A középosztályban és a felső osztályban egyre többen elfogadnának egy diktatúrát

A középosztályban és a felső osztályban egyre többen elfogadnának egy diktatúrát

A szegényebbek elégedetlenek a mostani demokráciával, a gazdagabbaknak viszont nagyon tetszik.

A szegényebbek inkább demokráciapártiak, a gazdagabbak egyre nyitottabbak a diktatúrára. A szegényebbek elégedetlenek a mostani demokráciával, a gazdagabbaknak viszont nagyon tetszik. Egy frissen megjelent kutatásból úgy látszik, mintha két párhuzamos ország létezne egymás mellett, annyira eltérően ítélik meg kormánypártiak és ellenzékiek az ország helyzetét. Egy valami mégis összeköti őket: imádják a Kádár-rendszert. Így foglalta össze az Abcúg „A magyar társadalom és a politika, 2019” című könyv ismertetőjét.

Gerő Márton szociológus és Szabó Andrea szociológus-politológus kötete egy országos, 2700 fős kérdőíves kutatáson alapul. A szerzők mindketten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE munkatársai.

A könyvből többek között kiderül, hogy a megkérdezettek 56 százaléka inkább demokrácia-, semmint diktatúrapárti. Utóbbi a megkérdezettek 11 százalékának elfogadható. Társadalmi csoportokra lebontva a kutatók arra jutottak, hogy

négy év alatt jelentősen nőtt a diktatúrát bizonyos körülmények közt elfogadók aránya a két leggazdagabb rétegben: a középosztályban majdnem háromszorosára, a felső osztályban pedig négyszeresére nőtt.

Eközben a képzetlenebb, rosszabbul kereső munkásosztályban és alsó osztályban épp a demokráciapártiság erősödött, igaz, utóbbiban a diktatúrát is egyre többen elfogadnák.

Ugyanakkor a demokrácia-diktatúra kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen nem mindenki ugyanazt érti az ilyen fogalmak alatt. Vannak, akik szerint az Orbán-kormányok a legdemokratikusabbak, de még a politológusok közt is vitatkoznak róla, lehet-e egyáltalán demokráciának hívni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy inkább hibrid rezsimnek, esetleg valami másnak kellene nevezni.

A társadalmi osztályok szerint nézve, a leggazdagabbak 67 százaléka többé-kevésbé vagy teljesen elégedett a demokrácia állapotával, de ahogy haladunk lefelé, ez egyre kevésbé jellemző. Az alsó osztály már annyira elégedetlen, amennyire a felül levők elégedettek.

Élénken él bennünk a Kádár-rendszer emléke

A kutatás a Kádár-rendszer megítélésére is kitért, a vidéken élők boldogulása, a családok helyzete, a munkalehetőségek és a nyugdíjak mértéke szempontjából a megkérdezettek

a Kádár-rendszert tartják a legjobbnak, és az 1989-2010 közti időszakot a legrosszabbnak.

Nem meglepő módon a Kádár-nosztalgia az idősek körében a legerősebb, a 60 és 70 pluszosok többsége a rendszerváltás előtti időszakot tartja a legjobbnak. Orbán viszont egyetlen korosztályban sem verte meg Kádárt, de még így is a 40-49 évesektől kapta a legjobb értékelést. Mondhatni szomorú megállapítás, hogy a 18-29 évesek majdnem felének fogalma sincs, hogyan válaszoljon erre a kérdésre.

A kutatás alapján a fideszesek 35 százaléka szerint Kádár idejében volt a legjobb, és alig többen, 37 százalékuk mondta a 2010 utáni éveket. Az MSZP és a DK mellett a Jobbik, de még az LMP táborában is többségben vannak a Kádár-korszakba vágyók, ez egyedül a legfiatalabb táborral bíró Momentumra nem igaz.

A könyvben szereplő kutatási eredményekről az Abcúg ismertetőjében olvashat részletesebben.