"Valójában Tiborcz István is egy NER-feleség"

nők

A közelgő európai parlamenti választások kapcsán a Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség hétfőn délután rendezett egy meglehetősen hosszúra nyúló konferenciát a nők politikában betöltött szerepéről, amin kutatók és szakemberek mellett a legtöbb párt képviselői is összeültek egy vitára.

Közismert tény, hogy míg a világ legtöbb országában javuló tendenciát mutatott a nők politikai szerepvállalása az elmúlt 30 évben, addig ez a szám Magyarországon a rendszerváltás óta nem mozdult el 10 százalék környékéről.

A magyar országgyűlésben található arányokkal szemben a magyar európai parlamenti képviselők között azonban magasabb a nők aránya.

2004-ben 33,33 százalék, 2009-ben 36,36 százalék, de még 2014-ben, mikor a harmadik legrosszabb nemi aránnyal kezdtük a ciklust is majdnem elérték női képviselőink a 20 százalékot.

Zorigt Burtejin politológus szerint ez azért alakulhatott így, mert az EP-választások a nemzeti választásokhoz képest mindezidáig másodrangúak voltak, ezért kevésbé volt jellemző rájuk az a fajta versengés, ami általában elriaszthatja a nőket a politikától. Mindemellett az EU családbarátabb munkakörnyezettel is szolgál, mint az idehaza sokszor éjszakába nyúló ülésekről híres Országgyűlés. Bár hozzáteszi, hogy a kutatások azt is kimutatták, hogy a magyar politikában való alacsony női képviselet nem a nők ambícióinak hiányából fakad, hanem a politikai pártok jelöltállítási gyakorlatából. A pártok ugyanis rendszerint a számukra kevésbé esélyes választókerületekben indítják a női jelölteket, míg a férfi jelölteket az esélyesebb körzetekben, ráadásul több ágon is rajtvonalhoz állítják, ezzel is növelve a nyerési lehetőségeiket. Emellett a pártlista befutó helyeire általában a nagyobb politikai tapasztalattal rendelkező fiatalabb, férfi képviselőjelölteket helyezik a nőkkel szemben.

2014-ben is ez okozhatta a nők képviseletének csökkenését az EP-képviselők körében, ugyanis sokkal több kispárt jutott mandátumhoz, akiknél a lista élén férfiak kaptak helyet.

A nők csak anyák és a férfiak segítői volnának?

Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese 10 posztszocialista országban vizsgálta, hogy milyen összefüggések vannak a nők munkaerő piaci helyzete és a politikában való megjelenése között. A kutatás során rengeteg tényezőt kizárt, amiről eddig úgy gondolták, hogy befolyásolhatja a nők politikai szerepvállalását és arra jutott, hogy valójában főként ideológiai és kulturális minták befolyásolják a jelenséget.

Magyarországon az emberek 78 százaléka gondolja úgy, hogy a „nőknek a konyhában a helyük”, ami egyébként a vizsgált országok közt nem kirívó adat, azonban idehaza a vezető politikusok is erőteljesen előtérbe helyezik ezt a hozzáállást, így szinte ellehetetlenítve a változást.

A Ficsak (Fiatal Családosok Klubja) Női lélek férfi szemmel címmel készített egy kiadványt, amiben 90 művész és közéleti szereplő köszöntötte a nőket nőnap alkalmából, köztük 35 szakpolitikus. Fodor ezt elemezve szemléltette, hogy a jelen politikai vezetők különböző okoknál fogva, részben ideológiai, részben politikai okok miatt nem akarnak nőket pozícióban látni. A köszöntések közül nem hogy egyik sem buzdítja a nőket politikai részvételre, de passzív, kiegészítő, segítő szerepet szán nekik a férfi életében és kivétel nélkül mindegyik anya szerepben tünteti fel őket. A pénzügyminiszter idézetében pedig megjelenik ugyan a fizetetlen munka fogalma, de ő ezt úgy látja, hogy a nők, önzetlenül, kompenzáció nélkül végzik, amiért maximum a férfi szeretete és tisztelete járhat.

Munka-e az anyaság? | Alfahír

Pedig a beszéd előtti hetekben a média szinte biztosra vette, hogy ez lesz Orbán „csodafegyvere" mind a bevándorlás, mind a demográfiai katasztrófa megakadályozására. Pláne azután, hogy a nemzeti konzultációs íven 5. pontként feltüntetett lehetőséget az azt kitöltők 93,72 százaléka, azaz 1 277 906 ember támogatta.

Tiborcz István sem más, mint egy NER-feleség

A szakértők részvételével zajló első panelbeszélgetés talán legfontosabb kérdése az volt, hogy kevésbé korruptak-e a nők, mint a férfiak. A Corvinus Egyetemen tanító Ilonszki Gabriella szerint ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni és nincsenek is közvetlen erre vonatkozó kutatások.

A korrupció azonban nem csak egyféle lehet. Az, amit manapság a sajtó korrupcióként emleget a grand corruption fogalmát fedi le, mikor a politika külön világot teremt magának. Ebbe kevésbé vannak jelen nők, de nem állítható, hogy azért mert erkölcsileg kevésbé elfogadható számukra. Valójában ezt esélyünk sincs megtudni, hiszen az ilyen rendszerekben általában a nők marginalizált helyzetben vannak. Aztán van a rendszerszintű korrupció, ahol a jogalkalmazás és rendőrség működése területén bizonyos csoportok előnyt élveznek. Itt sem a nők, inkább a kisebbségek helyzete kerül előtérbe. A harmadik, a piti korrupció az, amiben a nők is nagy számban megjelennek. Ezek azok, amikor plusz juttatás fejében valami előnyt remél az ember, például az orvosnál, a szülésnél, oktatásnál. A nők itt is általában a család védelme és boldogulása miatt fordulnak a korrupció felé, nem csupán a haszonszerzés öröme hajtja őket.

Fodor Éva fel is emlegette az Egyesült Államokban Nanny-gate néven elhíresült ügyet, mikor női politikusok azzal buktak le, hogy illegálisan foglalkoztattak dadusokat. Férfi politikusoknál természetesen fel sem merült még akkoriban ez a kérdés, mára azonban a tengerentúlon olyan változások mentek végbe, hogy férfiakat is elítéltek hasonló esetek miatt.

nők

Keveházi Katalin a Jól-Lét alapítványtól szintén azt hangsúlyozta, hogy nem mindegy mi a korrupció célja, valamint az sem, hogy valaki korrupt vagy korrumpál. Például a kis- és középvállalkozók körében való piti korrupció sem a feltétlen haszonszerzésre koncentrál, hanem abból adódik, hogy a rendszer és a nagyvállalatok megfojtják őket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nők ha politikai szerepbe is kerülnek, akkor általában olyan pozícióba, ahol nem diszponálnak nagyobb összegek felett. Kimutatható például, hogy a kisebb önkormányzatok élére gyakrabban kerültek nők. Azonban mióta a pályázati források lehívására kiépült egy állami korrupciós rendszer, ezekről a területekről is kezdenek visszaszorulni.

A NER-feleségekről cikket író Oroszi Babett újságíró más szemszögből közelítetté meg a nők és a korrupció viszonyát. Nem a politikusnők, hanem a politikusokat körülvevő nők szemszögéből. Elmondása szerint a magyar politikában a megmagyarázhatatlan gazdagodások hívták életre azt a gyakorlatot, hogy a politikuscsaládok nőtagjait elkezdték bevonni a korrupcióba. Ennek ékes példája Rogán Cecília, aki a férjét érő rengeteg kellemetlen kérdés után alapított egy szinte azonnal sikeressé váló céget. Miután a politikusfeleségek vagyonnyilatkozata nem nyilvános, így innentől kénytelenek vagyunk elhinni Rogán Antalnak, hogy a tehetséges felesége miatt tud felöltözni talpig Gucciba.

„Vagy ott van Kósa Lajos édesanyja, aki 80 felett kezdett el vállalkozni, igaz kicsit más, mint a startup világ, de százmilliós sikereket ért el, és már vehet a kisfiának milliós motort is.”

Ez a minta azonban oda-vissza működik, hiszen ha úgy vesszük,

Tiborcz István is egy NER-feleség.

Orbán Ráhelnek nyilvánvalóan nem lehet nagy vagyona, a férje viszont közbeszerzések révén mára milliárdos lett, gyakorlatilag ugyanazt a funkciót tölti be, mint a Rogánéknál Cecília. Amíg pedig a pénzek rejtve vannak, addig az emberek sokszor fel sem fogják, hogy mennyi pénz folyik el. Orosz erre példaként a Mészáros családot említette, akiknek vagyonosodásáról rengeteget cikkezett a sajtó, az emberek viszont csak akkor döbbentek rá, hogy mit is jelent a közbeszerzések sok sok nullája, mikor megjelentek a fotók a saját jachton való családi nyaralásukról.

nők

„Talán az egyetlen jó jel az egészben, hogy még megvan az a gát, hogy a politikusok nem merik a nevükre venni ezt a vagyont.”

 

Lehet férfiként nőpolitikát folytatni, de nem lehet pótolni

A politikusok panelbeszélgetésén öt nő és egy férfi vett részt. A kormányzópárt és az LMP nem képviseltette magát, a Párbeszédtől Tordai Bence, függetlenként Szél Bernadett, a Demokratikus Koalíció és a Momentum EP-lista vezetői, Dobrev Klára és Cseh Katalin, az MSZP-től Kunhalmi Ágnes, a Jobbiktól pedig Varga-Damm Andrea ült a vitaasztalhoz.

Vita azonban nem nagyon volt, annál inkább egyetértés abban, hogy

a jelenlegi macsó kormányzat teljesen kiöli a vitakultúrát a magyar politikából, sőt lassan minden területről, amihez hozzáér.

Cseh Katalin mint a legfiatalabb párt képviselője szerint a fiatalokat és a nőket is azért érdekli kevésbé ma Magyarországon a politika, mert kevés őket érintő kérdésről esik szó, nincs aki hitelesen megszólítsa őket és felkarolja a valóban mindennapi problémáikról szóló ügyeket.

Dobrev Klára Madeleine Albright idézetével indított, miszerint

„van a pokolban egy speciális bugyor azoknak a vezető pozícióban lévő nőknek, akik hatalmukat nem arra használják, hogy nőtársaikat segítsék”.

A DK politikusa szerint az igaz, hogy a nőknek van egyfajta különleges szociális érzékenységük, de ez nem predesztinálja őket semmire, hiszen neki sem csak az oktatásról vagy az egészségügyről van véleménye, hanem pénzügy jogászként foglalkoztatja a fiskális és monetáris politika is.

nők

Kunhalmi magát kvótanőnek titulálta, azonban hozzátette, hogy miután a kvótának köszönhetően előrébb jutott, már igenis neki kellett megküzdenie és kivívnia a párton belüli megbecsültségét. A kvóta által tehát csak lehetőséget kapott, hogy megmutassa, megállja a helyét. A szocialista politikus a magyar politikusnők legnagyobb kihívásának azt tartja, hogy eleget tegyen a választók ellentmondásos elvárásainak, akik a karrierépítés mellett elvárnák, hogy 36 évesen azért már legyen férje meg gyereke, meg legyen karakán, de ne legyen agresszív.

„Sok politikustársam igényét kielégítette, mikor kidobtak az MTVA-ból”

– válaszolta Szél Bernadett arra a kérdésre, hogy mennyire fogadják el a kritikát egy nőtől a magyar politikában. A független képviselő kiemelte, hogy a magyar parlamentnek jelenleg olyan a hangulata mint egy férfiöltözőnek, és a fontos dolgokat a kormánypárti politikusok nem hajlandók ott megbeszélni, hanem szotyizás közbenre hagyják azokat. Talán ezért is vannak kirekesztve a nők ebből a közegből, és talán azért mert az ő jelenlétük bekényszerítené a képviselőket a bizottsági ülésekre. Ennek is köszönhető talán az, hogy ahol több nő van jelen a döntéshozatalban olyan szakpolitikák kezdenek el működni, amik növelik az átláthatóságot.

Tordai szerint férfiként lehet nőpolitikát folytatni, de nem lehet azt pótolni, mert egyszerűen vannak olyan életszituációk amivel csak a nők szembesülnek.

„Ha egy kooperatívabb feminim kultúrához hozzá tud járulni egy férfi, akkor tegye meg”

-mert a Fidesz macsókultúra nemcsak a nőket kicsinyli le, hanem mindenkire talál valami degradálót. Rá például a 2014-es választásokon csak úgy hivatkoztak, hogy a kisfiú, mert "nekik folyamatosan azt kell méregetni, hogy kinek mije van és mekkora."

Varga-Damm Andrea mint a jelenlévő pártok közül az egyetlen konzervatív párt, a Jobbik képviselője szerint a magyar konzervatív néplélek egyelőre nem várja el az erőteljesebb női szerepvállalást. És a fideszes nők egyfajta szolga szerepben vannak pártjukban. Mikor képviselő lett szeretett volna létrehozni egy női képviselőcsoportot, de a kormánypárti képviselők elutasítása miatt ez meghiúsult, ennek egy szűkebb alternatívája lett a fehérsapkások női közössége, ami az ellenzéki női képviselőket tudja soraiban.

Ha embert tudtunk juttatni a Holdra, az sem elképzelhetetlen, hogy ne csúsztassunk borítékot az orvos zsebébe

A képviselők szakpolitikákat is érintettek például a családon belüli erőszak és a szülés körüli hálapénz kérdése is szóba került.

Varga-Damm Andrea elmondta, hogy ügyvédi pályafutása során rendszeresen találkozott az áldozathibáztatással, nem csak egyéni, de rendszerszinten is. Úgy véli, jelenleg rettenetes rossz az áldozatvédő rendszer, ami azt szolgálná, hogy legyen hova menekülnie azoknak a nőknek és gyermekeiknek, akiket bántalmaztak és ott jogi, pszichikai segítségnyújtásban részesüljenek. A politikus szerint, ha lenne egy erős és látható rendszer, ami segítene a bántalmazottnak kilépni a környezetéből, akkor az elkövetői hajlandóság is csökkenne.

„Ha az emberiség el tudott juttatni egy embert a Holdra, akkor nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a magyar egészségügy is eljut odáig, hogy nem kell borítékot csúsztatni az orvos zsebébe”

-mondta a korábban szülész-nőgyógyászként dolgozó Cseh Katalin, aki szerint nincs olyan nő, akiben ne fogalmazódott volna meg, hogy az orvosoknak érzékenyítő képzésen kellene részt venniük.

nők

„A hálapénz olyan gyakorlat, amivel a nő kiteszi magát annak, hogy rendes szülés helyett megműtsék, ha az orvos este színházba szeretne menni”

-fogalmazta meg a szülészeti hálapénz legfőbb problémáját. Cseh szerint a gátmetszések aránya is azért olyan magas Magyarországon, mert akkor még vissza kell menni egyszer az orvoshoz varratszedésre, ahol gazdát cserélhetnek a borítékok. Úgy véli, hogy a rendszer abban teszi érdekeltté az orvosokat, hogy beavatkozásokat hajtsanak végre, sokszor nem is tudatosan. Ezért maximálisan támogatja az elmúlt években alakult mozgalmakat, amik rávilágítanak erre a problémára.

„Maga az egészségügy összeomlott. Vannak még szigetek, amik miatt úgy néz ki, mintha működne. Pedig ez nem női vagy férfi kérdés, ha nem kapjuk meg időben az ellátást ugyanúgy halunk meg”

-jelentette ki Dobrev Klára, aki emlékeztetett, hogy Orbán Viktor száját az elmúlt kilenc évben nem hagyta el az a szó, hogy egészségügy, csak az, hogy migráns meg bevándorló. A legnagyobb bajnak is azt látja, hogy a jelenlegi macsó politika szerint a vitatkozás nem jó dolog, így a politikából eltűntek a szakpolitikai viták, amik kompromisszumokat és fejlődést eredményezhetnének.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!