 2015 és 2030 között 20 százalékkal eshet vissza, a megújuló és hulladék alapú távhőtermelés együttes részaránya pedig elérheti a 60 százalékot.

A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett a végső energiafogyasztás 2015 és 2030 között az előrejelzés alapján 14 százalékkal nőhet, ez az ipari termelés bővüléséből, valamint a jövedelem emelkedése miatti magasabb üzemanyag-fogyasztásból ered, a lakosság esetében ugyanakkor a nem üzemanyagcélú energiafelhasználás csökkenése vetíthető előre. A végfogyasztói energiamixben a villamos energia és az olajtermékek súlyának növekedése várható, míg a többi energiahordozó részaránya mérséklődik.

A dokumentum szerint Magyarország földrajzi adottságai, valamint a hagyományos energiahordozók versenyképesen és klímabarát módon hasznosítható készleteinek hiánya miatt az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvez. Ezért a villamosenergia-ellátást egy biztonságosan rendelkezésre álló és a lehető legalacsonyabb árú energiahordozókra alapozott villamosenergia-mixre kell építeni. Az ellátásbiztonság szavatolásában és a villamosenergia-szektor dekarbonizációjában kulcsszerepet tölt be az atomenergia, a megújuló energia fokozódó térnyerése, valamint az európai villamosenergia-rendszerhez való kapcsolódás

Nemzeti célkitűzés a földgázpiaci ellátásbiztonság további növelése is, ami további útvonal- és forrásdiverzifikációval, valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el.

A villamosenergia-rendszer összeköttetésére vonatkozó uniós célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja, ezért a kormány nem tartja szükségesnek új, számszerűsített célkitűzés megfogalmazását. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat javítja a hazai ellátás biztonságát - olvasható a tervezetben.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Tari Tamás

Friss

1
sss
2019. Augusztus 22. | 21:07
Jair Bolsonaro brazil elnök szerint hazájának nincs pénze arra, hogy bármit is tegyen Amazónia erdőtüzei ellen. A hvg.hu arról ír , hogy a BBC tudósítása szerint az államfő megint elmondta, szerinte civil szervezetek okozták a tüzeket, de azt is elismerte, hogy erről semmilyen bizonyítéka nincsen. A Brazil Űrkutatási Központ szerint az idén 72 843 erdőtüzet észleltek eddig, s ez 83 százalékkal több, mint 2018 hasonló időszakában volt.
Jair Bolsonaro brazil elnök szerint hazájának nincs pénze arra, hogy bármit is tegyen Amazónia erdőtüzei ellen. A hvg.hu arról ír , hogy a BBC tudósítása szerint az államfő megint elmondta, szerinte civil szervezetek okozták a tüzeket, de azt is elismerte, hogy erről semmilyen bizonyítéka nincsen. A Brazil Űrkutatási Központ szerint az idén 72 843 erdőtüzet észleltek eddig, s ez 83 százalékkal több, mint 2018 hasonló időszakában volt.
A vád: halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés